További Klassz cikkek
Megnyílnak előtte a világ jazz-klubjainak kapui |
Ami a klasszikus jazz korszakában a Harlem-i Apollo színház volt, az lett a legújabb korban a Knitting Factory. Az a hely, ahol minden zenésznek koncertjével a legnagyobb vizsgáját kell letennie: ha fellépése megbukik, befejezheti pályáját örökre, ha viszont jól szerepel, rendszeres fellépővé válhat, s megnyílnak előtte a világ jazz-klubjainak kapui.
Ez a mindenfajta igényes művészeti megnyilvánulásra nyílt művészközpont vált az eltökélt vezető jazz- és kísérleti zenészek, valamint a multimédia művészek kedvenc találkozó- és fellépőhelyévé, pont olyanná, amilyet műhelyüknek és klubjuknak a művészek elképzeltek.
A szaxofon elő királya - Ornette Coleman |
A klub tulajdonosa, amellett, hogy büszke volt arra, hogy részt vehet egy új korszakalkotó jelenségben, arra az ötletre jutott, hogy a nyáron odalátogató, arra utazó számos zenész részvételével egy fesztivált indíthatna útjára azokkal, akik addig hiányoztak műsorából: a New York-on kívüli zenészekkel. A sokszor saját költségükön utazó zenészek gerjesztette nagyszerű hangulat egyre nagyobb számúvá dagasztotta a közönséget, s emellett nem kényszerítette a klubot stílusának megváltoztatására. Az egyébként kevés megfelelő megnyilvánulási lehetőséggel rendelkező zenészek itt végre a figyelem középpontjába kerülhettek.
Az első próbálkozást követően a What Is Jazz? fesztivál jelentős támogatást kapott a Heineken-től 1997-ben, a következő évben a Texaco-tól, míg végül az vezető telefontársaság, a Bell Atlantic vált főszponzorává a dübörgő éjszakáknak. A támogatással a fesztivál eredeti elképzelését valósíthatta meg, azt, hogy a népszerű művészek műsorát a kísérletezők fellépéseivel bővítse. A rock'n'blues-tól a funk-on át a soul-jazz-ig és Ravi Shankar szitárjátékáig valamennyi hatással lehetett a klasszikus jazz előadóira s a jazz általános gazdagodására. A Knitting Factory fesztiválja kiinduló pontja lett a rock, blues és world music rajongók a jazz gyönyörű világába történő beavatásának.
A mindössze 300 férőhelyes klubnak idén már világszerte népes néző- és hallgatótábora lett (kb. 300 000), mivel a nagysebességű DSL közvetítéseknek köszönhetően szinte valamennyi koncert követhető a neten, így a nézők is kapcsolatban lehetnek a jazz óriásaival. A 2000. évi Bell Atlantic fesztivál folytatva a What is Jazz ? hagyományokat továbblépett a zene és technológia eddigi határain, s a jazz ősi energiáit új kommunikációs eszközökkel és médiumokkal bővítette a korlátok megdöntése céljából.
Yoko Ono a Battery Parkban |
A Knitting Factory kis szinházépülete már természetesen nem volt képes ekkora műsort egymaga befogadni, habár a szervezők a bárban, az irodahelységekben, a pincehelységben is lehetővé tették a muzsikálást, így új helyszínek is képbe kerültek: a közeli Battery Park, a Times Square, a klasszikus jazz vezető klubja a Sweet Basil, az Angel Orensanz művészeti központ, a Century Plaza és mások.
A Bell Atlantic fesztivál bebizonyította azt, hogy az újabbkori időben is szükség van a jazz-re és bármilyen más jó zenére, valamint azt, hogy a műsor nyíltságával és sokoldalúságával egy ilyen nagyméretű nem-kommersz zenei rendezvényt akár egy kisebb társadalmi mozgalommá lehet duzzasztani a nagyszámú látogató nagy örömére.