René Magritte amatőr fotóiból nyílt kiállítás

A nagy belga szürrealista festő, René Magritte fotóiból nyílt kiállítás Kecskeméten, a Magyar Fotográfiai Múzeumban. Magritte fényképei, szürrealista festményeivel ellentétben, játékosak és könnyedek, és gyakran esetlegesek. A festő ezeket a fotókat tulajdonképpen nem is a nagyközönségnek szánta, így az elkészült képek az örömfényképezés példái, éppen a hibákból, a technikai korlátokból adódó apró véletlenek teszik emberivé, szinte meghatóvá.

Szabadidejében fényképezett

Magritte, aki festményei részleteit arra használta, hogy egy "másik világot" teremtsen, szabadidejében feleségét vagy barátait kitalált szituációkba helyezte és fotóportrékat készített róluk. A kiállítás képei a harmincas években készültek ezzel a módszerrel. Ezek a dokumentum-emlékek egyszerűek, alig kidolgozottak. Festményein az emberek "tárgyak": egyenértékűek a levelekkel, a házakkal, a sziklákkal, fotóin emberi lények maradnak és Magritte játszik velük.

Ezeket a dokumentumokat a fiókok legsötétebb mélyére szánták. Azoknak okozza majd a legnagyobb örömet, akiket Magritte teljes életműve érdekel. A képeket nézve egy másik, közvetlenebb Magritte-ot fedezhetnek fel, aki ugyanakkor élt, amikor a nagy festő. -írja Louis Scutenaire a kiállítás sajtóanyagában.

A kiállítás június 10-éig látogatható hétfő és kedd kivételével naponta 10-17 óra között.

Érzelmi megrázkódtatást akart kíváltani

René-Francois-Ghislain Magritte 1898-ban született Belgiumban. Fiatalkorában két évig járt a Királyi Képzőművészeti Akadémiára, majd hosszú ideig reklámgrafikákat készített, sőt egy tapétagyárban is dolgozott, mint grafikus, hogy megélhetését biztosítsa. Művészi pályájára nagy hatással volt Giorgio de Chirico munkássága, részt vesz a Dada mozgalomban, de igazi sikereket azután ér el, hogy a szürrealizmus felé fordul, és 1926-ban belép a szürrealisták által alapított Titkos Társaságba. A belga szürrealizmus megalapítójaként tartják számon, sőt egyes művészettörténetek provokatív képeit egyenesen a pop-arttal rokonkítják.

Magritte soha nem elégedett meg kizárólag a festéssel. 1945-ben rajzos illusztrációkat készített tollal és tussal Lautréamont "Maldoror dalai" című munkájához. Az ötvenes évek elején nagy intézmények versengtek azért, hogy Magritte készítsen számukra dekorációkat. Többek között ő festette ki a brüsszeli Théatre Royal mennyezetét, valamint nyolc kompozíciót a Knokke-Le-Zoute kaszinó szalonjába. A negyvenes években barátaival és feleségével néhány rövidfilmet is készített.

Időskorában reuma gyötörte, nem tudott festeni, így szobrokat készítet. 1967-ben hunyt el Brüsszelben, hasnyálmirigy-rákban.