Hedvig
8 °C
22 °C
Index - In English In English Eng

Tudtam, hogy ki fognak rúgni

2011.09.30. 11:01
Mészáros Antónia, a köztévé Az Este című műsorának egykori riportere az egyike volt annak az 525 embernek, akiket nyáron elküldtek a közmédiából. A 35 éves műsorvezető szerint semmi meglepő nincs abban, hogy a kirúgottak közül senki nem beszél arról, hogy mi folyik a közszolgálatban. A függetlenségére büszke riporter úgy véli, nem teszi őt hiteltelenné az, hogy most a baloldalinak tartott ATV-nek dolgozik.
08
Fotó: Barakonyi Szabolcs

Sokan nem értik, hogy miért nem beszél az az 550 ember, akiket most elküldtek az közmédiából. Te elmondod, hogy mi történt az elmúlt években a köztévében?

Sokan sokféle okból nem beszélnek. Vannak, akik hozzám hasonlóan azért nem beszélnek, mert a titoktartási szerződésük tiltja, ez az én esetemben két évet jelent. A nonszensz ebben az, hogy ezért nem kapunk cserébe semmit, mivel a szerződésben foglalt összeget 98 százalékban elveszi tőlem, tőlünk az állam, viszont a szerződésünk megszegése miatt perelhetővé válnánk, méghozzá elég nagy összegre. Ezt sem én, sem a többiek nem engedhetjük meg magunknak, manapság pedig nincs olyan médiatulajdonos, aki egy ilyen interjúért ekkora anyagi felelősséget vállalna.

Aztán vannak olyanok is, akik azért nem beszélnek, mert nem érdekük, hogy politikai mártírt csináljanak magukból. A jelenlegi médiapiaci helyzetben mindenkinek az a legfontosabb, hogy csendben munkába állhasson. Arról nem is beszélve, hogy itt és most, egy pártatlanságára büszke újságírónak, riporternek, bármi is történt vele, ahhoz, hogy a nézők politikai beállítottságtól függetlenül elfogadják hitelesnek – és mind a két oldal politikai garnitúrája hajlandó legyen leülni a mikrofonja elé – ezen is felül kell emelkednie.

Sejtetted, hogy ki fognak rúgni?

Meglepve nem voltam. Az egész azzal kezdődött, amikor kiraktak Az Estéből. De már azt is tudtam előre, ugyanis számtalan ismerősöm hívott fel azzal, hogy te tudod, hogy egy kolléganőd azt terjeszti országszerte, hogy őt a te helyedre vették fel? Nem éltem meg jól, amikor ez megtörtént, de fel voltam rá készülve. Azzal nyugtattam magam, hogy sem szerintem, sem a régi, sem az új vezetés visszajelzései szerint nem követtem el soha olyan szakmai hibát, ami miatt ezt megérdemeltem volna. Tehát nem rajtam múlott.

Teljesen egyértelmű volt a helyzet, hogy ezek után hírterületen nem dolgozhatok, hogy nem akarnék az MTV bármelyik hírműsorában dolgozni. Magam kértem tehát, hogy helyezzenek át a szórakoztató osztályra, a Teadélutánba. Tetszett ennek a műsornak a tematikája, hogy kultúráról beszélgethetek, érdekes emberekkel. Ebben a műsorban nem volt semmi olyan, ami számomra akár szakmailag, akár morálisan vállalhatatlan lett volna. Arról nem beszélve, hogy kedves kollégákkal dolgozhattam együtt, ezért úgy tudtam bejárni a televízióba, hogy bár a helyzet nyilván nyomasztó volt, nekem ezt mégis sokkal kevésbé kellett nap, mint nap megélnem, mint ha másik szerkesztőségben dolgozom.

Adódik a kérdés, hogy miért nem álltál fel? Akkor jó néhány kollégádat elküldték, te viszont maradhattál, csak parkolópályára állítottak.

Gondolkodtam rajta, de mivel biztos voltam benne, hogy úgyis ki fognak rúgni, inkább előbb, mint utóbb, azt akartam, hogy ezt a lépést a televízió tegye meg, vállalják ők az erkölcsi felelősséget. Nem akartam megkönnyíteni a dolgukat.

