Debrecen kulturálisan lerohanja Budapestet

Hadüzenet nélküli kulturális támadást indított Debrecen, dekódoltuk az informátorainktól kapott adatokat a frontvonalon állva. Az alföldi stratégia középpontjában egy irodaháznak tűnő épület áll, amely vezetői szerint hamarosan véget vet Budapest kulturális egyeduralmának. A Modem nevű kortárs művészeti múzeum, köszönhetően többek közt annak, hogy az ország második legnagyobb ilyen intézménye, uralma alá hajtaná Magyarország keleti felének művészeti életet. Sőt, a következő hullámban, az EU bővülésével a romániai, erdélyi képzőművészet is a Modem irányítása alá kerülhetne.

A haditerv nemcsak, hogy bátor, de elsőre akár kamikáze akciónak is tűnhet. Gulyás Gábor igazgató és Bencsik Barna művészeti vezető ugyanis vakrepülést végez. Progresszív irányzatokkal eddig csak néhány vidéki galéria, például a dunaújvárosi Kortárs Művészeti Intézet kísérletezett, de a keltett rezgések legfeljebb a közigazgatási határig voltak érzékelhetőek.

A Modem most ugyanezt próbálja meg, sokkal nagyobb léptékben, 3000 négyzetméteren, egy háromemeletes épületben, miközben csakis a kortárs művészettel foglalkozó programjuk miatt nem számíthatnak a kötelezően beterelt iskolás osztályokra, sem az érdeklődő nyugdíjasokra.

Miből lesz a Modem?

A projekt ugyanakkor ismerős elemeket is tartalmaz. A Modem alapítása ugyanis a Művészetek Palotájából ismert forgatókönyvet követte, azaz előbb lett épülete a galériának, ahová csak ezután keresett a városvezetés kiállítani való kollekciót. És bár a nyitást októberre tervezték, az ügyeket intéző kht.-t alig két hónapja alapították meg.

A jóindulatúak szerint a Modem a nyakas kálvinista hagyományok miatt valósulhat meg. "Kósa most meg akarja mutatni, hogy egyedül is véghezviszi a kulturális főváros-projektjét" - bólogatott egyik informátorunk. A polgármester nem hagyja annyiban, hogy Pécs lett a kulturális főváros, és önerőből is színházakkal, múzeumokkal és plázákkal szórja meg Debrecent.

A dörzsöltek ezzel szemben azt suttogják, hogy a háttérben valójában a város és egy helyi ingatlanfejlesztő cég elgondolkodtató együttműködése áll. Debrecen új kulturális komplexumát, a konferenciatermekből, hotelből és irodaházból álló Kölcsey központot építő Keviép befürödni látszott az irodákkal, és a csődtől végül az mentette meg, hogy a városvezetés gyorsan megvásárolta tőle az irodaépületi tömböt, múzeumnak. Informátoraink egy évvel ezelőtti újságcikkeket is lobogtattak, amelyek szerint a kulturális főváros terveibe bevettek sok olyan beruházást, köztük a Modemét is, amelyek amúgy is megvalósultak volna.

A Keviép cáfol, állítólag jól mentek az irodák. Az viszont terepszemlénk során nyilvánvalóvá vált, hogy a városvezetés köthetett volna jobb üzletet is. Nem mintha a háromemeletes épületszárny alkalmatlan lenne kiállításokra, a termek tágasak és jól felszereltek. De az azért látható, hogy galéria csak kompromisszumokkal hozható létre.

Tiszta udvar, rendes ház

A Modem hatalmas, fehér mészkőfala előtt állva azonban mégsem tűnt elképzelhetetlennek, hogy itt egyszer valóban izgalmas kulturális élet zajlik. A közelmúltban befejezett Kölcsey központ kör alakú főépületében konferenciaközpont működik, egyik szárnyában hotellel, úgyhogy a galéria nem elszigetelten áll majd a síkságon.

A közelben található a Déri múzeum, a posta múzeum, az egyháztörténeti múzeum és a Medgyessy emlékmúzeum is, mutatott körbe Gulyás Gábor igazgató, egész múzeumi negyedet vizionálva a környékre. Mindez egyébként a távolról jött utazó számára nem nyilvánvaló, a Modem körüli városrész ugyanis nincs túlterhelve extravagáns épületekkel. A Kölcsey központ is inkább a kortárs irodaépítészet elemeit reciklálja, tehát vannak rajta üvegfalak, fém rátétek, oszlopok és kőlapok. A komplexum nem illeszkedik a környezetbe, igaz, nincs is mibe illeszkednie, hiszen lakótelepek, egy barokk épület, egy hetvenes évekbeli rendelőintézet és földszintes házak veszik körül.

