Jézus, a könnyűdrogfogyasztó

Aki történetesen - megjegyzem, érthető okokból - nem akarná végigolvasni a Jesszus című képes botránykönyv mind a 29 mondatát, annak szíves tájékoztatásául összefoglaljuk a mű témáját, lényegét, mondanivalóját, és tréfáit: Jézus rendszeres marihuánafogyasztó volt.

Ennyi. Aki végtelenül humorosnak találja a feltételezést, mindenképpen szerezze be a kötetet, és ugyanezt ajánljuk azoknak, akik imádják az aprólékosan kidolgozott, színes karikatúrákat. Ha viszont Önt, Tisztelt Olvasó a meglepő feltételezés szövegből és képből való kihüvelyezése kötné le, ne várjon sokat a német nyelvterületen állítólag százezres példányszámban kiadott műtől. Isten fia ugyanis már az ötödik oldalon rettenetesen beszív, igaz, hogy csak a "tömjén átható illatától", de a fellépő tünetek azért egyértelműsítik: a jászolban tudatállapot-változás történt.

Később a biztonság kedvéért a tömjéntartó vízipipaformát, Jézus jellegzetes hippi imidzset ölt. A szerző egyébként testvérének tekinti az egész emberiséget, köztük a hülyéket is, mert azon kedves képnézegetőknek, akik a könyv végéig sem vették volna a lapot, az utolsón elolvashatják fehéren feketén is: "Egyébiránt a tömjén - a hasishoz hasonlóan - Tetrahydrocannabinol (THC) hatóanyagot tartalmaz."

A szerző-rajzoló azonban nyilván nem öncélúan adott spanglit a zsidó származású igehirdető kezébe. A katolikus egyház ok nélkül ugyanis nem perelget be kiadókat. Ilyen blőd dolgok miatt nem háborodnak fel tömegek, és egyesek nem fenyegetnek meg súlyosan közepes tehetségű karikaturistákat.

De igen. Mindez ok nélkül történik, ami jó tanulság, mert egyébbel nem szolgál a könyv. Míg az Újszövetséggel játszó egyéb munkák, például a Krisztus utolsó megkísértése és a Brian élete című filmek vagy a Jézus Krisztus szupersztár musical is sajátos bibliaértelmezésük vagy egyház- és valláskritikájuk megfogalmazása végett törték a szentséget, itt nem terhelték gondolatokkal az olvasót. A tizenhetedik oldalig még vélhetjük úgy, hogy sajátos legalizációpárti könyvet tartunk kézben, mivel Jézus a tömjén hatása alatt egyszerűen megoldja a hétköznapi ember túlbonyolított problémáit, a vakot például az orrán felejtett napszemüvege levételével "gyógyítja" meg, de később a csoda módszerével gyárt bort, és a véletlen csinál egyetlen halból halomnyit. Még a hippi ideológiáról, a marihuána világjobbító hatásáról sincs szó itt tehát.

Hajdanán jó poénnak tűnt az orosz olvasókönyvem minden egyes ucsityelnyicája, átyeca és bábuskája kezébe fegyvereket rajzolni, a szövegkörnyezettől függetlenül, igaz a dolog varázsa tizenegy éves korom után némileg megkopott. Témánk kapcsán joggal vetődik fel a kérdés: miért rajzol valaki ötvenkét éves fejjel dzsointot egy könyv minden egyes Jézusa kezébe?

Mi célt szolgál a blaszfémia, ha se nem vicces, se nem érdekes, se nem elgondolkodtató? Természetesen a botrányt. A kiadó tudta, hogy a katolikus egyház már csak olyan, hogy a világ jelentős része ingerküszöbén túlra esik, és toleranciájánál csak józan esze kevesebb. Az egyházi kiátkozásnál jobb ingyenreklám pedig nem létezik, ez mostanra már marketingiskolák tananyaga, és nyilván az is, hogy az ilyen lehetőséget a kiélezett gazdasági versenyben nem lehet kihasználatlanul hagyni. Botrányt kavarni könnyebb és talán olcsóbb is, mint értelmes dolgokkal megtölteni a lapokat. Jó szórakozást!