2008 októberében azt nyilatkoztad, hogy a Magyar Televízióban soha nem próbáltak meg befolyásolni téged egy-egy vendéggel kapcsolatban, mindenkitől azt kérdezhettél, amit akartál. Az utána lévő időszakban előfordult ilyesmi?

Igen, kétszer. Egyszer egy belső bakit, egy kolléga mulasztását kellett volna azzal elfednem, hogy nem teszek fel egy szerintem alapvető kérdést, de ezt visszautasítottam. A másik esetben egy politikus stábjából hívtak fel, hogy ezt és ezt a kérdést ne tegyem majd fel az adásban, mire én mondtam, hogy ez nem kívánságműsor, és a biztonság kedvéért kétszer tettem fel azt a kérdést a műsorban.

Elmondod, ki volt ez a politikus és mi volt a tiltott kérdés?

Nem, mert így aztán nincs is jelentősége.

Lett ennek az ügynek következménye?

Az illető dühös volt, de ha azt kérded, hogy adott-e máskor interjút nekem, akkor igen, adott. Ezek az ügyek egyébként inkább a főnökeimen csapódtak le, akik, 2010 előtt, ha interjú után dühösen telefonált nekik egy-egy politikus, akkor inkább megdicsértek.

Az Estés kirúgásodnak volt köze a tavaly nyáron készült Orbán-interjúhoz?

Nem tudom, sem az interjúról nem kaptam visszajelzést, sem az akkori eltávolításomról hivatalos indoklást.  Orbán Viktor mindenestre nem tűnt idegesnek, sőt a műsor után barátságos hangulatban hosszan beszélgettünk.

Említetted, hogy két évre szól a titoktartási szerződésed. Tervezed, hogy utána kipakolsz?

Erre mondják azt, hogy soha ne mondd, hogy soha, de nincs bennem bosszúvágy. Persze kizárni semmit nem lehet, nem tudjuk, hogy milyen lesz a közhangulat két év múlva. Ugyanakkor azt gondolom, nem az én feladatom a köztévé ügyeinek kiteregetése. Egy ilyen esetben ugyanis az, aki kipakol, óhatatlanul belesodródik egy olyan helyzetbe, amikor politikailag állást kell foglalnia. Nekem viszont nagyon kell vigyáznom arra, hogy független maradjak. Mind a két politikai oldal szereplőit szóra kell bírnom a munkám során, arról nem beszélve, hogy a nézők szemében is pártatlannak kell maradnom. Az én munkám az, hogy egyfajta „őrzőkutya” legyek és a nézők helyett tegyem fel azokat a kérdéseket, amelyekre releváns válaszokat kaphatnak, mindenféle politikai, gazdasági, közéleti kérdésben.

Ott voltál a közmédiában folyó kirúgások elleni tüntetésen?

Nem, nem az én dolgom, hogy magammal szolidáris legyek, de persze nagyon jól esett, hogy sokan elmentek arra a demonstrációra. Ugyanakkor nagyon komolyan veszem, hogy mint közszolgálatot ellátó újságíró nem mehetek el semmilyen politikai demonstrációra.

03

Hogy kerültél az ATV-hez, volt más ajánlatod?

Amikor a kirúgásom híre megjelent az Indexen, felhívott az ATV hírigazgatója, Németh Szilárd, hogy számítana rám, mivel éppen most alakítják át a reggeli műsorukat, az ATV Startot. Más állásajánlatot nem kaptam, persze voltak megkeresések, hogy ide vagy oda írhatnék, vagy hozzunk létre egy új médiavállalkozást, de ezek bizonytalannak tűntek. Amikor már látszott az MTV-ben, hogy merre megy ez a folyamat, azt gondoltam, hogy én nem fogok senkit felhívni, nem fogok fejvadászoknál jelentkezni, egyszerűen azért, mert azt hiszem, hogy a magyar médiában mindenki tudja, ki vagyok és mire vagyok képes, ezért, ha kellek valakinek, az meg fog találni.

