Felhőkarcolóval teszi tönkre Szentpétervárt a Gazprom

Veszélybe került Szentpétervár egyedülálló építészeti öröksége és ezzel az Unesco világörökségi besorolása is egy most épülő felhőkarcolónak köszönhetően. A jelenleg még csak tervekben létező Okhta Center 396 méteres magasságával ugyanis alapvetően változtathatja meg a 18. században épült, különleges építészeti örökséggel bíró város képét. Összehasonlításul, Szentpéterváron a magassági korlát eddig 48 méter volt.

A Brit RMJM iroda impozáns tervei ellen széleskörű tiltakozó akciók indultak, amelyekre az iroda egyik vezetője, Tony Kettle azzal válaszolt a Guardiannak: „Szigorú vizuális hatásvizsgálatokat végeztünk. A történelmi negyedből az épület nem látható, mert az 6 kilométernyire fekszik. A torony finom, apró objektum lesz a horizonton. Csak közelebbről lesz látható.”

Az építészek hangsúlyozzák, hogy az Okhta Center mindezen felül energiatakarékos, környezetbarát épület lesz, amelynek dupla üvegborítású falai közt átriumot alakítottak ki.

Az érvek ellenére nemzetközi tiltakozás indult a beruházás ellen. Szentpéterváron ötezres felvonuláson követelték az építkezés leállítását. A tüntetésen felszólalt Kaszparov, a neves sakkozó, Oleg Basilasvili színész, és tiltakozott az Ermitázs igazgatója. A Pétervári Építészek Egyesülete nyilatkozatot adott ki, állítva, hogy „a torony helyrehozhatatlan károkat okoz a város horizontján.”

Ellentmondásos hírek láttak napvilágot az Unesco fellépésével kapcsolatban. Egyes források arról számoltak be, a szervezetet végül meggyőzte a beruházó, hogy az épület nem rombolja majd a város összképét. Az Unesco szájtán a témában kiadott utolsó, január 18-i nyilatkozat viszont úgy szól: „A szervezet elfogadja a Világörökségi Bizottság döntését, amely arra kéri az orosz hivatalokat, hogy állítsák le a torony építését, amely veszélyezteti a terület egyetemes értékeit.” Tehát az Unesco kész visszavonni a világörökségi státuszt.

Mindezek valószínűleg nem befolyásolják az építkezést, ami érthető, ha hozzátesszük: az Okhta Center az orosz olajipari óriás, a Gazprom székháza lesz. A világ harmadik legnagyobb cégének ügyeiben ugyanis ennél rizikósabb lépésektől sem riadtak vissza az orosz vezetők.

A Gazprom hátszelét érzékelteti, hogy igazgatóját, Medvegyevet éppen most választották meg orosz elnöknek. Támogatója, a Gazpromból Kreml közeli céget csináló Putyin pedig, ahogy Medvegyev is, Szentpétervárról származik.

Az építésziroda éppen ezért állítja, a tiltakozás tisztán politikai természetű. A neves Building ARX orosz építészeti magazin főszerkesztője, Peter Kudrjavcev viszont a szakmai érvekre hivatkozik. „Sok építészt ismerek a városból, és egy sincs, aki azt mondta volna: »Igen, ez a legmegfelelőbb hely a Gazprom-torony számára.« A teljes szakmai közönség ellene van.”

A szakember véleménye szerint a vállalatnak inkább Szentpétervár valamelyik leromlott, renoválásra szoruló negyedébe kellett volna fejlesztést hoznia.

Egyébként nemcsak az épület, hanem már annak tervpályázata is vitákat kavart annak idején. A zsűri egyik tagja, az azóta elhunyt Kurokava Kisó a pályázatok áttekintése után alkalmatlannak nevezte mind a hat benyújtott munkát, megjegyezve, nem támogatja a toronyházépítést. A zsűri három neves tagja, Norman Foster, Rafael Viñoly és Kurokava Kisó el is hagyta a bírálat helyszínét, és végül távollétükben nevezték meg győztesnek a RMJM irodát.

Az ügyet történelmi kontextusba helyezve meg kell említeni, hogy a ma védett Szentpétervár egésze szintén ilyen felülről irányított módon, autoriter eszközökkel épült az egykori mocsaras területre.