A szerzők jogait védi a Szép Házak

A Szép Házak című lap kiadója ezúton kíván reagálni az Index nyitóoldalán 2004. szeptember 1-én megjelent írásra, amelyben a szerző, Földes András valótlan tényállítások sorozatát vonultatta fel, amely megtévesztette a közvéleményt, és alkalmas lehetett arra, hogy a magazin és a lap szerkesztőinek jó hírnevét sértse.

A leírtakkal és a nyilatkozatokkal ellentétben a Szép Házak kiadója azért volt kénytelen jogi lépéseket tenni a Velencei Biennálén megjelenő kiállítás kapcsán, mert a kiállítást szervező Műcsarnok főigazgatója, dr. Fabényi Júlia és a kiállítás kurátora, Janesch Péter úgy gondolta, hogy bárkinek az engedélye nélkül joga van a lapban az elmúlt 12 évben megjelent összes ház egy-egy fotóját beszkennelni és azt a kiállításon bemutatni.

A cikkben leírtakkal ellentétben a lap főszerkesztője, Vogl Elemér soha sem járult hozzá a lap teljes képanyagának felhasználásához, hiszen ehhez nem is lett volna joga, a szerzők hozzájárulása nélkül (nem beszélve a tervezők és a tulajdonosok jogairól). A szerzői jogi törvény szerint pedig a fotókat csak írásban kötött felhasználási szerződés alapján lehet felhasználni, tehát elég különös utólag egy nem létező szóbeli megállapodásra hivatkozni. Ennek tükrében félrevezető és valótlan az a kijelentés, miszerint a lap főszerkesztője "május elején [...] váratlanul visszalépett", ez ugyanis azt sugallja, mintha bármikor született volna megállapodás az összes megjelent ház fotójának felhasználásáról.

Dr. Fabényi Júlia azon nyilatkozata pedig, miszerint ő "Janeschsel egybehangzóan állította, a Szép Házak gyűjteményét a főszerkesztő beleegyezése nélkül nem használják fel" dokumentumokkal alátámasztható valótlan tényállítás. A főigazgató asszony ugyanis egy szerzői jogi szakvéleményre hivatkozva 2004. június 7-én kelt levelében a következőket írta: "a házakat ábrázoló fotók nem állnak szerzői jogi védelem alatt, [ezért] felhasználásukhoz nincs szükség a készítők - és különösen a kiadó - további hozzájárulására. [...] A folyóirat nem jogosult arra, hogy a fotók felhasználására engedélyt adjon vagy azt megtiltsa." Ez a levél tehát egyértelműen arra utalt, hogy - az amúgy téves jogi szakvélemény birtokában - nem kívánták a felhasználáshoz sem a fotósok, sem a kiadó beleegyezését kérni.

Janesch Péter építésznek a lapban megjelent házakat becsmérlő kijelentéseit, bár azok tényszerűen cáfolhatók, nem kívánjuk kommentálni, mivel az ő elfogult véleménye nem tárgya a szerzői jogi vitának.

A Szép Házak amúgy 450 ezres olvasótáborával valóban a legnépszerűbb építészeti lap, az üzleti döntéshozók körében pedig a negyedik legolvasottabb sajtótermék hazánkban (forrás: Gfk Hungaria - Szonda Ipsos), amely a leírtakkal ellentétben a hazai családi ház építészet minél több elismert irányzatát próbálja bemutatni, azzal a céllal, hogy az építtetők az ország egész területén megtalálják a jóval az átlagon felüli színvonalon tervező építész szakembereket. A házak kiválasztásánál pedig nem a nagyközönség ízlését, illetve valamely irányzat kedveltségét tartják az építész szerkesztők szem előtt, hanem szigorú építészeti szempontokat követnek. Az utóbbi években többek között ezért található mind több külföldi épület a lapban, ezzel is megpróbálva a közízlést minél inkább a modern kortárs építészet irányába változtatni.

A kiállítás kapcsán azonban jó néhány tanulság is levonható. Sajnos hazánkban még mindig gyermekcipőben jár a szerzői jogok védelme, és vannak olyanok, akik azért kezdenek el egy hecckampányt, mert ezzel próbálják elvonni a figyelmet az általuk megvalósítandó jogsértésről. Egy kiadó azonban nem tehet mást, mint hogy megvédje azoknak a jogait, akik több mint egy évtizeden keresztül hozzájárultak sikeréhez és végső soron a hazai közízlés javításához.

Sajnálatos, hogy Janesch Péter nyilatkozataival mások munkáját becsmérli, miközben ő munka és fáradság nélkül akart hozzájutni egy több mint 600 házból álló gyűjteményhez, úgy hogy a mai napig nem tudni, hogy ez milyen szövegkörnyezetben jelent volna meg. A mai napig nem kaptunk írásbeli tájékoztatást a pályázat elkészült anyagáról. (Amúgy e nélkül egy szerző nem is adhat engedélyt művének felhasználására.)

Sajnálatos továbbá, hogy egy olyan személy töltheti be a Műcsarnok főigazgatói posztját és lehet egyben egy nemzetközi kiállítás nemzeti biztosa, aki a legalapvetőbb szerzői jogokat is semmibe veszi, pedig éppen neki kellene a művészek érdekében kiállni azért. Az pedig egy további kérdés, hogy milyen módon használja egy állami intézmény az adófizetők pénzét egy olyan projektre (jelen esetben ugyanis több mint 30 millió Ft-ot fordítanak a kiállításra), amelynek egy része azért hiúsul meg, mert kiderül, hogy jogtalanul próbálják meg mások munkáját felhasználni.

A "ciki" tehát az, hogy egy internetes portál inkább a szenzációt kereste az ügy mögött, nem ment utána alaposan annak, hogy vajon van-e alapja a nyilatkozók állításainak. Ahelyett, hogy egy nagy presztízsű lapot egyértelmű valótlanságokkal becsmérelt, az ügy valós hátterét kellett volna feldolgoznia. Ha valaki elolvassa ugyanis az Index "Szerzői jogok"-ról szóló kitételét, maga is meggyőződhet róla, hogy milyen komoly következményei vannak a jogosulatlan felhasználásnak.

Vogl Elemér
a Szép Házak főszerkesztője

***

Az Index rendkívül magas színvonalú szerkesztősége Janesch és Vogl urak vitájában állást foglalni nem kíván, annyit azonban megjegyezne, hogy a cikk szerzője megkereste a Szép Házak főszerkesztőjét, aki határozottan megtiltotta, hogy véleményét közöljük. Tehát az Index utánament. De mindegy.