Áljapán őrület a négyzetrácsban

2005.11.30. 11:58
A legújabb nyugati, pontosabban keleti, vagyis mégiscsak inkább nyugati métely elérte hazánkat is: megjelentek az első sudokukönyvek, a lakosság egyre bátrabban ismerkedik az új japán rejtvénnyel. Ami különben se nem japán, se nem új: Leonhard Euler svájci matematikus már a 18. század végén megalkotta az elődjét, és a Fülesben már tíz évvel ezelőtt jelentek meg Bűvös négyzet címmel ilyen fejtörők.

A nem túl távoli, japánosan szűk jövőben mindenki kilencszer kilences négyzetekbe temetkezve ül a kékesszüre fényben a metrón, a társadalmi kapcsolatok kiürülnek, a nukleáris családok csöndben tovább hasadnak, a nyomasztó csöndet csak a ceruzák surrogása, és néha a radírozás hangja töri meg, amikor valaki lapos, szégyenlős pillantások közepette kitöröl egy nyolcast, és kettest ír a helyére.

A Japánból származó, az USA-n keresztül már hozzánk is eljutott sudoku ilyesmivel fenyeget, bár a játék propagálói álságos módon a szellemi izgalmakat és a megunhatatlan élvezeteket domborítják ki a rejtvénnyel kapcsolatban, sőt néha még a logikai készség fejlesztését is emlegetik. Figyelmeztetnünk kell azonban jóhiszemű olvasót, hogy a sudoku veszélyesen addiktív, arra hajlamosaknál hamar kiváltja a klasszikus "csak még egyet, de ez az utolsó"-reakciót.

Kilencszer kilenc

Pedig az alapötlet kínosan egyszerű: adott egy kilencszer kilences négyzetrács, háromszor hármas kisebb négyzetekre osztva, a feladat pedig az, hogy minden sorba és oszlopba, illetve a kisebb négyzetekbe írjuk be egytől kilencig a számokat. Az, hogy számokat használunk, teljesen irreleváns, lehetnének betűk vagy kis ábrák is, a lényeg, hogy minden sorban, oszlopban és kis négyzetben minden elemből csak egy lehet. Ennek ellenére a számos változat terjedt el leginkább.

Néhány szám természetesen előre be van írva, de a rejtvény nehézsége elsősorban nem a megadott számok mennyiségétől függ: könnyen megfejthető lehet egy olyan sudoku, amibe kevés szám van beírva előre, és fordítva. Minden feladvány megfejthető következtetéssel, találgatás nélkül. A sheffieldi egyetem matematikusa, Frazer Jarvis és Bertram Felgenhauer egyébként kikombinálta, pontosabban szoftverekkel, nyers erővel kiszámolta, hogy a kilencszer kilences rácsban 6 670 903 752 021 072 936 960-féleképpen lehet a szabályoknak megfelelően elhelyezni a számokat.

Egyedülálló számok

A sudoku egyszerűbb elődjét a 18. század végén alkotta meg Leonhard Euler svájci matematikus, mai formáját először 1979-ben publikálták Number Place (számelhelyezés) néven New Yorkban. Japánban 1984-ben adták ki először, de csak 1986-ban lett hirtelen népszerű. 1989-ben Commodore 64-re is megjelent egy sudokuprogram DigitHunt címmel. A mostani világméretű közkedveltség annak köszönhető, hogy az új-zélandi Wayne Gould, aki korábban bíró volt Hongkongban, 1997-ben Japánban találkozott egy ilyen rejtvénnyel, és nekiállt kifejleszteni egy szoftvert, ami képes gyorsan előállítani a rejtvényeket. Amikor kész volt, jelentkezett a brit Times-nál, ahol tavaly november 12-én meg is jelent az első sudoku, ami rövid időn belül sikertörténetté vált, ésatöbbi. A sudoku szó "egyedülálló számok"-at jelent japánul, a kifejezés a Nikoli kiadó birtokában van, legalábbis a rejtvénnyel kimerítően foglalkozó Wikipedia-szócikk szerint, emiatt az ország többi kiadója inkább eredeti nevén, nanpureként jelenteti meg a fejtörőt (ez a kifejezés "számelhelyezést" jelent).

Gould könyvei jelentek most meg magyarul is, két kötet, plusz egy junior kiadás. A könyveket, pontosabban a négyoldalas bevezetőt a karatés Tótisz András, a Jádegyűrű-lépéses mandarinkacsa-rúgás és sok más harcművészeti tematikájú könyv neves szerzője fordította, ami egyúttal figyelmeztetés lehet a törékenyebb lelkivilágú játékosok számára. A karatésok köztudottan vonzódnak a kihívásokhoz. A könyvekben száz-száz rejtvény található, a könnyűektől a nehezekig. A formátum elsősorban utazáshoz praktikus, a kis könyvek kényelmesen zsebre tehetők, de munka közben (helyett) inkább az internetes változat a jobb: nem kell ceruzával, radírral bénázni, de az is igaz, hogy nem lapozgathatjuk büszkén munka- és utastársaink előtt a már kitöltött oldalakat.

Jön a kakuro

Magyarország azonban nem szűz terület sudokuilag, a Fülesben már valamivel több mint tíz éve vannak ilyen rejtvények, a bájos Bűvös négyzet címmel, tudtuk meg a Füles-t, a Logika rejtvényújságot és még számos lapot kiadó IQ Press főszerkesztőjétől, Gyócsi Gézától, aki szintén egy japán újságban találkozott a fejtörővel tizenöt éve. Gyócsi Géza egyébként huszonötször huszonötös sudokut is látott már. "Hosszú vonatutakon jól jöhet, ha az ember nem akarja nézni a tájat, hogy például ott egy tehén" - részletezte a főszerkesztő a gigarejtvény felhasználási lehetőségeit.

Gyócsi Géza, aki bevallotta, hogy különösebben nincs oda az új üdvöskéért, nem igazán tudja megmagyarázni a hirtelen támadt divat okát. "Sok hasonló rejtvény van, és lesz még, ami ugyanilyen hirtelen, új néven karriert csinál" - mondta. Ilyen lehet szerinte például a kakuro, ami számkeresztrejtvény néven fut itthon a Logika rejtvényújságban. "Ez olyan, mint egy skandináv keresztrejtvény - magyarázta a főszerkesztő -, csak nem szavak vannak benne, hanem számok, és meghatározásként a számok összege van megadva."