Vasárnap nyílik a Terror Háza

Keretes szerkezet

Az Andrássy úton járva nem lehet nem észrevenni a 60-as szám alatt található - rekordidő alatt kialakított - szürkületi zónát, vagy ahogy a szervezők mondják "épületszobrot". A diktatúrák áldozatainak emléket állító múzeum épületét acélszürke színűre festették, ablakait lefüggyönyözték, oldalait fekete pengefallakkal hosszabbították meg, homlokzatának tetejére szintén fekete sildet aplikáltak. Az épületetet bekeretező, járda felé érő sávba két "TERROR" feliratot vágtak, így a kelő nappal együtt ezek monstre árnyékait is meg kell szokniuk a reggeli kutyasétáltatóknak és mindenkinek, aki ezentúl végighalad a múzeum ismertetője által is "a főváros legszebb sugárútjának" tartott napfényes úton.

A neoreneszánsz stílben épült tömb 1944-ben nyilas-, 1945-56 között pedig ÁVO-székházként funkcionált, itt rendezte be főhadiszállását Szálasi Ferenc és a világháborút követően Péter Gábor, ÁVO-parancsnok. A Terror Háza (TH) a két rémuralom tárgyi emlékeit - köztük mozgóképeket, hangfelvételeket, személyes dokumentumokat - mutatja be, érzékeltetve egyben a korszakok hangulatát is. Mindezt tematikusan felosztott termekben, három szinten.

Terrorhoz a forma

A terrort természetesen nem könnyű formába önteni. Főképp nem egy olyan intézményben, mely bár állami pénzen épült, nem a múzeumok hagyományos útját járja. Merthogy a TH múzeumnak (is) nevezi magát, ennek ellenére funkciója mégsem a kommunizmus (és három szobában a nyilas uralom) borzalmairól fellelhető mementóknak a szimpla bemutatásában merül ki. Az egyes szobák koncepciója, berendezése, színei, fényei, kísérőzenéje (made by Ákos) mind hatásra vadásznak - nem is sikertelenül.

3600 áldozat fényképe a falon

A "Gulág" elnevezésű fával borított, hosszúkás terembe lépve például egy zakatoló vagonban találjuk magunkat, az ablakban elsuhanó tajga tucatnyi plazmamonitoron fut, lábunk alatt Szibéria-térképet ábrázoló padlószőnyeg feszül. Hasonlóan komplex ötlet alapján építették ki a Propaganda, a Megtorlás, vagy az egyházak üldöztetését megjelenítő Felekezetek elnevezésű termet is, míg a Verőszoba vagy Péter Gábor szobája már inkább korhű rekonstrukciók csupán.

Vöröscsillag, nyilaskereszt, mérleg

Ellentmondásos a rendezők koncepciója a nyilasok és a kommunisták által elkövetett bűnök bemutatásának arányát illetően. Hiába szerepel együtt a ház logójában vagy a bejárattal szemben felállított kettős emlékműben a vörös csillag és a nyilaskereszt egyenrangú elemként, ha az tárlat több mint harminc helyiségéből mindössze három foglalkozik a magyarországi nemzeti szocialistákkal és az általuk elkövetett bűnökkel. Fábry Sándor, a kiállítást kialakító csoport tagja kizárólag a két korszak közti időbeli távolsággal magyarázza ezt a látszólagos aránytalanságot. Ő és Schmidt Mária, a múzeum főigazgatója is hangsúlyozták, hogy a kiállítás nem tesz különbséget áldozat és áldozat között, nem állítják rangsorba a kétféle terrort.

Vitatott aránytalanság

A rendezők elmondták, hogy a múzeumot nem egy változatlan tartalmú - kizárólag szakrális jellegű - emlékhelynek, hanem dokumentációs intézménynek is szánták. Ezért várnak mindenkit, aki személyes élményeivel, dokumentumaival vagy tanácsaival hozzájárul a gyűjtemény alakításához.

Többen vitatják azt az eljárást, hogy még ma is élő személyek - köztük az egykori koncepciós perek bírái, államvédelmis tisztek - fényképei is megjelennek a falakon, névvel, születési évszámmal. "Állunk elébe a személyiségi jogi pereknek. A bűnösöknek vállalniuk kell tetteiket." - reagált a felvetésre Schmidt.

Panoptikum turistáknak

A három milliárd közforintból kialakított emlékhely nem csak a hazai közönségnek készült: a jelenleg használható angol és német verzión túl hamarosan japán nyelvű nyakba akasztható tolmácsgépet is kérhetnek a káeurópai terror-panoptikumra szomjazó nyugati turisták. Aki pedig végigjárta a két felső emeletet és leereszedett a legnyomasztóbb pinceszintre, végül szakirodalommal megpakolt könyvesboltban vagy szintetikus szocreál büfében dolgozhatja fel a látottakat, az utóbbi helyen még kedves terror-házas cukorkiszereléssel és csészealátéttel is szolgálnak a kávé mellé. Kulcstartót egyelőre nem láttam.

A Terror Házát február 24-én, a kommunizmus áldozatainak napján nyitják meg. A belépő 1000 forintba kerül.