A Kölcsey három épületéből egyébként a Modemé a legjobb. Az irodaházi előzmények kívülről kevésbé nyilvánvalóak, az egybefüggő, dísztelen fehér kőfal mögött könnyebben el tudtunk képzelni vad videómunkákat és lendületes festményeket, mint Excel-táblázatokat gyártó irodistákat.

Bár a frissen kinevezett igazgató szerint a funkcióváltás akkor történt, amikor még csak az alapok álltak, és az új igények szerint tervezték át az épületet, meglepő volt, hogy a falba vésett, embermagasságú betűk szerint a galéria neve DEMO.

A kivitelező vésette fel a nevet, tudtuk meg Gulyás Gábortól. A magyarázat szerint az intézményt vezető kht. csak a közlemúltban alakult, a kivitelező nem tudott kivel konzultálni a múzeumról, úgyhogy maga döntött olyasmikről, mint például a név. A város által megmentett Keviép egyébként csak nevet adott a múzeumnak, kiállításokra szerencsére nem kötött szerződéseket.

A kétségektől akkor szabadultam meg, amikor elfordítottam tekintetemet az ablakoktól, és befelé figyeltem. Bár nem a legdrágább anyagokat használták fel a belső terekhez, a kivitelezés korrekt, a termek rendben vannak. Csak az irodaházat idéző, köralakú recepciós pulton és ruhatáron lepődtem meg, amelyekről kiderült, hogy valóban az irodaházhoz tervezték őket, viszont hamarosan elbontanak minden ilyen objektumot.

Ugyanezt nem tudják megtenni a két nagytermet felosztó oszlopsorral, mert ezeknek statikai okokból maradniuk kell. Beépítették viszont a koncepcióba az erkélyt rejtő homlokzati beugrót, ahová videómunkákat vetítő LED-falat építenek.

Helyi erők

Ha a felállás nem változik, a kiállítások lesznek a Modem erősségei, ami egy galéria esetében persze éppen elég a sikerhez. Művészeti vezetőnek a jó nemzetközi és hazai kapcsolatokkal rendelkező, a Műcsarnok igazgatói székére is esélyesnek tartott Bencsik Barnabást kérték fel. A progresszív felfogásáról ismert művészettörténész távlati célja, hogy a galériát a nemzetközi vérkeringésbe kapcsolja. Ehhez azonban már nem elég a friss nyugati trendeket figyelni, vázolta koncepcióját.

"A kilencvenes években minden képzőművész nyugat felé orientálódott, megpróbáltak felzárkózni. Ez fontos volt, de berobbanni ilyesmivel már nem lehet" - vélte az egyébként budapesti idegenlégiós. "Most az egyéni kifejezésmód a lényeg. Kialakítani a régióra jellemző művészetet, amivel például sikeresek voltak a balkáni művészek".

Bencsik törekvéseihez egy debreceni ügyvéd, Antal Péter gyűjteménye az alap. Egyelőre még nem tudni, mi lesz látható a több mint kétezer darabos Antal-Lusztig gyűjteményből, jelenleg a műveket katalogizálják, hogy kiválaszthassák a nyitókollekciót. Az alkotásokat a város kapja meg tízéves letétbe, a Modem csak kiállítja, kezeli, kölcsönzi az anyagot. A galéria maga nem is vásárol, a gyűjteményt továbbra is Antal Péter bővíti, tudtuk meg a tágas, néhány jópofa festményt leszámítva még üres raktárban.

Totális háború

Ígéretes, hogy Antal Péter vásárlásai összhangban vannak a Modem kompromisszumokat nem ismerő elveivel. Gulyás Gábor néhány ládát lapogatott elégedetten, amelyekben a frissen vásárolt alkotások, a Kis Varsó Tornasora és a legutóbbi Velencei Biennálén kiállító Kicsiny Balázs mélytengeri búvárja lapultak.

Az igazgató ígéri, hogy sem a lokálpatriotizmus, sem a politika nem fogja felülírni a progresszív terveket, például nem szerveznek kiállítást debreceni művészeknek, csak azért mert debreceniek. A Modemben nem lesznek a városvezetés által szervezett, reprezentációs kiállítások sem, jelentette ki Gulyás, megigazítva homlokán a virtuális Rambo-fejpántot. Hogy mindehhez mit szól a galériát évi 200 millióval támogatni kívánó városháza, csak a nyitás után derül ki.

Ha szerencsénk van, a kulturális háború akár eszkalálódhat is, híreink szerint Pécs ugyanis hadat üzent Debrecennek. A kulturális fővárosi cím birtokosa lecsapott az Antal-Lusztig gyűjtemény egy részére, és az általuk válogatott kollekcióval néhány nappal a Modem megnyitása előtt rukkolnának elő.