Űrcowboyok helyett kunsági sci-fi

2007.03.02. 15:19
Magyar sci-fi- és képregény-rohamot indít egy kis magyar kiadó. Kiadják egy nemzetközi karrier előtt álló művész, és egy budapesti street artos képregényét. Megmutatnák azt is, mit értenek magyar sci-fi alatt.

Az idegen bolygókra és high-tech találmányokra koncentráló hazai fantasztikus irodalom megújítását tűzte ki célul az a társaság, amelyik a negyedévente megjelenő Roham agresszív fantasztikus magazint is kiadja. A fiatal sci-fi őrültek által alapított kulturális egyesület lendülete úgy tűnik mellékesen az igényes képregény kultúráját is megteremtheti a Pókemberek által sújtott hazai szcénában.

A társaság sajtótájékoztatóján jelentették be, hogy kiadják a budapesti lét szürrealitását megmutató dolgot. Stark Attila munkája egy képregény, egy firkafüzet, egy napló és egy bevásárlócetli keverékeként írható le. A nehezen behatárolható stílus mégis ismerős lehet azok számára, akik jártak a Tűzraktér, a Kultiplex vagy a hajdani Mumus nevezetű alteros szórakozóhelyeken. Ezeket ugyanis az amúgy street artosként is működő művész és 1000% nevű csoportja dekorálta ki majmokkal és egyéb furcsa karakterekkel.

A Kulo City című könyv eredetileg az Iparművészeti egyetem számára készült, diplomamunka címmel, és egy Budapesten csellengő, vidékről származó egyetemista mindennapjait mutatja be. Azaz Stark Attilát.

Spirál


Futaki Attila képregényének részlete
A sajtótájékoztatón egyébként egészfrontos képregény-támadás képe körvonalazódott. A Roham, egy francia kiadóval párhuzamosan ugyanis megjelenteti egy másik fiatal képregény-rajzoló munkáját is. Futaki Attila sokkolt minket az aprólékosan megfestett, zaklatott világú munkájának néhány lapjával, amelyek bár kicsit emlékeztetett a Frank Miller féle Sin city-re, mégis egyedi képi világot mutattak.

A külföldi kiadás jelentősége, hogy Franciaországban igen jelentős a képregény-kultúra, hatalmas a piac, ahová nem egyszerű betörni. Futaki Attila az első magyar, akinek munkáját publikálásra érdemesnek tartotta egy francia kiadó. A képregényt Belgiumban, Svájcban és Kanadában is terjesztik majd.

A 22 éves alkotó elmondta, hogy egy francia képregényes vásáron jelentkezett az egyik kiadónál. "A helyzet ott olyan volt, mint a marhavásár. Három órát álltam sorban az egyik kiadó standjánál egy csomó más rajzolóval, mire megnézték az én munkámat is. rápillantottak, kaptam egy telefonszámot, és ott jelentkezve indult a kapcsolat."

A művész most napi tizenkét órában dolgozik, munkájának minden egyes kockája ugyanis, a műfajban szokatlan módon, festéssel készül. A Spirál című alkotás decemberben megjelenik magyarul.

Űrcowboyok helyett kunsági sci-fi


Korchma Zsombor (főszerk), Tebeli Szabolcs Brazil (A Bürokraták rajzolója), Stark Attila (Kulo City rajzolója)
A sajtótájékoztatón kihirdették a Roham novellapályázatának nyerteseit is. Az első díjat Mikó Csaba kapta, aki a való életben dramaturg, és mint ilyennek - elmondása szerint - nincs könnyű dolga, mert a magyarok nem néznek magyar darabokat.

Sci-fije sem egyértelműen fantasztikus irodalom. Szkafanderes űrcowboyok helyett kézbesítőkról szól, akik külön kasztot alkotnak a társadalomban, és akiknek nem könnyű a dolguk.

A pályázat célja egyébként éppen az volt, hogy az űrhajós témák helyett a magyar valóságban gyökerező munkákat kutassanak fel. Így a második helyezett novellája a Kunságon játszódik, 500 év múlva, egy iskolai táborban. Az író, Szabó Sándor foglalkozására nézve tanár, ötlete pedig egy hosszú vonatúton született. Címe - Kuneső - sok mindent elárul. A kuneső azt a természeti jelenséget jelöli, "amikor úgy tűnik, vihar készülődik a puszta felett, de aztán csak port kap az ember az arcába".

A harmadik helyezett Kökény Pál lett, aki amellett, hogy tökéletes Thomas Anders-hasonmás, amatőr író is, és Szép lányok sírokat ásnak címmel írt novellát.

A győztesek novelláit a magazinban hozzák le, ahol egyébként olvashatóak lapunk egyik újságírójának, Stöckert Gábornak munkái is.

A kiadó, ars poetica gyanánt megjelentet még egy gyűjteményes kötetet a XX. századi fantasztikus- és szépirodalom olyan magyar szerzőitől, akiket a szerkesztők a mai sci-fi szempontjából is jelentősnek tartanak. A Fantáziák című könyvben többek közt Ady, Bodor Ádám, Csáth Géza, Gulácsy Lajos munkáit válogatták be.