Nem merült fel benned, vagy az ATV-sekben, hogy kínos helyzeteket teremthet, ha apuci kicsi lánya ugyanahhoz a csatornához szerződik le?

De felmerült, dehogynem. Amióta a magyar médiában dolgozom, mindig megkaptam azt, hogy biztos az édesapám (szerk. megj.: Mészáros Tamás, az egykori liberális Magyar Hírlap kulturális rovatvezetője, a 168óra főmunkatársa, az Újságíróklub állandó szereplője) intézte el ezt vagy azt az állást nekem. Reméltem, hogy a világ egyik legrangosabb tv-társaságának szerkesztőségeiben eltöltött 6 év felülírja az ilyen prekoncepciókat, de ez nem az az ország vagy az a szakma, ahol ilyen kérdésekben a jóindulat dominálna.

Ez a helyzet azért is ironikus, mert amióta kamasz koromban kitaláltam, hogy újságíró leszek, nem volt nagyobb ellenlábasom, mint az apukám. Abból eleve elvi kérdést csinált mindig is, hogy ő nem segítheti az én karrieremet. De amikor a BBC-től hazahívtak műsorvezetőnek, tovább is ment, életében először találkozott az akkori tévéelnökkel és arról próbálta meggyőzni, hogy mondják vissza ezt az ajánlatot, mert nem lenne szerencsés, ha én a biztos angol állásomat otthagynám azért, hogy itthon majd azzal vádoljanak, ő járta ki ezt nekem és akár még bajom is legyen a vele való rokonságból. Nemhogy nem járt közbe soha az érdekemben, hanem mindig megpróbált lebeszélni vagy megakadályozni ilyen vagy olyan módon. Persze ezt mindig szeretetből, féltésből vagy elvszerűségből tette. A mostani helyzetről azt gondolom, hogy Az Este után már végképp nem hihetné senki, hogy protekcióra szorulok, ugyanakkor azt elismerem, hogy nagy szerencsém is volt. Egyszerűen azért, mert még jóval azelőtt, hogy a köztévés kirúgások elkezdődtek, az ATV-ben már kitalálták, hogy az új Starthoz egy új műsorvezető kell, én pedig éppen szabaddá váltam a piacon.

Hogy tetszik az új munkád?

Nagyon lelkes vagyok, egyrészt azért, mert a Start az átalakításnak köszönhetően sokkal közszolgálatibb, kiegyensúlyozottabb lett, jóval több benne a politika, a gazdaság, kevesebb a bulvár, viszont a helyét átvette a kultúra, szóval egy nagyon jó műsorban dolgozhatok. Másrészt azért, mert ennél a csatornánál hihetetlen támogatásban, jóindulatban és segítőkészségben van részem, szóval minden ideális ahhoz, hogy jól tudjak dolgozni, és jól érezzem magam.

Nem zavar, hogy egy sokkal kisebb nézettségű csatornához kerültél?

Nem, én abban hiszek, hogy ha lehet szabadon, lelkiismeretes, jó munkát végezni, akkor az elég kell, hogy legyen, és biztosan meglesz az eredménye - ahogy meg is lett. A legfrissebb adatok szerint az átalakított Start elindulása óta megkétszereződött a nézettségünk.

Az sem zavar, hogy téged, akit függetlennek, mindkét oldalt egyaránt keményen kérdező riporternek tartanak, egyesek szemében hiteltelenné tehet az, hogy egy baloldalinak tartott tévécsatornán tűntél fel?

Persze nyilván ez a félelem bennem is megvolt, de amikor elkezdtem az ATV-vel tárgyalni, biztosítottak arról, hogy nem akarnak engem semmilyen módon, semmilyen oldalról befolyásolni. Nekik pont ez a kérdezési stílus kellett. Egyébként meg egyre többet hallom azt, hogy azok, akik ma Magyarországon független tájékoztatásra vágynak a közélet kérdéseiben, azok akkor is bekapcsolják az ATV-t, ha éppen nem tartoznak abba a baloldalinak, liberálisnak mondott közegbe, ahová az ATV-t sorolni szokás. Ez azért jó visszajelzés, mert ebből kiderül, hogy sokan vannak még ebben az országban olyanok, akiknek párttól és felekezettől függetlenül fontos a korrekt tájékoztatás.

