A japán tiniknél szomorúbb tényleg nincs

A felnőttéválás egy rémálom, ami mindenkit kínoz, hát még a japán fiatalokat! A Life fotósait bemutató sorozatunkban Michael Rougier.

A teljes egészében fotókra épülő Life magazin értelmezte újra a hírfotó szerepét az újságírásban, így lett a fotótörténelem meghatározó lapja. Különleges, erős, hatásos képek, címlapok, képes összeállítások jellemezték, az olvasók az első perctől kezdve imádták, négy hónappal az indulás után már heti egymillió darabot kapkodtak szét. A magazin híres fotósai most az Indexen!

A fotótörténelem meghatározó lapja, különleges, erős, hatásos képek, címlapok, képes összeállítások – ez a Life magazin. Az első, teljes egészében fotókra épülő hírújság, amely teljesen újraértelmezte a hírfotó szerepét az újságírásban. A Life magazint egyébként hivatalosan 1883-ban alapították, de 1936-ban egy szerencsés tulajdonosváltást követően vált jelentős lappá. Ekkor jelent meg az a szám, mindössze 10 centért, amelynek címlapján az azóta már ikonikussá vált Alfred Eisenstaedt-kép volt a Times Square-en csókolózó párról.

Az olvasók az első perctől kezdve imádták ezt az új formátumot, az első példány 380 000 példányban kelt el, négy hónappal később már heti egymillió darabot kapkodtak szét. A Life magazin őrült menőnek számított, ők írtak először az LSD-ről, nem véletlen, hogy a hatvanas évek világát bemutató Reklámőrültek című sorozatban az ellenkultúra éppen egy life-os magazinszerkesztő, Joyce Ramsay karakterén keresztül jelenik meg.

Végtelen sokáig lehetne sorolni a híres képeket, Robert Capa normandiai partraszállásról készült homályos foltjai, Gordon Parks jellegzetes, aktivista munkái, Henri Huet ábrázolása a vietnami háborúról – ezeket mindenki nagyon jól ismeri. Sorozatunkban a Life magazin fotósait mutatjuk be az Indexen!

 
(Fotó: Michael Rougier / Europress / Getty)

Angilában született, de Kanadában lett belőle fotós, az igazi áttörését pedig egy argentín megbízása hozta el. Sikerült lencsevégre kapnia az akkor még nyilvánosság elől inkább bujkáló Eva Perónt – ez volt a belépője a Life birodalmába, ahol több mint két évtizeden át dolgozott.

Ő csinálta a koreai háborúról azt az anyagot, ami a fegyveres konfliktus helyett az elárvult gyerekekről szólt: egy olyan kisfiúról, aki sosem mosolygott. Rougier adományokat gyűjtött a gyerekek számára, akik a háborúban nőttek fel, és elképzelni sem tudták, hogy létezik az őket körülvevő borzalmon kívül egy másik világ.

Ő volt nálunk fotózni az '56-os forradalmat is, de fotózott vak kutyát, tolószékes macskát, az egyik megbízása után  sőt egy kecskét örökbe is fogadott. Az Antarktiszon egy hegy viseli a nevét, ugyanis kis híján meghalt ott egy balesetben, amikor a gleccsereket tanulmányozó tudósokat kísérte. Ebből is látszik, hogy volt miből választanunk: egy japán tinédzserekről szóló sorozatát mutatjuk be részletesen.