2012 az újságírók legfeketébb éve

Az elmúlt 15 évet alapul véve a halálos áldozatok számát tekintve 2012 várhatóan rekordév lehet az újságírók körében. Egyedül április 30-ig 43 sajtómunkás vesztette életét az idei esztendőben - mutatott rá a jelentés, amelyet az IPI a csütörtöki Sajtószabadság Napja alkalmából előzetesen tett közzé.  A legveszélyesebb ország Szíria, ahol az első három hónap alatt 11 tudósító halt meg, közöttük külföldiek is.

A csütörtöki évforduló kapcsán IPI nemzetközi kampányt indít a sajtószabadság védelmében, számos világlap ingyen teszi közzé az intézet hirdetését. Köztük amerikai, ausztrál, török, szerb és lengyel lapok is vannak. Az intézet másfél évtizede kezdte sajtókampányát.

Az IPI szerint 102 megölt újságíróval 2011 volt a második legfeketébb év, a legtöbben - 110-en - 2009-ben haltak meg, egyedül a Fülöp-szigeteken egy választási konvojt ért merényletben 32-en veszítették életüket.

Feltűnően sok oknyomozó újságíró fizet az életével Mexikóban. Még olyan országokban is meggyilkolnak újságírókat, ahol különben sajtószabadság van, általában a szervezett bűnözés vagy korrupció után vizsgálódók az áldozatok. Az IPI szerint az elkövetők legtöbbször bérgyilkosok vagy korrupt rendőrök.

A Mehr, félhivatalos iráni hírügynökség főszerkesztője a sajtószabadság fokozódó megnyirbálását veti a kormány szemére. "Az információk szabad áramlását napról napra korlátozzák" - hangzik Reza Mokadeszi bírálata.  Egy keddi interjúban példaként említette a kulturális tárca legújabb rendeletét. Eszerint a hírügynökségeknek nyilvánosságra kell hozniuk forrásukat, nem hivatkozhatnak többé "névtelenségbe burkolózó" tisztviselőkre. Néha elkerülhetetlen a források anonimitásának megőrzése - hangsúlyozta ugyanakkor a főszerkesztő.

A német lapkiadók is a sajtó forrásainak jelentőségére utaltak. A távközlési adattárolásról tervezett törvény is telibe találja az oknyomozó újságírókat - szögezte le Helmut Heinen, a Német Lapkiadók Szövetségének (BDZV) elnöke. Ennek értelmében minden telefon- és internetkapcsolat adatait fél évig tárolnák, ami érzékenyen érinti az újságírók és forrásaik bizalmon alapuló kapcsolatait - magyarázta Heinen. Ez pedig fontos források elapadását vonhatja magával.

"Hosszú azoknak az országoknak a listája, ahol csak korlátozott vagy egyáltalán nincs is sajtószabadság. Annál is inkább fontos, hogy azokban az országokban, mint Németországban is, ahol ezt a jogot az alkotmányban rögzítik, ténylegesen is létezzen a sajtó- és véleményszabadság" - mondta Heinen.