Van Goghgal ért véget a múzeumok háborúja?

"Ennyi pénzt régen fordítottak művészetre Magyarországon" - kezdte beszédét Hiller István egy frissen kicsomagolt Van Gogh-festménnyel a háta mögött. Hogy már a legelején felkeltsük az érdeklődést a holland festő iránt, felsoroljuk a kulturális minisztertől hallott adatokat. A holland művész hozzánk érkező alkotásait 150 milliárd 465 millió 464 ezer 157 forintra biztosították. A kiállítás költségvetése 400 millió forint. További rekord, hogy Hiller szerint nem volt még példa Magyarországon az üzleti világ és művészet ilyen mértékű kapcsolatára. A főszponzor, az ING biztosító ugyanis 100 millió forinttal járult hozzá a kiállításhoz.

"Nagyon-nagyon izgulok, mert ilyen összegű kiállítás még nem volt" - tette össze a kezeit a miniszter, megjegyezve, hogy ez lesz a "legeslegjobb és legeslegszebb kiállítás".

Van Gogh eljövetele

A felfokozott hangulat a számoktól függetlenül is érthető volt. Ahogy a Szépművészeti múzeum igazgatója elmondta, ilyen átfogó válogatást nem láthattak a régióban 1903 óta, amikor is Bécsben rendeztek kiállítást a tizenhárom évvel korábban elhunyt, posztimpresszionista festőnek.

A Van Gogh Budapesten című tárlat így egyúttal a Szépművészeti kultúrmissziója is. A múzeumban a holland festő 80 alkotását mutatják be, amelyekből 43 festmény, a többi grafika és rajz. A képek a világ negyven gyűjteményéből érkeznek Magyarországra, többek közt az amszterdami Van Gogh múzeumból, a New York-i Metropolitanből és a párizsi Musée D'Orsay-ből.

Baán László egyébként Van Gogh zászlaja alatt egyesítené újra az Osztrák-Magyar Monarchiát, a múzeum ugyanis intenzív reklámkampányt kezdett annak egykori területén. Horvátországban, Szlovákiában és Csehországban online reklámozzák a kiállítást, Bécsben pedig óriásplakátok hirdetik Van Gogh eljövetelét.

A hiánypótláson túl még egy apropója van a kiállításnak, mégpedig, hogy december 1-én lesz százéves a Szépművészeti. Ezen a napon nyílik meg a tárlat, habár a fanatikusok már csütörtöktől közel kerülhetnek egy Van Gogh-hoz, mivel kiállították az elsőként az országba érkező festményt, a Parasztház Provence-ban című, 1888-as munkát.

Nem képeslap

A kiállításra zarándoklók amúgy ne a jól ismert festményekre számítsanak, Geskó Judit kurátor ugyanis inkább azokból az alkotásokból válogatott, amelyek ritkán tűnnek fel képeslapokon és pólókon. Így sok mű került be az életmű első, hollandiai szakaszából.

A Szépművészeti ez alkalomból nem csak Van Gogh-festményeket mutat majd be, hanem olyan képzőművészek munkáit is, amik hatással voltak a festőre, és olyanokét, akikre az ő művészete nyomta rá bélyegét.

"Fel akartuk vázolni a kulturális közeget, amiben Van Gogh dolgozott" - mondta a kurátor, Geskó Judit. Láthatjuk majd tehát a régi mesterek - többek között Rembrandt, Delacroix, Millet, Daubigny - munkáit, továbbá japán fametszeteket, amelyek szerepeltek Van Gogh saját gyűjteményében is, és köztudottan nagy hatással voltak festészetére.

A kiállítás végén pedig Van Gogh a XX. század eleji magyar művészetre - a magyar fauve-okra vagy Derkovits Gyula, Czimra Gyula festészetére - gyakorolt hatását villantja fel a tárlat.

A kiállítást megjelenésében is különlegesnek szánják. A múzeum belsőépítészei speciális installációt hoztak létre, hogy feloldják az épület historizáló stílusa és az avantgarde képek közti feszültséget. Mivel Van Gogh egy levelében megjegyezte, azt szeretné, ha képeit teljes nyugalomban tanulmányozná a közönség, például egy hajó kajütjében, egyedül, a Szépművészeti termei hajópadló borítást kapnak. A képeket pedig egyenként egy-egy zárható, szekrényszerű dobozba akasztják majd fel.

Az eseményen felszólalt még a főtámogató ING vezérigazgatója, Martinj H. Schouten, elmondva, azért támogatták a kiállítást, mert sok hasonlóság van biztosítójuk és Van Gogh közt. Nem, nem arról van szó, hogy önöknek hamarosan levágott fülű menedzserekkel kell biztosításról tárgyalniuk. Hanem hogy az ING is képes megújulni, számukra is fontos az egyediség, a teljesítmény és a konvenciálistól mentes világlátás.

Bárhogy is legyen, Van Gogh-gal valószínűleg véget ér a múzeumok háborúja. A holland festősztárra talán csak azzal lehetne rálicitálni, ha a Műcsarnok médiumok segítségével megidézné Picassót, aki élőben fest valamit a közönségnek. Esetleg ha a Nemzeti Galéria kiállítja Hiller István Gyurcsány-aktok című triptichonját.