Helyeslés és értetlenség Kertész Nobele kapcsán

Ritkán tapasztalható egyöntetűséggel helyeslik a pénteki német sajtóban Kertész Imre irodalmi Nobel-díját. Mint a baloldali Frankfurter Rundschau írja: néhány vitatható döntés - Dario Fo (1997), Kao Hszing-csiang (2000), V. S. Naipaul (2001) - után a svéd akadémia végre remekül választott. Kétségkívül ez volt a legjobb döntés évek óta.

Az Amazon.com eladási listáján első a Sorstalanság A 745. helyről az elsőre ugrott egy nap alatt Kertész Imre Sorstalanságának angol nyelvű kiadása az Amazon.com internetes könyvforgalmazó eladási listáján. A második helyezett hat MIT-egyetemista története, akik matematikai számításokkal vagyonokat kerestek Las Vegas kaszinóiban, míg a harmadik helyet egy befektetési tanácsadó foglalja el.

A Frankfurter Rundschau felidézi: 1966-ban a Nobel-díjat Nelly Sachs költőnőnek ítélték, akinek az életműve szintén a holokauszt jegyében született. Sachs azonban még idejében elhagyta Németországot, svéd száműzetésbe vonult, s ott is maradt haláláig. Ilyen formán elmondhatjuk, hogy szűk értelemben Kertész Imre az első holokauszt-túlélő, akit a legtekintélyesebb irodalmi díjjal tüntettek ki. "Számomra nagyon érdekes, hogy a díjat a holokausztról szóló, valamint diktatúra-ellenes műveimért kapom. Ez valami nevelő célzatot is jelenthet a kelet-európai országok számára" - idézte a frankfurti lap az írót.

Kertész Imre élvezi a legtekintélyesebb német kritikus, Marcel Reich-Ranicki áldását is. Ha rajtam múlik, Philip Roth kapta volna a díjat. Ám így is nagyon boldog vagyok. Kertész kiváló, komoly szerző, megérdemelte a Nobel-díjat - mondta a német "irodalmi pápa".

Die Welt: intellektuális antennák Kelet felé

A Die Welt vezércikket szentel Kertész Imre kitüntetésének és szélesebb összefüggésekbe ágyazza az Európai Unió bővítését: Ha valaki fel akarja mérni, mit is jelent az Európai Unió keleti bővítése a kontinens történelme számára, fel kell idéznie a megosztottságát előidéző katasztrófát... Néhány éven belül számos olyan település lesz az unió területén, amelyek nevét a civilizációs törést jelentő holokauszttal azonosítják. Ez a fejlemény minden gazdasági adatnál, jólétet bizonyító számnál inkább alátámasztja, hogy Európa sikertörténet. Az európai életformák és az egyéni szabadság európai eszméje minden totalitárius elnyomásnál és kísértésnél erősebbnek bizonyult.

Azt, hogy most Kertészt irodalmi Nobel-díjjal tüntetik ki, annak jeleként lehet értékelni, hogy Európa egységét nemcsak a politikai és a gazdasági racionalitás következményének fogják fel, hanem szellemi vállalkozásként is. Az intellektuális antennákat 13 évvel a fordulat után végre ismét keleti irányba fordítják - írja a Die Welt.

Izvesztyija: Esterházy érdemelte volna a díjat

Az Izvesztyija orosz napilap nem tartja igazán meggyőzőnek Kertész Imre irodalmi Nobel-díját. A moszkvai újság így kommentálta a magyar író rangos kitüntetésének hírét pénteki számában: "Magyarországot már régóta ki kellett volna tüntetni egy irodalmi Nobel-díjjal. Az esélyesek listáját azonban magasan Esterházy Péter író vezette. Kertész Imre senkinek sem ötlött volna az eszébe, mégis éppen ő lett az új irodalmi Nobel-díjas."

A Németországban élő, 73 éves Kertészt aligha lehetne nagy írónak nevezni. Kitüntetését bizonyára mindenekelőtt tragikus sorsa miatt kapta...A Nobel-díjat odaítélő bizottság legutóbbi döntése világos sikere még a tárgyszerű, nem képzelet szülte prózának - írta az Izvesztyija.

Színre viszik a Kaddist Egy belga rendező hamarosan színpadra viszi a Nobel-díjas Kertész Imre Kaddis a meg nem született gyermekért című regényét januárban Genfben, majd Brüsszelben és Liege-ben. Isabelle Pousseur, a brüsszeli Océan-Nord színház igazgatója a belga Le Soirnak elmondta, hogy a produkció címe Füstötök felszáll az égre lesz. A darabban két kortárs író, a friss Nobel-díjas Kertész Imre Kaddisa és Heiner Müller Médea-alapanyag című műve kerül színpadra és közös témájával, annak kétféle nézőpontjával mintegy felelget egymásnak.