További Klassz cikkek
Ha valaki az életében megfordult már egy kínai piacon, akkor annak megismerhetetlensége soha nem hagyja már nyugton. Konténerrengetegben ülnek az ugyanolyan emberek, néhány szóval lefedik a teljes magyar valóságot (sok? kevés? occsó), és alapvetően mindenki úgy tekint rájuk, hogy ők azok a mások, akik ellepik az országot, és hozzák be a szar termékeket. De egyik férfinak, nőnek sincsen saját története, hiszen ők csak pakolják ki a cipőket, zoknikat, és miért is lenne, amikor a Négy sárkány piacról ki sem mozdulnak. Olcsó termékeket árusító fajta ők, mi meg végtelenül kirekesztők és zártak vagyunk ahhoz, hogy megpróbáljunk bárkit is megérteni.

Az Instant közepén a karácsonyfa előtt játszik Láng Annamária, aki alapvetően elmondja a monológját (itt elolvashatja), amit két társa, a történetbe bele-bele éneklő Bodrogi Éva, és a gitáros, Koltai Kata kiegészítenek és aláfestenek, egyébként elég színesen. Minden a Láng Annamária által előadott történetnek van alárendelve, ahogy a lány Kantonból perverz bácsin, idegesítő nővéren és szerelmes férfin keresztül a Blaha Lujza térig jut, mert itt, Magyarországon könnyebben ismerkednek az emberek.
A krétakörös Láng Annamária, akinek sokak szerint a legjobb alakítása a Leonce és Lénában volt, de van, aki az intellektuális gangbangig elmenő klarinétozására emlékszik szívesen a Feketeországból, egy ilyen ismeretlen nőnek adott történetet az Instantban, pontosabban nem ő, hanem a színházi darab alapjául szolgáló Nyíri Pál a Kínai történetben. Ez utóbbi szöveg úgy tesz, mint egy interjú után készült dokumentumszöveg: "Félig koreai vagyok. Anyám a koreai határ közelében született, ahol csupa koreai él. Én nem beszélek koreaiul, mert anyám X.-be ment egyetemre.(...) Liu bácsi megerőszakolt. Érthető, hogy ezt tette, mert anyám becsapta. Ha valaki rosszat tesz, biztos, hogy megkapja érte a büntetését, ha nem ebben a nemzedékben, hát a következőben. Liu bácsi így állt bosszút anyámon. Amit tett, az az ember természetéből fakad, mert az ember alapvetően rossz. De amit a szüleim tettek, az természetellenes, mert a szülők természete az, hogy ne bántsák a gyerekeiket." A megerőszakolásról egy kínai mese jött a képbe a teknősről, és itt bemászott egy teknős a darabba is.

A darabot rendezőként is jegyző Láng Annamária koncepciójának egyszerűségében rejlik a rizikófaktora, mert egy monológnál nincs veszélyesebb műfaj: ha jó, minden visz, ha nem, akkor csak a színész harca látható. Láng a kettő között mozgott, mert nagyon szűkre szabta a játéka kereteit, például alig mozgott és alig használta a testét, így voltak leülős pillanatok a darabban. A Made in China című előadást még többször játsszák, úgyhogy valószínűleg változni fog Láng Annamária is, és talán jobban átadja magát a lány történetének, nemcsak felmondja azt.
Az ismerős krétakörös sablonokkal dolgozva (éneklés, zene) szórakoztató 80 percet hoztak létre az alkotók, viszont a darabból szinte teljesen hiányzott az a cinizmus és irónia mögötti dráma, amit Nyíri szövege hordoz, illetve amit Láng Annamária is sokszor megmutatott. A lány életét a pénz és az üzlet motiválja, mindent ezen keresztül lát és értékel, a barátjában is az a legfontosabb, hogy nem tudta pénzre váltani. A kulturális különbségek is a munkában és az üzletben derülnek ki, de egyébként semmilyen kulturális sokkal nem szembesül az önmagának élő kínai lány, helyette mérhetetlenül ironizál saját életén, vágyain.
