Pesty László még egy cigányfilmet készít

A kétórás vita a filmet kritizálók hazai pályája volt, a rendezvény a filmkészítőket bíráló, indulatos közbekiabálásokkal zajlott. (A vita teljes, vágatlan verzióját kilenc részletben itt nézheti meg.) A vita résztvevői: Forgács István, akiről a film szól, Setét Jenő, romaügyi aktivista, aki petíciót kezdeményezett a film ellen, Pesty László filmkészítő és Kovács Éva szociológus voltak. A moderátor Varró Szilvia, a Magyar Narancs korábbi újságírója, az XKK alapítója volt, aki azokat a kényes kérdéseket vetette fel, cigányellenes-e Pesty filmje, ártott-e a film a cigányság megítélésének, vagy hogy áruló-e, aki romaként megértően beszél a rendőrök előítéleteiről. Forgács István, roma származású romaügyi szakértő ugyanis a filmben ezt teszi rendőriskolai diákok előtt.

Forgács missziója ugyanis – ahogy azt a vitán több ízben kifejtette -, hogy úgy akar változtani az elmúlt húsz év „cigányügyi állóvizén”, hogy a nyilvánosságban hangosan (publicisztikák vagy éppen a Pesty film segítségével) kimond olyan dolgokat, amiket szerinte az elmúlt 20 évben nem lehetett, amiket tabuként szokás kezelni.

„Sok a cigány a börtönökben”

„Elengedhetetlen az, hogy cigányügyben felmerüljön az egyén, a család, a közösség felelőssége is. Hálásak az előítéletekkel terhes emberek azért, hogy végre lehet beszélni, így a növekvő feszültség távozik belőlük” – fogalmazta meg Forgács tételmondatát, és hozzátette, hogy a film szerinte már megjelenését követő két hétben megtette hatását, pozitív változást hozott, kimozdította az állóvizet. A vitán az egyén felelősségét firtató példái között szerepeltek a kilencgyerekes cigány nők, akiket nem csoda, ha nem vesznek fel dolgozni, a cigány férfiak, akikkel tele a börtön, és a sok gyerek, mint megélhetési lehetőség a romáknak. Felszólalásait a közönség soraiból hangos bekiabálások kísérték, rasszistának, jobbikosnak, árulónak nevezték, és a vita végén helyet kapó kommentárok között többen felkérték, ne nevezze magát romaügyi szakértőnek, őt erre senki nem kérte fel, sőt, valaki még arra is ragadtatta magát, hogy a roma származású Forgács romának se nevezze magát.

Habár Forgács mondandójához többször hozzátette, hogy a tárgyalt problémákban nem kizárólag a cigányokat tartja felelősnek, Setét Jenő és Kovács Éva szerint azáltal, hogy megszólalásaiban egybemossa az összes hazai romát, hogy kiragadott példákat használ, és nem tárgyalja az esetleges külső körülményeket, közönsége számára azt az üzenetet küldi, hogy kizárólag a cigányok felelősek minden bajért. Setét Jenő szerint a legnagyobb probléma a filmmel az, hogy sérti a roma emberek méltóságát, hogy az amúgy is erős előítéleteket bebetonozza, és egyben manipulálja a nézőt azzal, hogy a cigány életeknek csak egyféle útját mutatja, azt sem folyamatként, nem mélységében, csak felszínesen, kontextusból kiragadva. Setét Jenő például azt hiányolta a filmből, hogy amikor munkanélküli cigányokról van szó, nem szerepel benne, van-e munkalehetőség a közelükben, meg tudják-e oldani, hogy elutazzanak odáig, ahol már van munka vagy előfordul-e, hogy pusztán azért nem veszik fel őket, mert romák. Vagy hogy az oktatás kérdése sem kapott szerepet a filmben, például hogy egyenlő szintű iskolai képzést kapnak-e a cigány többségű iskolákban a gyerekek, mint a nem cigányok. „Nem lehet szociális helyzetből fakadó jellemzőket etnikusnak feltüntetni, a film viszont ezt teszi” – mondta. Megszólalásait rendszeresen nyílt színi taps övezte, sőt, amikor a terembe érkezett, akkor is hosszan tapsoltak neki. Egyszer viszont haza akart menni, amikor valaki vitapartnerével, Forgács Istvánnal személyeskedve üvöltözött a közönség soraiból.

