Megint a törököké lehet Szigetvár

Egy török beruházó milliárdos fejlesztésről és két kisebb projektről tárgyal Szigetvár vezetőségével. Rendbe hoznák a várban található minaretet, és teljes körűen rekonstruálnák a várat. A beruházó az itthon bejegyzett Magyarországi Iszlám Kulturális Egyesület. (Akiket egyébként sem az interneten, se a tudakozóban nem találtunk meg.)

A szigetvári minaretet 1566-ban építették a törökök ötven méter magasságúra. Magyarországon ez volt a legmagasabb minaret, de egy villámcsapás során leomlott. A török egyesület tízmillió forintból egy körülbelül harminc méter magas tornyot szeretne itt építeni.

Számunkra fontosabb része a kezdeményezésnek, hogy befejeznék a vár félbehagyott rekonstrukcióját, amire a magyar állam eddig százmillió forintot fordított a Baranya Ma információi szerint. Eddigi tervei szerint az iszlám kulturális egyesület a Nyugat-Európa más városaiban már működőkhöz hasonló módon török oktatási és kulturális központot alakítana ki. A befektetők befejeznék a kilencszobás szállodát is, amit az állam kezdett el a várat korábban kezelő vállalkozóval.

A polgármester, Paizs József szerint a város egész vezetősége támogatja a fejlesztést, egyrészt a török turisták várható áradatából származó bevételek, másrészt a vár felújításának lehetősége miatt. Paizs szerint a vár mostani vagyonkezelőjének, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt.-nek sem volt ellenvetése a török beavatkozással kapcsolatban.

Paizs József elmondta az Indexnek, hogy egyelőre még tárgyalnak az egymilliárd forintos beruházásról, végleges eredmény körülbelül egy hónapon belül várható. A török segítség szerinte kísérlet lenne, amire azért van szükség, mert a magyar állam rossz gazdája a szigetvári műemlékeknek. A városban található történelmi emlékek rendkívül rossz állapotban vannak, a vár rekonstrukciója is félbemaradt, amikor elfogyott a pénz. „A törökökkel kitűnő kapcsolataink vannak, ezért mikor nem láttam más lehetőséget a méltatlan állapotok megszüntetésére, a törökök segítségét kértem” – mondta Paizs.

Az alapítvány képviselője pénzügyi garanciát Isztambul városától ígért, de egyelőre nem rendelkezik a pénzzel. Ha létrejön a megállapodás, kilencvenkilenc évre szeretnék az üzemeltetői jogokat megszerezni, de a bevétel nagy része a várost illetné.

Innen rohant ki Zrínyi

A szigetvári vár első épületét az Almás-patak mocsaras árteréből kiálló szigetszerű földsávon építették meg az 1400-as években, erre emeltek később egy kör alakú, három emeletes lakótornyot. A vár 1543-ban került Ferdinánd király tulajdonába, ekkora már körül is kerítették. A török támadások alatt a várat megerősítették, a körülölelő tavat kiszélesítették, sáncokat emeltek. 1556-ban Ali budai pasa sikeresen bevette az óváros részt, ekkor kezdődött a nagyobb szabású megerősítés.

Zrínyi Miklós, horvát bán és dunántúli főkapitány 1561-ben lett Szigetvár védelmének irányítója, várkapitánysága idején építették meg az újváros részt. A vár 1566-os szigetvári ostrom során pusztult el a középkori kerek torony. Zrínyi a végső ostrom során háromszáz fős csapatával védte a várat, és onnan kitörve hősi halálta halt. A törökök a város bevétele után megkezdték Szigetvár újjáépítését. 1689-ben foglalták vissza a törököktől, a vár és az óváros rész épségben került a császáriak kezére. Az újváros 1686-ban porig égett. 1994-ben a Török Köztársaság kezdeményezésére és anyagi támogatásával létrehozták Szigetváron a Török-Magyar Barátság parkot az itt elhunyt I. (Nagy) Szulejmán szultán és Zrínyi Miklós emlékére.