Minisztériumi emlékhologram

Tornacsevnak hívnám itt azt az osztálytársamat, aki a nyolcvanas évek végén behozott a panelsuliba egy ausztrál Time magazint, amelynek borítója a fejlécen kívül egy kiterjesztett szárnyú ragadozó madarat ábrázoló masszív hologramból állt. Az elfeküdt hajú kisiskolások egymást lökdösték a pad körül és a látvány annyira megzavart mindenkit, hogy aznap egyetlen kisebb gyerek arcát sem taposták sárba az iskolaudvar sarkában.

Tekintse meg képeinket!

Ezzel csak azt akartam mondani, hogy a hologram elég különös dolog, és annak ellenére, hogy elég régen találták fel, még ma is olyan űrtechnológiának tűnik, aminek meghökkentő hiábavalóságát egyedül a művészet képes megfelelő hatásfokkal kamatoztatni.

De kérem, most, amikor már éppen belefulladnánk az andalgásba, fejünkön koppan a hazafiúi büszkeség babérleveles mentőöve, így idejekorán leszögezhetjük, hogy Gábor Dénes találta fel a hologramot és Nobel-díjat is kapott érte.

Ezt Kovács Kálmán informatikai miniszter is megemlítette, amikor kedden átadta a Neumann Jánost ábrázoló szobrot ábrázoló hologramot az Informatikai és Hírközlési Minisztériumban. Az ünnepségre a Neumann-év keretében került sor.

Neumann János csomó érdekes dologhoz értett, például a matematikához, játékelmélethez és informatikai aktualitása nem kevesebb, mint ő jött rá, miféle főbb alkatrészekből állhatna össze egy működő számítógép. Alfréd Nobel utálta a matematikusokat, Neumann ezért nem kaphatott a díjából, de legyen elég az, hogy munkássága kapcsán a világ leggazdagabb embere és az Egyesült Államok nemzeti össztermékünket sokszorosan meghaladó gazdasági masszivitású informatikai ágazata megcsókolhatja a magyarság seggét (elismerem, hogy ez mondat kissé erős, kérem fogják fel úgy, mint a beszámolóba beékelt egymondatos publicisztikát), már amennyiben a magyarság kellő méltósággal viseli azt a szerencsét, amit egy lángelme jelenthet számára. És tényleg próbálkozunk.

A Neumann-hologram, amint arról az ünnepségen nagy számban felsorakozott érdeklődők és szakemberek is meggyőződhettek, három hologramból áll és nem egy akváriumba helyezett metálzöld szoborportré. A látvány izgalmát a megjelentek úgy hűthették le, hogy az alkotást hátulról is megtekinthették, ahonnan tulajdonképpen egy üres doboznak tűnik, vagyis empirice látható, hogy a trükk valódi.

Klikk a képre!

Az ünnepségen megjelent egy aranyos külföldi néni, akit Marina von Neumann Whitmannak hívnak, professzor, és Neumann lánya. Marina néninek láthatóan nagyon tetszett a hologram és úgy vélte, hogy míg a huszadik század a matematikáról és a fizikáról szólt, a huszonegyedikben már az informatikai fejlődés és biotechnológia lesz a tudomány prímása.

Kovács Kálmán miniszter egyébként kedélyes egykori beatzenészként pózolt és járkált fel alá, cseppet sem látszott rajta, hogy mennyire megviselte a magyar távközlés "kokainbáróival" vívott öldöklő küzdelem.

Végezetül megjegyezném, hogy az emlékhologram-átadás elég ritka dolog, megkockáztatom a kijelentést, hogy ilyen még nem volt, és ha tényleg nem volt akkor az mindenképpen újdonságnak minősül, amelyet csipetnyi szürrealitásában és hivalkodó fejlődéspártiságában a (vélhetően nem túl rózsás) napi politikai illetve gazdasági aktualitásoktól függetlenül pozitívan van szerencsénk értékelni.