Később szavaz az EP a magyar médiatörvényről

A halasztásról a strasbourgi plenáris ülésen délben lebonyolított szavazás eredménye nem volt meglepetés, mert a halasztásról délelőtt a képviselőtestület frakcióinak vezetői már megállapodtak.

Az uniós parlament kézfelemeléssel döntött úgy, hogy elhalasztja a szavazást. A határozati javaslatokról szóló voksolás új időpontjáról két hét múlva döntenek a frakcióvezetők - jelentette be a szavazást lebonyolító EP-alelnök, a cseh Libor Roucek .

A romániai német liberális Renate Weber a szavazás elhalasztását célzó kérést a törvény ügyében bekövetkezett új fejleményekkel indokolta. Közleményében a képviselő megismételte, hogy frakcióját továbbra is aggasztják a törvény egyes egyéb vonatkozásai, amelyekre a módosítások nem terjednek ki.

Az EP előző nap folytatott plenáris vitát a médiatörvény ügyében. A vitában Neelie Kroes EU-bizottsági alelnök megerősítette, hogy délben a magyar kormány tájékoztatta őt a médiatörvény módosítására irányuló készségéről. Úgy értékelte a módosítást, hogy a törvény a módosítás nyomán mindenben meg fog felelni az uniós jognak, beleértve az alapjogi charta előírásait is. Hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság a törvénymódosítás után is figyelemmel kíséri majd annak gyakorlati alkalmazását.

A vitában a Fidesz és a KDNP képviselőit is magában foglaló európai néppárti frakció - az EP legnagyobb létszámú képviselőcsoportja - felszólalói méltatták a módosítás bejelentését, a baloldali frakciók felszólalói ugyanakkor kevesellték az ismertté vált változtatásokat. A szocialista, liberális és zöld képviselők elsősorban a médiatanács összetétele ellen emeltek kifogást, illetve azt bírálták, hogy a törvény nem biztosítja kellően a források védelmét.

Már akkor jelezték azt is, hogy szeretnék részletesebben megismerni az új fejlemények nyomán megváltozott szöveget, mielőtt végleges véleményt mondanak arról.  A néppárti képviselők azt javasolták, hogy az állásfoglalást végleg vegye le a ház a napirendről. Martonyi János külügyminiszter a vita végén közölte, hogy már a kormány pénteki ülésén megtárgyalják a tervezett törvénymódosítást, majd átküldik azt a Parlamentnek.

A csütörtöki döntést a magyar néppárti delegáció úgy kommentálta, hogy "az Európai Parlament baloldali és liberális frakciói, köztük a magyar szocialista EP-képviselők által kezdeményezett, Magyarországot elítélő határozattervezet lekerült a mai plenáris ülés napirendjéről. A liberális és baloldali frakciók elfogadva a tényeket, miszerint az Európai Bizottság megállapodott a magyar kormánnyal és lezártnak tekinti a magyar médiatörvénnyel kapcsolatos kérdések vizsgálatát, kénytelenek voltak beismerni, hogy lejárató kampányuk megbukott."

Guy Verhofstadt, a liberális frakció vezetője közleményt adott ki, amelyben úgy vélte, a törvénymódosítás annak a nyomásnak az eredménye, amelyet az ő képviselőcsoportja kezdeményezett. Akciójukat nem politikai megfontolások motiválták, hanem az uniós értékek védelme - tette hozzá. Leszögezte: a parlament nem vonja vissza a javaslattervezetet addig, amíg be nem bizonyosodik, hogy a módosítások a gyakorlatban is érvényesülnek. Az EP elvárja azt is, hogy teljes mértékben tájékoztassák a változtatásokról - emelte ki Verhofstadt.

A brüsszeli újságírókat tömörítő Nemzetközi Sajtószövetség (API) csütörtökön közleményben szólította fel a magyar kormány a médiatörvény hatályon kívül helyezésére. A közlemény szerint ugyan üdvözlik az Európai Bizottsággal kötött megállapodásban foglalt módosításokat, de azokat "nagyon korlátozottnak" tartják, és szerintük a magyar médiatörvény a javasolt módosítások mellett is veszélyezteti a sajtószabadságot. Az okok között felsorolják, hogy a médiahatóság nem független politikai vagy egyéb befolyástól, továbbá a Magyarországon működő médiának regisztráltatnia kell magát, és a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos rendelkezések túlságosan szélesen értelmezhetőek.

Megemlítették azt is, hogy szerintük az újságírók forrásainak védelmét fenyegeti, hogy a törvény különleges esetekben megengedi dokumentumok és iratok elkobzását. A brüsszeli szövetség úgy látja, öncenzúrához vezethet, hogy a magyar médiára kiróható pénzbírság indokait elégtelenül határozták meg. A törvény - írja az API közleménye - nem garantálja a médiapluralizmust, amikor "a sajtó sokszínűsége védelmének gyenge célkitűzésével" váltja fel a tájékoztatás monopóliuma megelőzéséről szóló korábbi szabályozást. Az API szerint mindezek nincsenek összhangban az alapjogok európai chartájának 11. cikkelyével, amely rögzíti a szólásszabadság jogát, amely magában foglalja a hatóságok beavatkozása nélküli tárgyilagos tájékoztatáshoz való jogot is. A charta leszögezi továbbá, hogy tiszteletben kell tartani a média pluralizmusát és szabadságát.