Senki nem kötött szerződést a Parlament TV-vel

Az Index információi szerint sem a Digi TV, sem a UPC, sem pedig a T-Home nem kötött szerződést a Parlament TV Szolgáltató Zrt-vel, ami a tervek szerint a magyar és az európai parlamenti közvetítéseket, és a megyei közgyűlések üléseit adná le tavasszal induló csatornáján.

Nem tudnák kiszervezni a közvetítéseket

Hetek óta terjed az a pletyka, hogy a közeljövőben pénzért lehetne csak megnézni a magyar parlamenti üléseket, mivel a kötelező közvetítési feladatot a köztévéktől átvenné a Parlament TV, amit egy névváltás után márciusban nyilvántartásba vett a Médiatanács mint közösségi szolgáltatót. A cég tulajdonosa Bálintfy Gábor ügyvéd-üzletember, aki ingatlanfejlesztési és szállodaipari üzleteiből hatmilliárd forintos vagyonra tett szert, és korábban a Hír TV egyik tulajdonosa volt.

A hírek szerint a 0-24 órában sugárzó Parlament TV legkésőbb februárban, a parlament tavaszi ülésszakának kezdetén indulna el, méghozzá úgy, hogy a kereskedelmi alapokon működő, de közszolgálati tevékenységet ellátó infocsatornát alapcsomagban kapnák meg a kábeltévé-előfizetők, azaz háztartásonként nagyjából 50-60 forintot fizetnének érte. Körülbelül annyit, mint amennyit a HírTv-ért is fizet minden előfizető most.

Az Index viszont úgy tudja, hogy a Parlament TV Szolgáltató Zrt-vel egyik nagy kábelszolgáltató sem kötött eddig szerződést, mivel a tárgyalásokon nem tudtak felmutatni sem műsorstruktúrát, sem pedig pénzügyi tervet.

Információink szerint a szolgáltatóknál felmerült a gyanúja annak is, hogy az egész társaság „egy nagy kamu”, mivel úgy tudják, hogy az Országgyűlés nem állapodott meg a Parlament TV-vel a kizárólagos sugárzási jogról, és ezt a médiatörvény szerint nem is tehetnék meg. Így viszont a Parlament TV csak azokhoz a közvetítési felvételekhez juthatna hozzá, amelyhez fizetés ellenében bármelyik más tévécsatorna.

Reklámmentesen lehetetlen

A szolgáltatókat aggasztja az is, hogy ki nézné egyáltalán ezt a csatornát, mivel a parlamenti közvetítéseket hagyományosan adó MTV informálisan jelezte, hogy az új adó elindulása után sem szüntetnék meg ezt a szolgáltatást. A nézettségi kilátások azért is fontosak egy ilyen döntés meghozatalakor, mert a nagy kábelszolgáltatók csak akkor tudnak egy csatornát betenni a sok helyen még analóg rendszerben működő alapcsomagba, ha egy másikat kivesznek belőle. Közszolgálati tevékenysége okán viszont a Parlament TV az alapcsomagba szeretne kerülni.

Aggodalomra ad okot az is, hogy a parlamenti közvetítéseken túl gazdasági, turisztikai tematikus műsorokat sugárzó csatorna állítólag reklámmentes adó lenne, így viszont a szakemberek szerint a fenntartása hosszútávon szinte lehetetlen. Ha a két nagy kábelszolgáltatónál lévő 1,5 millió háztartással és havi 50 Ft/előfiztetővel számolunk, akkor - ha befogadják az adót - a Parlament TV reklámbevételek nélkül maximum évi 900 millió forintos bevételre tehetne szert.

Elterjedt az a hír is, hogy az 1990-ben 20 millió forintos alaptőkével - eredetileg Huninvest Ingatlanberuházó Zrt. néven - alakult társaságot a Hír TV ellenfelének szánják, legalább 3 milliárd forintot ölnének bele és mintegy 300 embert alkalmaznának. Ennek viszont ellentmondani látszik, hogy a Népszabadság szerint a Hír TV-t alapító Pocsai Alex – Bálintfy veje - tagja a Parlament TV igazgatóságának is.

Az igazgatóság tagja továbbá Csóti György, egykori MDF-es képviselő, zágrábi magyar nagykövet is, aki a napilap szerint az új csatorna vezérigazgatója lesz. Csóti a lapnak azonban nem arra hivatkozva, hogy a Parlament TV még előkészítési fázisban van, nem akart nyilatkozni.

A Parlament Tv-t regionális közösségi csatornaként regisztrálta az NMHH, pedig országosan sugároznák, ráadásul a közösségi adóknak járó kedvezményeket is csak addig vehetnék igénybe, amíg legfeljebb 1,6 millió háztartásba jutnak el. Ha viszont mindhárom nagy kábelszolgáltatóval megállapodást kötnének, már bőven túl lennének az új médiatörvényben meghatározott keretszámon. A médiatörvény értelmében a regionális közösségi adókkal a szolgáltatóknak meg kell egyezniük, de arról nem szól a törvény, hogy alapcsomagba kell rakni az ilyen adókat, ahogy arról sem, hogy egyáltalán kötelesek-e fizetni a szolgáltatók, és rajtuk keresztük az előfizetők az ilyen adókért. Ha egy szolgáltató és egy közösséi adó nem tud megegyezni, akkor a médiatörvény értelmében az NMHH határozhatja meg a szerződés feltételeit.