Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMTovábbi Klassz cikkek
Meztelenek és boldogok
Az amerikai fotográfus, aki rengeteg, meztelen embert szerepeltető képeivel szerzett világhírnevet, a Bolivar sugárutat szemelte ki akciója számára. Caracas reprezentatív útja arról nevezetes, hogy az ellentmondásos megítélésű Hugo Chávez elnök előszeretettel rendezi itt politikai gyűléseit.Bár a caracasi fotózás Tunick sokadik hasonló akciója volt, a latin mentalitás megzavarta a fotós rutinját. "Nagyon keményen kellett dolgoznom, mert az emberek hihetetlenül feldobottak voltak" - mondta Tunick a nap végén a Reutersnek.
Tunick megafonon keresztül instruálta a Bolivar szobor elé felsorakoztatott, több ezer, izgatott meztelen embert. "Ott vannak páran ruhában, tereljétek ki őket" - tudósította a művész szavait a helyszínről az AP riportere.
A felvételre az interneten egyébként 7800-an jelentkeztek, de végül csupán 1500-2000 ember jelent meg. A fotózás, bár feldobta a jelentkezőket, amúgy nem az önfeledt nudizmusról szól. A modelleknek ugyanis két órát kellett, gyakran kényelmetlen pózokban várakozniuk.
Ennek ellenére az egyik résztvevő, a 23 éves Harold Velasquez örömmel idézte fel a procedúrát. "Könnyű ruhát vettem fel reggel, mert tudtam, hogy nem sokáig kell magamon tartani" - számolt be az előkészületekről - Nagyon jó hangulata volt az egésznek, pozitív energia lengte be a tömeget. Felszabadultnak éreztem magam."
Az önkéntesek segítségükért egy-egy dedikált példányt kapnak majd az elkészült műből.
Felszabadult izgatottság
A meztelen modellek egy részének a koreográfia szerint feküdniük kellett, mások térdeltek, vagy a lépcsőkön ültek. Tunick különböző szögekből, állványokról és épületekről készített képeket, a háttérbe egyszer a sugárút pálmasorát, máskor oszlopokat komponált.A tömegből időnként felszabadult ujjongás hangjai hallatszottak, számolt be később a hangulatról a kimerült fotós, aki nem rejtette véka alá: "Nehéz munka volt, az emberek különösen izgatottak voltak, nem tudtak leállni, úgyhogy hosszabb ideig tartott az egész, mint máskor. De végül sikerült megcsinálni, amit akartam".
Letartóztatás nélkül
Az amerikai fotós 1992 óta készíti a rengeteg, ruhátlan embert szerepeltető képeit. Bár egyes műértők állítják, a fotók a náci koncentrációs táborok képeit idézik meg, a művész nyilatkozataiban tiltakozott az értelmezés ellen. "A test a szépséget jelképezi, a szeretetet és a békét" - mutatott inkább a virággyerekek ideológiája felé.Spencer Tunickot egyébként meglepte, hogy összességében zavartalanul folyt a munka. A művészt, aki New Yorkban, Londonban, Sao Pauloban és Bécsben is dolgozott már, ugyanis több alkalommal letartóztatták.
"Mindenkinek köszönöm itt Caracasban. Dallasban már biztos letartóztattak volna" - búcsúzott a megafonban a texasi származású művész meztelen modelljeitől.