A mecénás nem számonkérhető

2004.04.19. 22:06
A 16. leggazdagabb magyar által alapított művészeti alapítvány palotájában még a pincéreket is művészeti szakemberekké trenírozták, derült ki a megnyitón. Megtudtuk, hogy a nagy ötletekhez fürdőnadrág és egy gobelin kell. A művészek azonban még nem tudják, mit profitálhatnak a kiállításból.
Hétfő délután mutatta be Kovács Gábor, a tizenhatodik leggazdagabb magyarként ismert üzletember azt a művészeti alapítványt, és a hozzá tartozó Andrássy úti épületet, amelyre magánvagyonának egy részét, 3 milliárd forintot fordított. A kiállító művészek, és a kuratórium tagjai részvételével zajló ünnepségre egy nappal Medgyessy Péter miniszterelnök hivatalos látogatása után került sor.

Télikabát

Hegyi Lóránd, nemzetközi elismertségű művészettörténész az európaiságot, a mecénás véleménynyilvánításának szükségességét és a télikabátot emelte ki beszédében. A Kovács Gábor Művészeti Alapítvány kuratóriumának tagja hangsúlyozta, mivel az intézmény magánkezdeményezésre jött létre, a mecénásnak joga meghatározni a tevékenység fő irányvonalait. "Az alapítón nem számonkérhető, hogy mit és miért csinál, és hogy miért nem csinál helyette valami mást."

Hegyi Lóránd, Tóth Tamás és Kovács Gábor
Hegyi Lóránd, Tóth Tamás és Kovács Gábor
Magyarországon ez az attitűd még szokatlan, ugyanúgy, mint a magántőkéből létrehozott, és az állami struktúrától teljességgel függetlenül működő intézmény rendszere is, mondta Hegyi Lóránd.

A kuratóriumi tag beszédével valószínűleg a másfél hónapja lemondott Művészeti Tanács kritikájára válaszolt.

Mint arról beszámoltunk, a neves hazai művészettörténészek nem értettek egyet azzal, hogy az alapító Kovács Gábor, és a kuratórium elnöke, Tóth Tamás szakmai kérdésekbe is beleszólt, később pedig teljes egészében elutasította a nyitókiállításuk terveit.

Hegyi az ezt követően kidolgozott kiállítás európai jellegét tartotta a legfontosabbnak. Az EU és Európa határai nem egyeznek, mondta a jórészt nyugat-Európában élő és dolgozó művészettörténész. Ezért nyitókiállításukra nem csak magyarországi, és a csatlakozó országokból származó alkotókat hívtak meg, hanem például egy albán videóművészt is.

Hegyi végezetül elmondta, hogy télikabátban állva, Rómában hallott először az alapítvány tervéről.

Fürdőnadrág

Kovács Gábor és Tóth Tamás ezzel szemben fürdőnadrágot viseltek, amikor megfogalmazták a Kogart ötletét. A 16. leggazdagabb magyarnak tartott alapító ebben a nyári viseletben számolt be társának víziójáról, amely Péreli Zsuzsa Aequilibrium című gobelinjének hatására fogalmazódott meg benne. Az ég és a föld közt lebegő angyal azt sugallta neki, hogy az üzleti sikereken túl is vannak kötelezettségei, és hozzá kell járulnia az ország szellemi gazdagodásához - emlékezett Kovács Gábor.

A Tolcsvay László által szerzett, és egy kamarazenekar előadásában bemutatott Kogart-ház nyitány meghallgatása után az alapító ismertette a frissen felújított palotát. A földszinti termek barackszínű falaira Kovács Gábor saját gyűjteményéből származó, 1707 és 1930 közt készült festmények kerültek. A második és harmadik szinten pedig "közönségbarát kortárs műveket" láthat a közönség.

Gerhes Gábor nem létező vallási szimbólumra mutat rá műalkotásán
Gerhes Gábor nem létező vallási szimbólumra mutat rá műalkotásán
Az alagsori étteremben pedig még a pincérek is "trenírozva lesznek", hogy az étlapon túl művészeti kérdésekben is tájékoztatást tudjanak adni az érdeklődőknek, érzékeltette az intézmény egészére jellemző artisztikus atmoszférát Tóth Tamás.

Az alapítvány elnöke elmondta, a kiállítások mellett ősztől megkezdi működését a Kogart-szalon, ahol felolvasó esteket és koncerteket rendeznek majd. Mivel az intézményt önellátóvá szeretnék tenni, májusra már hat céges rendezvényt szerveztek az épületbe. Az események vonzerejét növeli, hogy a tárlatvezetéseket maga az alapító, Kovács Gábor tartja.

Kortárs és közönségbarát

A Kogart nyitó kiállítására tizenhét kortárs képzőművész kapott meghívást. Alkotásaikat három tematikai csoportba szervezte Iványi Brigitta, művészeti vezető. A Visszapillantó a közelmúlttal foglalkozó műveket mutatja be, A ma térképe: Városi viszonylatok a városi életforma kérdését boncolgatja, a Lokális lőrések - Globális törésvonalak pedig a globalizáció témáját feszegeti.

A kiállító Művészek
Anri Sala (Albánia)
Szépfalvi Ágnes és Nemes Csaba
Bakos Gábor és Weber Imre
Szabó Ádám
Huszár Andrea
Szilágyi Lenke
Köves Éva
Pascal Pinaud (Franciaország)
Kupcsik Adrián
Baranyay András
Nagy Kriszta
Jiri Cernicky (Csehország)
iski Kocsis Tibor
Gerhes Gábor
Gyenis Tibor
A művészektől úgy értesültünk, a szervezők a nyitó kiállításra máshol még be nem mutatott, vagy direkt erre az eseményre készített műalkotásokat vártak. Igaz, néhány olyan művet is elfogadtak, például a Bakos-Weber páros Vágy-sorozatának néhány elemét, amelyeket máshol már láthatott a közönség.

Néhány megkérdezett művész szerint a meghívás még azzal kecsegtetett, hogy a kiállított műveket a Kogart meg is vásárolja. Tóth Tamás kérdésünkre azonban elmondta, hogy csak a koncepciójukba illő darabokat veszik be az állandó gyűjteményükbe.

Kovács Gábor, Tóth Tamás, Hegyi Lóránd, Iványi Brigitta és még "két-három szakember" néhány héten belül dönti majd el, mely művek azok, amelyek a megfogalmazott alapelveket kielégítve egyszerre közönségbarátak és kortárs szemléletűek.

A Kogart-ház
Nyitás: 2004. április 21-én
Cím: Andrássy út 112
Belépőjegyek: felnőtt: 800 Ft, diák és nyugdíjas: 400 Ft
Nyitvatartás: Kiállítás naponta 10-18 óráig, étterem: 10-1 óráig, shop: 10-22 óráig.