Valóban első a debreceni Leonardo-ló?

Teljesen igaza van a Basahalom boulevard bloggerének: hülyébb voltam, mint a legkezdőbb gyakornok. Ha már annyira tájékozatlan vagyok, hogy nem tudom, hogy 1999-ben Leonardo Kolosszusát két példányban is kiöntötték bronzból, legalább illett volna rákeresnem, és akkor megtudom. (Még szerencse, hogy nem csupán nekem szólt!)

Az első hiteles rekonstrukció

"A magyarországi tárlat egyik nemzetközi szenzációja, hogy több mint félezer évvel az eredeti tervek elkészülte után, Leonardo rajzai alapján felépítették és kiállították azt a Kolosszusnak nevezett hatalmas lófigurát, amely a művészettörténet egyik leghíresebb - el nem készült - szobra." - olvastam Az igazi Da Vinci kiállítás honlapján, és eszembe sem jutott kételkedni.

De akkor mitől egyedi vagy "szenzációs" a műgyantából készült szobor? - kérdezem Gulyás Gábortól, a Modem igazgatójától.

" Paolo Galluzzi, a tárlat kurátora augusztus 15-én Debrecenben, a kiállítás sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a bronzból kiöntött alkotások nem egy konkrét terv alapján készültek, hanem különböző - többségében Leonardónak tulajdonított - tervek összegyúrása révén jöttek létre. A Magyarországon látható rekonstrukció viszont Leonardo rajzait a lehető leghívebben követi, és a két lábbal lépő, két lábon álló változatot kelti életre. Az elmondottakat a szintén Debrecenben tartózkodó Andrea Bernardoni professzor azzal egészítette ki, hogy a bronzból kiöntött változatok a reneszánsz ló-ábrázolás egyfajta tipizált változatának tekinthetők, s mint ilyenek nagyon izgalmasak, de tudományos szempontból nem hitelesek. Hatalmas dolog - tette még hozzá Galluzzi -, hogy 'a történelem során első ízben Debrecenben látható ennek a nagyon fontos alkotásnak a hiteles rekonstrukciója' - írta válaszában Gulyás Gábor.

Miben különbözik a firenzei anyagtól?

Basa, az első Debrecen-blog szerzője a kiállítás firenzei oldalán rátalált egy hírre, melyben az áll, hogy a debreceni kiállítás a hét szekcióból álló firenzeinek csak a III.-VI-ik részét mutatja be, és arra a következtetésre jut, hogy a debreceni a firenzeinek csupán lebutított változata.

Pontosan mi a különbség a két kiállítás között? - kérdezem tehát az igazgatótól.

"A különbség elsősorban az eredeti művek miatt van. Firenzében szerepelt a kiállításon két grafika (Weimarból, illetőleg Milánóból), amelyek - Tokióhoz hasonlóan - Debrecenbe sem kerültek el: ezek az Uffiziben külön-külön szekciót alkottak a kísérő szövegekkel együtt. További különbség, hogy a firenzei képtár állandó kiállításán szereplő Angyali üdvözlet című festmény az olasz kiállítás része volt (szintén külön szekcióként), ezt a művet a Japán Nemzeti Múzeum - hatalmas felzúdulást keltve - megkapta kölcsön, mi viszont (sajnos) nem. Természetesen abban is különbözik a debreceni kiállítás a firenzeitől, hogy nálunk látható a Kolosszus, továbbá egy külön szekció Leonardo lovas témájú tanulmányaiból. Ehhez jön még néhány apróság, például nálunk látható a repülő ember konstrukciójának modellje, ami sem Firenzében, sem Tokióban nem volt. Összefoglalóan elmondható, hogy mivel az eltérések nem nagyobbak az ilyen típusú kiállítások adaptálása során megszokottnál (több száz kiállított darabból áll a tárlat, s ezek 95 %-a megegyezik a firenzeivel), a két kiállítás lényegében ugyanaz" - válaszolja Gulyás Gábor.

Debrecenben a kiállítás kiegészült egy új, lótanulmányok című szekcióval, melyet a Szépművészeti Múzeumtól kölcsönkapott Leonardo lovaszobor köré építettek, viszont a tárló oldalára azt írták, hogy "ismeretlen, Leonardo után."

