A keletkezésének 60. évfordulóján megjelenő regény azért érdemel nagy figyelmet, mert szerzőjének tisztán lírai az életműve, csak versek és költészeti témájú esszék ismertek tőle. "Ezért mondhatjuk talán joggal a műről, hogy irodalomtörténeti csemege, szenzáció" - közölte.
Balogh Tamás elmondta: a regény keletkezésének dátuma arra utal, hogy a költőnő eredetileg prózaírónak készülhetett, ugyanis az első verseskötete egy évvel később, 1946-ban jelent meg.
Nemes Nagy Ágnes egy életmű-interjúban megemlítette az alkotást, de cím nélkül, s azt is lehet tudni, hogy legalább kétszer gondolkodott a kiadásán; erre utal a gépiraton látható kétfajta javítás.
Lengyel Balázs - mint jogörökös - Balogh Tamás hosszas rábeszélésére járult hozzá a regény kiadásához.
"Az öt fenyő irodalomtörténeti értéke fölülmúlja a szöveg esetleges kisebb-nagyobb hibáit, egyenetlenségeit. A regény egy kezdő műve, ugyanakkor nyelvezete nagyon finom, megelőlegezi a kései Nemes Nagy Ágnest" - mondta Balogh Tamás.
A regény két nagy író, Szerb Antal Utas és holdvilága, valamint Ottlik Géza Hajnali háztetők című műveinek hatását tükrözi - tette hozzá.
Nemes Nagy Ágnes művéhez egy kétoldalas, aláírás nélküli lektori jelentés tartozik, amely biztató pályakezdésként bírálja el a kéziratot, ám nem javasolja kiadásra. Ugyanakkor Schöpflin Aladár - aki akkor a Franklin Kiadó vezetője volt - jónak értékelte a regényt a költőnő visszaemlékezései szerint.
Az öt fenyő műfaja krimi, amely fiatal művészettörténészek világában játszódik.
A Tiszatáj című Szegeden szerkesztett irodalmi folyóirat decemberben két fejezetet és egy bevezető jegyzetet közöl kedvcsinálónak a regényből - mondta Balogh Tamás.