Megjelent az első magyar nyelvrégészeti könyv

2008.11.19. 13:38
A nyelvrégészet nem ugyanaz, mint az etimológia, vizsgálatának tárgya a nyelvben megőrzött szemléletmód. Czakó Gábo 113 szócikkben foglalja össze a magyar nyelvrégészet eredményeit.

Megjelent Czakó Gábor Beavatás a magyar észjárásba című esszégyűjteménye, az első magyar nyelvrégészeti könyv.

A nyelvrégészet Czakó szerint új keletű tudomány, csupán az Egyesült Államokban művelik. Nagyban különbözik az etimológiától, a szavak eredetét kutató tudománytól. "A nyelvrégész a külhasonlítás helyett belhasonlítást végez. Vizsgálatának tárgya a szavakban, szólásokban, kifejezésekben megőrződött szemléletmód és összefüggésrendszer" - mondta a héten megjelent kötet szerzője.

 Czakó elsősorban az úgynevezett belső nyelvszemlélet XIX. századi alapművére, Czuczor Gergely és Fogarasi János A magyar nyelv szótára című munkájára támaszkodik. A 113 ezer szócikkből álló gyűjtemény legfontosabb fogalma a szógyök, amely körül kirajzolódik a gyökre épült szavak, szócsaládok ágas-bogas rendszere.

"Ágas-bogas, ez például igen jellemző a magyar nyelvre. Az európai nyelvekben nincsenek is ikerszavak. A mieink ráadásul ellentétpárok, hiszen valami vagy ág, vagy bog, élő vagy halott, a sütés és a főzés között pedig alapvető konyhafilozófiai különbség feszül" - mondta Czakó Gábor. Az első magyar nyelvrégész szerint a nyelv ilyen jellegzetességeiből kibontható a beszélők észjárása, világszemlélete.

A magyar nagyjából 2400 gyökből építkezik. A nyelv ebből a gyökérzetből hajt ki. Szerves rendszer, amely az egészből kiinduló gondolkodásmódra utal. Példa erre a páros testrészeket jelentő főnevek - pl. kar, láb, fül - egyes számú használata - mondta Czakó.

A magyar szókincs jelenleg közel egymillió szóból áll. A nyelv rendszere nyitott és demokratikus; a gyökökből szinte végtelen mennyiségben lehet új szavakat alkotni, amelyeket mindenki rögtön megért. "Amikor először mondta egy sportriporter, hogy a csatár áthámozta magát a védőkön, akkor egy új kifejezést alkotott, mégis mindenki tudta, miről beszél" - mondta Czakó Gábor.

Az azonnali megértést segíti egy további nyelvrégészeti lelet, a magyar nyelv szemléletessége, képisége. "A beszélőben a dolgok megképlenek. Czuczor és Fogarasi az érzés, érzékiség fogalmát használja. A nyelvbölcselet XIX. századi nagyjai szerint a legtöbb magyar szó gyökere valamilyen érzésből fakadt hang kinyomata" - mondta Czakó Gábor.

A nyelvrégészet alkalmas a más módszerekkel feltárt ismeretek gazdagítására, például elszegődhet segédtudománynak a történeti földrajz mellé. A magyar a hova kérdésre felelve a -ba és a -be, vagy a -ra és a -re helyhatározó ragot teszi a történelmi magyar szállásterületen fekvő települések neve után. A Kárpátokon, vagy a Lajtán túli települések esetében viszont általában csak a -ba, -be ragot használja, tehát mehetünk Őcsénybe, Kassára vagy Munkácsra, a Lajtán túl viszont csakis Párizsba, Londonba, Münchenbe utazhatunk - említ példát a nyelvrégészet alkalmazási területeire egy tanulmányában Czakó Gábor.

"A nyelvrégész leletei nem holt maradványok, amelyeket a föld alól kell kiásni. Csak a szavakat kell megtisztítani a megszokás porától, és előtűnik mindaz, amit őriz és életben tart a nyelv" - mondta Czakó Gábor.