További Klassz cikkek
Télikabát
Hegyi Lóránd, nemzetközi elismertségű művészettörténész az európaiságot, a mecénás véleménynyilvánításának szükségességét és a télikabátot emelte ki beszédében. A Kovács Gábor Művészeti Alapítvány kuratóriumának tagja hangsúlyozta, mivel az intézmény magánkezdeményezésre jött létre, a mecénásnak joga meghatározni a tevékenység fő irányvonalait. "Az alapítón nem számonkérhető, hogy mit és miért csinál, és hogy miért nem csinál helyette valami mást."
Hegyi Lóránd, Tóth Tamás és Kovács Gábor |
A kuratóriumi tag beszédével valószínűleg a másfél hónapja lemondott Művészeti Tanács kritikájára válaszolt.
Mint arról beszámoltunk, a neves hazai művészettörténészek nem értettek egyet azzal, hogy az alapító Kovács Gábor, és a kuratórium elnöke, Tóth Tamás szakmai kérdésekbe is beleszólt, később pedig teljes egészében elutasította a nyitókiállításuk terveit.
Hegyi az ezt követően kidolgozott kiállítás európai jellegét tartotta a legfontosabbnak. Az EU és Európa határai nem egyeznek, mondta a jórészt nyugat-Európában élő és dolgozó művészettörténész. Ezért nyitókiállításukra nem csak magyarországi, és a csatlakozó országokból származó alkotókat hívtak meg, hanem például egy albán videóművészt is.
Hegyi végezetül elmondta, hogy télikabátban állva, Rómában hallott először az alapítvány tervéről.
Fürdőnadrág
Kovács Gábor és Tóth Tamás ezzel szemben fürdőnadrágot viseltek, amikor megfogalmazták a Kogart ötletét. A 16. leggazdagabb magyarnak tartott alapító ebben a nyári viseletben számolt be társának víziójáról, amely Péreli Zsuzsa Aequilibrium című gobelinjének hatására fogalmazódott meg benne. Az ég és a föld közt lebegő angyal azt sugallta neki, hogy az üzleti sikereken túl is vannak kötelezettségei, és hozzá kell járulnia az ország szellemi gazdagodásához - emlékezett Kovács Gábor.
A Tolcsvay László által szerzett, és egy kamarazenekar előadásában bemutatott Kogart-ház nyitány meghallgatása után az alapító ismertette a frissen felújított palotát. A földszinti termek barackszínű falaira Kovács Gábor saját gyűjteményéből származó, 1707 és 1930 közt készült festmények kerültek. A második és harmadik szinten pedig "közönségbarát kortárs műveket" láthat a közönség.
Gerhes Gábor nem létező vallási szimbólumra mutat rá műalkotásán |
Az alapítvány elnöke elmondta, a kiállítások mellett ősztől megkezdi működését a Kogart-szalon, ahol felolvasó esteket és koncerteket rendeznek majd. Mivel az intézményt önellátóvá szeretnék tenni, májusra már hat céges rendezvényt szerveztek az épületbe. Az események vonzerejét növeli, hogy a tárlatvezetéseket maga az alapító, Kovács Gábor tartja.
Kortárs és közönségbarát
A Kogart nyitó kiállítására tizenhét kortárs képzőművész kapott meghívást. Alkotásaikat három tematikai csoportba szervezte Iványi Brigitta, művészeti vezető. A Visszapillantó a közelmúlttal foglalkozó műveket mutatja be, A ma térképe: Városi viszonylatok a városi életforma kérdését boncolgatja, a Lokális lőrések - Globális törésvonalak pedig a globalizáció témáját feszegeti.
|
Néhány megkérdezett művész szerint a meghívás még azzal kecsegtetett, hogy a kiállított műveket a Kogart meg is vásárolja. Tóth Tamás kérdésünkre azonban elmondta, hogy csak a koncepciójukba illő darabokat veszik be az állandó gyűjteményükbe.
Kovács Gábor, Tóth Tamás, Hegyi Lóránd, Iványi Brigitta és még "két-három szakember" néhány héten belül dönti majd el, mely művek azok, amelyek a megfogalmazott alapelveket kielégítve egyszerre közönségbarátak és kortárs szemléletűek.
|