Eljutottak hozzád azok a pletykák, hogy miattad kellett mennie a Startból Jaksity Katának, Farkasházy Rékának és Gajdos Tamásnak?

Persze, de ez nem igaz. Rákérdeztem erre, és többen biztosítottak róla, hogy én az eredménye voltam a reggeli műsor átalakításának, nem pedig a katalizátora. Engem ez a válasz megnyugtatott, már csak azért is, mert tudtommal mindannyian a csatornánál maradtak, sőt Gajdos  Tamással például a Startban híradó műsorvezetőként együtt is dolgozunk.

Van olyan politikus, aki nem megy el az ATV-be vagy hozzád interjút adni?

Nem tudok róla, hogy lenne ilyen, bár nem régóta vagyok ott, szóval nem merem ezt határozottan állítani. De az biztos, hogy nekem és a tévének az a célunk, hogy minden oldalon, mindenkit meg tudjunk szólaltatni a fontos kérdésekben.

Most, hogy egy csatornára kerültetek, riválisok lettetek Kálmán Olgával?

Nem. Még nem találkoztunk személyesen, de felteszem, hogy ő sem gondolja így. Korábban is sokszor néztem az Egyenes beszédet, és nagyon imponált, amikor a kérdéseivel addig szorongatott valakit, míg végül az illető csak kimondta azt, amire mindenki várt. Amikor hazajöttem Angliából érdeklődéssel figyeltem őt, meg például Krizsó Szilvit, és sokat tanultam tőlük, így aztán biztosan nem tekintem őket riválisaimnak.

05

Szerinted csorbult a sajtószabadság Magyarországon a médiatörvény elfogadását követően?

A közmédiában tapasztalt helyzetről, mint ahogy azt már kifejtettem, nem beszélhetek. A sajtó kereskedelmi alapon működő részében, szerencsére, nem voltak még olyan nagy ügyek, amilyenekre a külföldi megfigyelők is felkaphatnák a fejüket – és amilyenekre a törvény egyébként lehetőséget adna. De öncenzúra kétségtelenül van, az naponta tetten érhető a sajtóban. Az a tudat, hogy akár csak egyetlen büntetéssel is tönkre tehető gazdaságilag egy médium, hat az újságírókra. Ahogy bizonyos tulajdonosi struktúrák átrendeződése és a hirdetési piac államilag irányított vagy befolyásolt részében megfigyelhető tendenciák is éreztetik a hatásukat.

Te érzed magadon ezt az öncenzúrát?

Hathatna rám ez a gondolkodás, de szerintem így nem szabad élni. Ha majd azt látom, hogy nem tehetem fel a megfelelő kérdéseket a megfelelő embereknek, ha majd azt érzem, hogy a szakmai szabályokat felülírja a félelem, akkor abban a pillanatban fel fogok állni. Ebből a szempontból persze én sokkal szerencsésebb vagyok, mint mások, mert fiatal vagyok, egyedülálló, beszélek nyelveket, nincsenek egzisztenciális kötelmeim, szóval a BBC-s múltammal és a londoni lakásommal bármikor itthagyhatom ezt az országot. Nem mintha szívesen tenném.

Szerinted észrevennéd magadon, hogy ez vagy az a be nem fejezett mondatod, fel nem tett kérdésed már öncenzúrának számít?

Remélem, de szerencsére vannak barátok, és talán ellenségek is, akik ezt úgyis azonnal jeleznék. Ha bárki ilyet venne észre rajtam, ezennel felhatalmazom, hogy szóljon.

Lenne olyan helyzet, amikor feladva mostani álláspontodat mégis elmennél egy utcai demonstrációra?

Ha én ezt egyszer megteszem, akkor már nagyon nagy baj lesz. Remélem, hogy nem kerül rá sor.