A planetáriumnak és akváriumnak, valamint egy valósághű esőerdőnek is otthont adó 38 ezer négyzetméter területű komplexum tetejét élő növénytakaró borítja; 1,7 millió növény él a mintegy 2,5 hektáros tetőn, amely a 12 épületből álló múzeumot lefedi. A tetőszerkezet dimbes-dombos kialakítása természetes szellőzést biztosít, az épületben nincs szükség mesterséges légkondicionálásra.
A zöld, vagyis környezetbarát és energiatakarékos tervezés jegyében felújított épületben nem mérgező szigetelést alkalmaztak, úgynevezett passzív fűtő és hűtőrendszerrel látták el, az acélszerkezetet hulladékfémből állították elő, és az áramszükséglet egy részét a tetőn levő 60 ezer napelem biztosítja.
A múzeumnak nemcsak az összetevői zöldek, az interaktív kiállításokat is a természet felfedezése, megmagyarázása és védelme szellemében állították össze.
A látogatók egy helyen a Nintendo Wii-típusú videokonzoljához hasonlító játékkal bogarakat és lepkéket kaphatnak el, egy másik ponton kamerák és érzékelők segítségével nyúlhatnak bele a természetbe, amelyet tudósként fedezhetnek fel.
A Morrison digitális planetárium a leghatalmasabb a világon, a galaxis gigantikus méretű háromdimenziós modelljét is tartalmazza. Ez az első olyan múzeum, amely közvetlen összeköttetésben van az amerikai űrkutatási hivatallal, a NASA-val, az érdeklődők a valósidejű adatok alapján láthatják a világegyetem éppen aktuális képét.
Az épület jelentős része újrahasznosított anyagokból épült: a 9 ezer tonna betont és 12 ezer tonna acélt lerombolták, majd újrahasznosították, és összetépett farmerekkel szigetelték a falakat.
300 ülőhelyes planetáriumot építettek a múzeumba, aminek elsődleges feladata tanítani és bemutatni az élő környezetet. A könyvtárat például 210 ezer könyvvel, 25 ezer térképpel és 300 ezer fényképpel indították el. A múzeum tagsága az elmúlt kilenc hónapban 12 ezerről 30 ezerre emelkedett.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
