Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM315 millió dollárért vették meg a Huffington Postot
Az oldal az AOL más tematikus híroldalaival és blogjaival (többek között az Engadget, TechCrunch, Moviefone, PopEater, AutoBlog, StyleList tartozik ide) közösen, Huffington Post Media Group néven fog működni, a Huffington Post névadója, és alapítója, Arianna Huffington főszerkesztésével. Az AOL becslése szerint a csoport havi 270 millió olvasót fog elérni a világon, ebből 117 milliót Amerikában.
A Huffington Post 2005-ben indult, két alapítója Arianna Huffington, görög származású újságíró, Michael Huffington republikánus szenátor és olajmilliomos volt felesége, illetve Ken Lerer, az AOL egykori alelnöke. Az oldalba egy évvel később 5 millió dollárt fektetett egy kockázati tőke befektető, később mindössze újabb 15 milliót kapott egyéb alapokból, vagyis a befektetők vélhetően most igen nagy nyereséggel szállnak ki a cégből.
A blog pár év alatt óriási népszerűségre tett szert, jelenleg a 30 leglátogatottabb weboldal között van Amerikában, a híroldalak között csak a Yahoo News, a BBC, a CNN, és a New York Times népszerűbb nála. 2008-ban a Huffington Post elindította helyi mutációit is, a New York-i, a Los Angeles-i, a denveri vagy a chicagói kiadás azóta a nagy helyi napilapok online mutációit is veri látogatottságban.
A 60 állandó munkatárs mellett közel 3000 blogger és alkalmankénti vendégszerző dolgozik a Huffington Postnak, ahol megjelent már többek között írása Barack Obamának, Hillary Clintonnak, Robert Redfordnak és Michael Moore-nak is.
Néha mellényúlnak
Az AOL a nyolcvanas-kilencvenes években a világ legnagyobb internetszolgáltatója volt, a milliószám osztogatott, egy hónapos ingyenes internetelérést és emailcímet biztosító lemezeivel többet tett az internet amerikai elterjesztéséért, mint bárki más. A cég mindig is híres volt bátor felvásárlási politikájáról, amivel néha alaposan melléfogott, mint a kilencvenes években a Netscape böngésző megvételével, ami 4,2 milliárd dollárba került, vagy 2008-ban a Bebo közösségi oldal 850 milliós felvásárlásával. Később előbbit az Internet Explorer, utóbbit a Facebook verte tönkre.