Az indoklás Elfriede Jelinek regényeinek, színdarabjainak "zenei kontrasztjait" emelte ki, amelyek "különleges nyelvi erővel leplezik le a társadalmi klisék abszurditását és ezek leigázó hatalmát". Elfriede Jelinek a tizedik irodalmi Nobel-díjas nő. Az első női irodalmi Nobelt A Nils Holgerson szerzője, Selma Lagerlöf kapta 1909-ben, míg utoljára Wislawa Szymborskának adományozták az elismerést 1996-ban. Jelinek egyúttal az első osztrák irodalmi Nobel-díjas is.
Utoljára 1996-ban kapott női író iroldami Nobel-díjat, akkor a lengyel Wislawa Szymborska érdemelte ki az elismerést. A díj több mint 100 éves történetében vele együtt összesen tíz nő kapta meg ezt a legnagyobb nemzetközi irodalmi elismerést.
Provokátor és a Zongoratanárnő
Elfriede Jelinek 1946. október 20-án született a stájerországi Mürzzuschlag városában, cseh zsidó apától, román-német vérű anyától. Balettozni, majd anyja akaratából hatévesen zenét kezdett tanulni. A bécsi konzervatóriumban orgonista diplomát szerzett, zeneszerzést is tanult. Közben színházi és művészettörténeti tanulmányokat is folytatott.
Legismertebb regénye is a zene és az ember viszonya körül forog: A zongoratanárnő 1983-ban jelent meg, 2001-ben Michael Haneke készített nagy sikerű filmet belőle Isabelle Huppert-rel a főszerepben. A film elnyerte a Cannes-i Filmfesztiválon a zsűri nagydíját, a legjobb forgatókönyv és a legjobb női alakítás díját. Ugyancsak megfilmesítették a Malina (1990) című regényét, Werner Schröter alkotásában szintén Huppert játszotta a főszerepet. TV-filmen dolgozták fel 1982-es regényét, a Kirekesztetteket.
Jelinek irodalmi pályáját költőként kezdte: versei a legnevesebb osztrák avantgárd irodalmi lapban, a Protokollban jelentek meg a 60-as években. Ugyanolyan "provokátorként" tartották számon, mint két, szintén világhírű kortársát: Thomas Bernhardot és Peter Handkét. Nem riad vissza a radikális nyilatkozatoktól sem: 2000 februárjában például megtiltotta, hogy darabjait osztrák színházakban játsszák, tiltakozásul a szélsőjobboldal kormánykoalícióba való kerülése miatt. Tavasszal a baloldali értelmiségiek egy csoportjának tagjaként közleményben határolódott el a jobboldali populista Jörg Haider pártja és a szociáldemokraták karintiai szövetségétől, és szót emelt a rasszizmus ellen is.
Az írónő Bécsben és Münchenben él.
Nobel-díjas magyarul
Az ez évi irodalmi Nobel-díjas Elfriede Jelinek művei közül elsőként A zongoratanárnő jelent meg magyarul az Ab Ovo gondozásában - mondta a kiadó vezetője csütörtökön az MTI-nek annak kapcsán, hogy az osztrák író és költőnőnek ítélték oda az elismerést.
Magyarországon jóval a regényből készült filmváltozat cannes-i nagydíja előtt, 1997-ben látott napvilágot A zongoratanárnő Lőrinczy Attila fordításában - mondta Pataki Judit.
A regény eredetileg 1983-ban, a Rowohlt cégnél jelent meg, ez a könyves műhely az írónő kiadója - jegyezte meg.
A Kis csukák című, 1975-ben megjelent regényét Tandori Dezső fordította magyarra, a könyv 1998-ban látott napvilágot az Ab Ovónál.
Mint Pataki Judit elmondta: a kiadó tárgyalásokat folytat egy újabb Elfriede Jelinek-kötet magyar nyelvű megjelentetéséről. A mű eredeti címe Der Tod und das Ma:dchen I-V. A kötet "hercegnő" drámákat tartalmaz.
Tervezik az előző kötetek újrakiadását is - tette hozzá a kiadó vezetője.
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
