Tizennyolc év börtön, öt festmény

2002.09.30. 16:22
Nelson Mandelának, a világi élet pápájának szervezettsége megközelítette egy világítótoronyét, és még festett is. De besüt-e a nap a börtönablakon?
Hosszú az út a Robben Island-i börtönből London belvárosának galériájáig. A BBC publicistájának állításával nehezen lehetne vitatkozni, kijelentése súlyát mégsem földrajzi, hanem politikai-történelmi vonatkozásai adják.

Fekete férfi Mandela egykori cellája előtt
Robben Island az a dél-afrikai sziget, ahol az apartheid legjelentősebb, politikai foglyok számára fenntartott börtöne állt. A londoni galéria pedig az a hely, ahol a fenti börtönben tizennyolc évig raboskodó Nelson Mandela festményeit kiállították.

A faji megkülönböztetés elleni harc kiemelkedő alakja világszerte ismert, azt azonban csak kevesen tudják, hogy Mandela "a világi élet pápája", legalább is a BBC szerint. Míg azonban a pápa fehér, továbbá a hírek szerint nem is fest, Mandela pont ellenkezőleg. Hosszú raboskodása alatt jó néhány képet alkotott, amelyek közül öt most a londoni Belgravia galériában tekinthető meg.

Table mountain
Aki azt gondolná, hogy a kegyetlen őrökkel súlyosbított börtönévek alatt sötét, nyomasztó képek készültek, az annak idején valószínűleg azt is elhitte, hogy a börtön ablakába soha nem vetül be a fény. A szénnel és színes krétával alkotó polgárjogi harcost leginkább ugyanis a ragyogó tájképek, romantikus csendéletek és idilli városképek problémaköre izgatta.

A valóság csak egyetlen képén hagyott nyomot: a Table mountain előterében a börtön ablaka látszik, amelyen át besüt a nap. A galéria katalógusa rámutat arra, hogy Mandela cellájából nem láthatott rá a hegységre, így az is előfordulhat, hogy valójában a nap sem sütött be az ablakon, egyáltalán.

A Világítótorony című kép központi motívuma, egy világítótorony a BBC információ szerint nem csupán a megmenekülést, hanem a szervezettséget is jelképezi, utalván arra, hogy Mandela és társai csak a világítótornyok szervezettségével voltak képesek túlélni a börtönéveket.

Gyermekrajz a raboskodó Mandeláról
A legelsöprőbb erejű kép mégis a kikötőt ábrázoló vászon, amelynek hangulata a harmincas évekbeli lídóra emlékeztette a kiállítást méltató publicistát. A kiállított öt műről készült másolatok egyébként a volt politikai fogoly és volt dél-afrikai elnök aláírásával egy csomagban, 8450 fontért vásárolhatóak meg a galériában. A bevételből Mandela gyerekeket és AIDS áldozatokat támogat.

Habár a vásznak művészeti alkotásként értéktelenek, zárja beszámolóját a sajtós, mint vallomás, minden darab megfizethetetlen. Mandela rabságának körülményei és a börtönablakok fényviszonyai iránt érdeklődőket mégis az a grafikus dokumentum igazíthatja el, amelyet az Index Emberjogi és Szépmûvészeti alosztályhoz juttatott el egy fiatalkorú, francia művész.