"Ezt a XVI. század elején készült művet a hazai és külföldi kiadványok túlnyomó többsége egyértelműen Leonardónak tulajdonítja. Így gondolja Paolo Galluzzi, a mi tárlatunk kurátora is. Ugyanakkor több neves kutató szerint kérdéses az alkotás szerzősége. Mivel nincs konszenzus a kérdésben, a tudományos korrektség okán írtuk azt - a nemzetközi gyakorlatban ilyen esetekben szokásos módon -, hogy az alkotó ismeretlen"- magyarázza az igazgató

Tükröződések

Mivel az igazgató sértőnek érezte, hogy ismeretterjesztőnek neveztem a kiállítást, megkérdeztem, hogy mi akkor a tudományos újdonságértéke a Debrecenbe érkezett kiállításnak?

"Az ismeretterjesztés kifejezés használata az Index cikkében szerintem valóban árnyalatlan és szándékoltan dehonesztáló - persze ez csak egy vélemény, s készséggel elfogadom, hogy mások olvasata ettől eltérő lehet. Őszintén szólva én nem tudok elképzelni olyan kiállítást, amelyik ne lenne a szó eredeti értelmében ismeretterjesztő - minél inkább az, annál izgalmasabb. Nem gondolom, hogy egy kiállítás értékét az határozná meg, hogy mennyi tudományos újdonságértéke van, de ha már megkérdezte, válaszolok. Számos konkrét új tudományos felfedezést mutat be a tárlat a Mona Lisa festékanyagának összetételétől az Utolsó vacsora szerkezeti rendjének összefüggéseiig, én azonban itt most két általánosabb jellemzőt emelnék ki: 1. a különféle megépített konstrukciók és a hozzájuk kapcsolódó kommentárok kivétel nélkül Leonardo da Vinci kéziratai alapján, vagyis teljes egészében primer források nyomán készültek, 2. komplex módon, a különböző diszciplínákat és művészeti ágakat együttesen kezelve mutatja be a kiállítás a reneszánsz mester gondolkodásmódját."

És végül még egy találat Basa egyik kommentelőjétől: "A múzeum falán lévő plakáton a ló miért nem ugyanazt a lábát emeli, mint a bejárat előtt álló szobor?"

"A lóábrázolás a kiállítás egyik központi motívuma, ezért nem véletlen, hogy a különböző hirdetőfelületeken is felbukkan egy-egy lovat mintázó grafika másolata. A Modem épületének homlokzatán látható rajz egyike annak a nagyszámú grafikai vázlatnak, amely eredményeképpen végül a Kolosszus anyagmodellje elkészülhetett Milánóban. 16 év alatt sokféle vázlatot készített Leonardo. Az Ön által említett lóalakhoz nagyban hasonlít a megvalósult konstrukció - csak éppen tükröződve. Ismeretes, hogy da Vinci számára milyen nagy jelentőségű volt a tükröződés jelensége. Azért döntöttünk éppen e rajz mellett, mert a Koloszus-szoborral együtt kontrasztot alkotva izgalmasan szemlélteti a leonardói tükörkép módszerét" - írja az igazgató.

A helyi politika a Kolosszus hátán

A megnyitó estéjén többször is elhangzott riportalanyaink szájából, hogy Debrecen is rajta van Európa kulturális térképén, még ha ez máshonnan nézve nem is látszik. De nem tulajdonítottunk neki jelentőséget. Mint annak sem, hogy Kósa Lajos polgármester beszédében elővette kedvenc témáját, az elveszített kulturális fővárosi pályázatot. Gondoltuk, csak nem akar felmászni ő is a szobor hátára, mint a megnyitó előtt pár helyi fiatal!

Basa blogját olvasgatva kiderül: dehogynem. Pósán László debreceni fidesz-elnök, országgyűlési képviselő egy héttel a megnyitó után már azt fejtegette, hogy mégis csak Debrecen Európa kulturális fővárosa, a kiállítás kulturális világszenzáció, és a város már most is készen áll, ha 2010-ben helyettesíteni kellene Pécset.