Kovács Éva szociológus és Setét Jenő szerint nem szabad elvitatni a roma egyének felelősségét saját sorsukban, de a Forgács-féle kimondás nem visz előbbre. Nem tartják reálisnak, hogy a kimondás ténye, például a cigánybűnözésről való beszéd vagy a cigányokról szóló általánosító megállapítások bármilyen módon a romák és nem romák problémáinak megoldásához vezetnek. Szerintük a kimondás visszafelé elsülő fegyver lehet, veszélyes gátakat szakíthat át és egy olyan közhangulatot teremt, ami minden érintettnek árt.

Kizárólag a nyomor

Kovács Éva a film tételes snittlistájával érkezett, és azt állította, a film dramaturgiai elemei nem a cigányokat, hanem a cigányokkal szembeni előítéleteket ábrázolják. „Szomorú, előítélet-propaganda ez a film. Vágóképeiben kizárólag a nyomor látszik, amelynek olykor teste is van. Piszkos edények, lepukkant házak, kilátástalan, tragikus zenével aláfestve. A szegénységben élő roma emberek sötétben állnak, míg a jobb helyzetű vajda és a műsorkészítő kényelmesen üldögél” – fogalmazott, amire Pesty László csak annyit reagált, „nem érzi, hogy a filmes eszközök egy oldalra húztak volna”, illetve, hogy „drámai kérdést drámai zenével kell aláfesteni.”

A műsorkészítő Pesty László felelősségéről egyébként meglehetősen kevés szó esett, a tévés szakember a vita nagy részében passzívan üldögélt. „Nem bántam meg, hogy a film elkészült, azt azonban megbántam, hogy a filmben nem hangzott el, hogy felkértünk a Forgács Istvánéval ellentétes véleményt formáló neves roma értelmiségieket, de próbálkozásainknak nem volt eredménye” – mondta Pesty. A négy megkeresett roma értelmiségi vagy nem vállalta a szereplést (például vitapartnere Setét Jenő, illetve a közönség soraiban helyet foglaló Radics Béla blogger), aki meg vállalta volna, az túlságosan egyetértett Forgács István mondandójával, így az lett a szerkesztői döntés, hogy nem volt értelme megszólaltatásuknak, mondta a filmkészítő. Setét Jenő erre reagálva annyit mondott, hogy szerinte nem csak négy ember van, akit érdemes lett volna megkeresni, és ő például azért nem állt kötélnek, mert egy cigány vajda  is szerepelt a filmben. „Soha, semmilyen körülmények között nem vagyok hajlandó egy magát vajdának nevező emberrel  együtt szerepelni, nem tekintem vitapartnernek. Attól tartottam, hogy az lesz a filmből, ami lett, ezért nem vettem benne részt.” A vitán nem hangzott ugyan el, de a Magyar Narancs információi szerint Pesty László pénzt és adományt ígért a film szereplőinek, akik utólag átverte érzik magukat, mert nem kapták meg a beígért segítséget.

Új Pesty-féle cigányfilm lesz

Arra a kérdésre, hogy Pesty László miért nem keresett tovább vagy miért nem várt a film bemutatásával, amíg az objektív bemutatás követelményének megfelelő, legalább kétpólusú képet mutathatott volna a romákról, azt mondta, adáskényszer volt. A következő (egyelőre eltérő témájú) adásban viszont reagál a cigányos adást övező balhéra.  „Az önkritika nem erény, hanem kötelesség” – például ez a saját magára utaló mondat is elhangzik majd következő Pesty Fekete Doboz adás elején.

A Fekete Doboz kamerái a vitán is forogtak, Pesty ugyanis újabb filmet készít roma témában, amelyben reméli, hogy azok is megszólalnak, akikkel eddig nem sikerült dűlőre jutniuk. A film várhatóan májusban kerül adásba.

Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.

MEGVESZEM

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!