Jelinek az APA osztrák hírügynökségnek adott csütörtöki bécsi nyilatkozatában kijelentette, hogy természetesen örül a díjnak, és nincs is értelme a színlelésnek, mindazonáltal valójában több benne a kétség, mint az öröm. Váratlan és nagy megtiszteltetésnek nevezte, hogy eddigi alkotómunkájáért kapta meg a díjat, de úgy magyarázta, tart attól, hogy a díj tehertételt jelent majd a számára. Nem tartja magát alkalmasnak arra, hogy a nyilvánosság elé ráncigálják, mert fenyegetve érzi ott magát - fejtette ki. Megismételte a svéd rádiónak adott nyilatkozatát, miszerint - egészségi okokból - nem akar részt venni a Nobel-díj átadási ünnepségén, s ezt a Svéd Királyi Akadémia titkára már tudomásul is vette.
A hírügynökség kérdésére kifejtette azt is, nem szeretné, ha a díjának valamilyen jelentősége lenne Ausztriával kapcsolatban, mert távolságot tart a mostani kormánytól, s nem biztos abban, hogy mindazok, akik most vele örülnek, a valóságban is örülnek. Jelinek a Szabadságpárt négy évvel ezelőtti kormányra kerülésekor kérte, hogy ne mutassák be műveit Ausztriában.
Az 58 éves írónő "meglepő és nagy kitüntetésnek" nevezte irodalmi Nobel-díját, amelyről úgy vélekedett, hogy az "nem virág, amelyet Ausztria a gomblyukába tűzhet".
A Rómában tárgyaló Heinz Fischer osztrák köztársasági elnök szívből jövően gratulált Jelineknek az irodalmi Nobel-díjhoz. Az államfő szerint Jelinek kitüntetése egyben megtiszteltetést jelent az osztrák irodalomnak is, s rámutat nagy értékeire. Andrea Wolfmayr, a szabadságpártiakkal koalícióban kormányzó Osztrák Néppárt (ÖVP) kulturális ügyekben illetékes szóvivője szerint büszke lehet Ausztria arra, hogy egy osztrák írónő kapta meg az irodalmi Nobel-díjat. Wolfgang Zinggl, a zöldek kulturális kérdésekkel foglalkozó szóvivője szerint az irodalmi Nobel-díj a nemzetközi elismerését is jelenti Jelinek társadalmi elkötelezettségének.
A magyarok méltatják
Elfriede Jelinek műveinek radikális költői nyelvezete ragadta meg a stockholmi bizottságot - vélekedett csütörtökön Berlinben az MTI-nek nyilatkozva Kertész Imre irodalmi Nobel-díjas.
Kertész Imre Jelinek művei közül kiemelte A zongoratanárnő című regényt, amelyet Michael Haneke filmesített meg Isabelle Huppert-rel a főszerepben, valamint a Lust (A vágy) című művét. "Ez egy elég kemény könyv, a fogyasztás pornográfiáját" tűzi tollhegyre.
A 2002. év irodalmi Nobel-díjasa elkötelezett írónak nevezte Jelineket, baloldali múlttal, amelyet sohasem tagad meg. Kertész Imre szerint immár tendencia, hogy a stockholmi ítészek olyan írókat keresnek, akik kiállnak azért, amit gondolnak, s Jelinek is ilyen alkotó.
A Berlinben élő Dalos György szerint Jelineknek legalább egy klasszikus műve van, s ez az 1983-ban megjelent A zongoratanárnő. Feltehetően gyerekkori, önéletrajzi élmény hatására írta: erős akaratú anya hatalma alatt szenvedő nő a főszereplője, Jelinek művészetének egyik alapmotívuma a megalázott nő alakjának megrajzolása.
Későbbi keletű Jelinek harcos feministává válásának története - hangsúlyozta Dalos György, s utalt Ibsen Nórájának Jelinek-féle átigazítására. Jelinek életműve bonyolult, nehezen emészthető, óriási szókinccsel rendelkező írónő, mindegyik műve fáradságos olvasmány.
Dalos György kitért arra is, hogy Jelinek - hasonlóan Thomas Bernhardhoz, egy előző írónemzedék titkos Nobel-díj várományosához - nem tartozik éppenséggel az osztrák kritikusok kedvencei közé. Ennek oka: az osztrák állapotok kemény bírálata, külföldön is. "Független szellem, nemigen érdekli, hogy úgymond politikailag helyes-e az, amit mond. Az osztrák értelmiségiek közül az elsők között volt, aki felismerte és bírálta a Haider-jelenséget" - mondta Dalos György.
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
