Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMHárom fogást is talált a médiatörvényen az EU-biztos
További Média cikkek
- Puzsér Róbert és a Fókuszcsoport is nekiment Dancsó Péternek
- Ahol egy démon simán elmegy gyorsétterembe dolgozni
- Az Apatigris inkább házimacska, de kandúrkodni vágyik
- Meghalt Joe Ruby, a Scooby-Doo rajzfilmsorozat egyik alkotója
- Van olyan fajtája a szexuális erőszaknak, amiről én is most hallottam először
Három komolyabb aggályt jelzett a magyar médiatörvénnyel kapcsolatban Neelie Kroes, a média ügyeiben illetékes EU-biztos hétfőn este Strasbourgban. A biztos az Európai Parlament szakbizottságának rendkívüli ülésén adott tájékoztatást a magyar médiatörvény vizsgálatának jelenlegi állásáról.
Az első aggály szerint a médiatörvény "a jelek szerint problémát okoz" az audiovizuális és médiaszolgáltatásokról szóló uniós irányelvvel (AVMS) összevetve, ugyanis "úgy tűnik, hogy (a törvény) vonatkozik a más tagállamokban létesített médiavállalkozásokra is".
Kroes felhívta a figyelmet arra, hogy az AVMS az "eredetország elvének" alapjára helyezkedik, vagyis arra az elvre, hogy a médiavállalkozásnak elvben csak az eredet szerinti országban érvényes szabályokhoz kell igazodnia. Az irányelv nagyon precízen megfogalmazott feltételek mellett engedi csak az eltérést ettől az elvtől - mondta az EU-biztos, és közölte, hogy szóban már jelezte magyar partnereinek ezzel kapcsolatos aggályát.
Második aggályként azt hozta fel a biztos, hogy a magyar törvény a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét a műsorszórás területéről - ahol az ilyen követelmény teljesen bevett dolog - kiterjeszti a lekérhető (on-demand) audiovizuális médiaszolgáltatásokra is, beleértve például az egyszerű videobloggereket. Szerinte ez a szabály nem kellőképpen világos, és így az egyéni esetekben túl nagy mérlegelési lehetőséget biztosít, és ezáltal problémákat okozhat "a médiaszabadság szabályozásának arányosságát illetően".
Kroes harmadik aggálya azzal kapcsolatos, hogy korlátokat szabó kritériumok hiányában fennáll az eshetősége a médiaregisztrációs szabályok "túlterjeszkedő alkalmazásának".
E három aggály említésén túl az EU-biztos kitért arra is, hogy továbbra is vizsgálják "a médiahatóság függetlenségére vonatkozó kritérium nehéz kérdését".
Első pillantásra nem kielégítő pontok
Neelie Kroes a LIBE-ülésen beszámolt arról, hogy már december 23-án levélben kért tájékoztatást a magyar hatóságoktól a médiatörvénnyel kapcsolatban. Az elfogadott magyar törvényszövegről szóló hivatalos értesítés a múlt kedden érkezett meg az uniós végrehajtó testülethez.
"Most gondosan áttekintjük a törvény előírásait, és teljes objektivitás mellett fogjuk elkészíteni jogi értékelésünket" - fogalmazott a biztos. Elmondta, hogy a törvény előzetes áttekintése nyomán a hét végén, valamint e nap folyamán kapcsolatban voltak a magyar hatóságokkal, és felhívták a figyelmet azokra a pontokra, amelyek "első pillantásra nem látszanak kielégítőnek".
Ígéretet tett arra, hogy a lehető legrövidebb időn belül írásba foglalja a bizottság megállapításait.
Kroes emlékeztette a LIBE-ülésen részt vevőket arra, hogy az uniós végrehajtó testület jogérvényesítő hatásköre az alapvető jogokat illetően csak az olyan esetekre terjed ki, amikor a tagállamok az Európai Unió jogi előírásait alkalmazzák. A médiapolitikáért felelő biztosi minőségében ő a magyar médiatörvényt az AVMS uniós irányelvnek való megfelelés szemszögéből vizsgálta - tette hozzá.
"Teljességgel bízom abban, hogy Magyarország minden szükséges lépést meg fog tenni annak érdekében, hogy az új médiatörvényt a médiaszabadság európai értékeinek és az irányadó EU-joganyagnak, valamint az Emberi Jogok Európai Egyezményének teljes tiszteletben tartása mellett alkalmazzák" - hangsúlyozta a strasbourgi ülésen Neelie Kroes.
Emlékeztetett arra, hogy a magyar miniszterelnök világossá tette: kiigazításokat tesznek, ha az Európai Bizottság a jogi elemzés elvégzése nyomán hiányosságokat állapít meg. Hangsúlyozta, hogy a magyar hatóságokkal való folyamatos kapcsolattartás során ő maga "támaszkodik ezekre a biztosítékokra".
Navracsics véd, Göncz visszaszúr
Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter az ülésen védelmébe vette a jogszabályt. Egyebek közt azzal érvelt, hogy összhangot kell teremteni több szempont között. Egyfelől érvényesíteni kell a véleménynyilvánítás szabadságát, másfelől létezik az az igény, hogy a közvéleményt nagy mértékben befolyásoló média ne egyoldalúan tájékoztasson. Kifejtette, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye a törvény értelmében csak a legnagyobb befolyással bíró médiaintézményekre vonatkozik - a nyomtatott médiára nem, mert "ott mindenki azt ír, amit akar".
Magyarország európai uniós elnökségével kapcsolatban is kérdéseket vethetnek fel a médiatörvénnyel szemben megfogalmazott kritikák - hangoztatta Göncz Kinga (MSZP) alelnök a LIBE ülésén. Göncz feltette a kérdést, "nem kellene-e visszavonni a törvényt" az európai bizottsági vizsgálat eredményétől függetlenül is.
Médiatanács: Kroes aggályai nem megalapozottak
A Médiatanács részletekbe menően elemezte a jogszabályokat, és az azokból fakadó jogalkalmazási feladatait, és Neelie Kroes aggályait nem tartja megalapozottnak.
A hatóság közleményében azt írja, hogy az új törvények alapján akkor lehetséges fellépni külföldön letelepedett médiaszolgáltatóval vagy sajtóterméket kiadóval szemben, amely esetben ezt az Európai Unió jogrendje is megengedi. A magyar szabályozás e tekintetben is szinte szó szerint emeli át a releváns EU normák, az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv és az Európai Unió működéséről szóló szerződés szövegét.
A kiegyensúlyozottság követelménye az internetes tartalmak zömére, így pl. on-line sajtótermékekre vagy a "videobloggerek" által előállított tartalmakra sem vonatkozik. Továbbá a kiegyensúlyozottság csak nagyon szűk körben lesz követelmény a lekérhető (on-demand) tartalmakkal szemben is: alapvetően csak akkor, ha azok tájékoztatási céllal működnek, és csak hírműsoraik vonatkozásában.
A médiaregisztrációs szabályok "túlterjeszkedő alkalmazásának" eshetősége kizárt, hiszen a törvény pontosan definiálja, hogy mely médiaszolgáltatásokat kell regisztrálni. Sőt, a törvényből az is kiderül, hogy a médiaszolgáltatások regisztráció nélkül is megkezdhetik tevékenységüket, hiszen azt nem lehet előzetes engedélyhez kötni.