Elindult az Indamedia média és marketing-kommunikációs kiadványa.
További szakmai tartalmakért kattints és kövess bennünket!
MEGNÉZEMA FH rámutatott, hogy "az index történetében rendkívül szokatlan" Magyarország esete, amikor egy "régóta szabad ország" esetében két év alatt 13 pontos zuhanást mutattak ki. A civil szervezet szerint ez azt jelzi, hogy "a médiaszabadság még a látszólag jól megalapozott demokráciákban sem tekinthető magától értetődőnek".
A FH úgy fogalmazott, hogy a leminősítés oka "Orbán Viktor konzervatív kormányának arra irányuló, koncentrált törekvése, hogy megragadja a média jogi és szabályozási kerete feletti ellenőrzést".
A tavaly kiadott, 2010-re vonatkozó értékelésben Magyarország pontszáma 23-ról 30-ra romlott, de a FH mérési rendszerében ez akkor még – Görögországgal, Guyanával és Szamoával holtversenyben – elegendő volt az utolsó helyre a szabad sajtójú országok kategóriájában. A civil szervezet 2011-gyel kapcsolatban újabb hatpontos rosszabbodást mutatott ki és ezzel Magyarország a világranglista 78. helyére esett vissza, amelyen Bulgáriával osztozik, egyaránt 36-36 ponton állva.
A FH minősítési módszere az egyes országok esetében 23 metodológiai kérdésre és 109 mutatóra terjed ki, három szélesebb kategóriával, a jogi, a politikai és a gazdasági környezettel kapcsolatosan. Minél rosszabb valahol a sajtószabadság helyzete, annál magasabb a kapott pontszám. A felmérésben az országokat 0-tól 30 pontig a "szabad", 31-től 60-ig a "részben szabad", 61-től 100-ig pedig a "nem szabad" kategóriába sorolják.
A legszabadabb sajtójú országnak a FH a tavalyi évre vonatkozó összehasonlítás alapján Finnországot, Norvégiát és Svédországot nevezte meg, egyaránt 10-10 ponttal. A 197 országból és területből álló mezőny sereghajtója Üzbegisztán (95), Türkmenisztán (96) és Észak-Korea (97) volt.
A közép- és kelet európai térségből a FH Észtországot (18 pont), Csehországot (19), Szlovákiát (21), Litvániát (23), Lengyelországot (25), Szlovéniát (25) és Lettországot (27) minősítette "szabadnak". Magyarország és Bulgária a szubrégió tizedik helyén osztozik, egy ponttal elmaradva a nyolcadik helyre sorolt, de már "részben szabadnak" minősített Szerbiától és Montenegrótól (35-35).
A FH a tavalyi év fejleményeinek mérlegelése alapján csak Magyarországot és Chilét minősítette le a "szabadból" a "részben szabad" kategóriába. A demokráciák esetében a civil szervezet India (37), Izrael (30), Olaszország (33), Dél-Afrika (34) és Dél-Korea (32) esetében említett még romlást, de ezen országok státusza már korábban is "részben szabad" volt – a "szabad" kategóriában maradt Izrael kivételével.
Magyarország részben szabad kategóriába történt leminősítése tükrözi "a sajtószabadságnak az Orbán Viktor miniszterelnök (kormányzása) alatti erózióját" – hangzott a jelentés. A FH a romlás jeleit egyebek között a Nemzeti Adatvédelmi Hivatal létrehozásában látja, amely "korlátozni fogja az információhoz való hozzáférést". A civil szervezet szerint bizonyíték van arra, hogy egy"politikailag motivált" engedélyeztetési folyamat következményeként egy "kritikus rádióállomás elvesztette frekvenciáit". A Freedom House szerint megnőtt a cenzúrára és az öncenzúrára utaló jelentések száma, különösen az elektronikus közmédiával kapcsolatban és romlott a független médiavállalkozások gazdasági helyzete is.
"Miközben az eurázsiai szubrégióban az átlag csaknem teljesen statikus volt, a tipikusan jobban teljesítő Közép- és Kelet-Európát a romlás jellemezte, amit különösen a magyarországi és a macedóniai számszaki esés vezérelt" – közölte a Freedom House.
A "részben szabad" sajtójú országok közé a FH az Európai Unió tagállamai közül Magyarország és Bulgária mellett Olaszországot (33) és Romániát (41), valamint az uniós tagságot jövőre elnyerő Horvátországot (40) sorolta. Ugyanezt a státuszt kapta a tágabb értelemben vett régióból Montenegró (35), Szerbia (35), Bosznia-Hercegovina (48), Koszovó (49), Albánia (51), Grúzia (52), Macedónia (54), Moldova (54), Törökország (55) és Ukrajna (59).
A Sajtószabadság 2012-ben című jelentés kiemelt helyet szentelt a Közel-Keleten végbement változásoknak, kiemelve, hogy 2011-ben Tunézia (51), Egyiptom (57) és Líbia (60) felkerült a "részben szabad" kategóriába, miután a sajtószabadság a régóta kormányzó diktátorok megbuktatása nyomán kiszélesedett. A FH ide sorolta be az újonnan megalakult Dél-Szudánt (59) is.
A Freedom House-nak a médiaszabadság 2011-es állapotát összesítő felmérése szerint 66 ország vagy terület (az esetek 33,5 százaléka) minősült "szabadnak", 72 (36,5 százalék) "részben szabadnak", 59 (30 százalék) pedig "nem szabadnak". A jelentés szerint a világ lakosságának 14,5 százaléka él olyan országban, amelynek a sajtója "szabad", 45 százaléka olyanban, amelyben az "részben szabad" és 40,5 százalék olyanban, amelyben a médiakörnyezet "nem szabad".
A "szabad" kategóriájú országok közé azokat sorolta a FH, ahol a megítélése szerint a politikai hírekről "erőteljesen" számolnak be, az újságírók biztonsága garantált, a média ügyeibe való állami beavatkozás minimális és ahol a sajtó nem tárgya súlyos jogi vagy gazdasági nyomásnak.
Megalapozatlan és elfogult Freedom House (FH) jelentése – közölte Kovács Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) kormányzati kommunikációért felelős államtitkára.
"Az amerikai érdekeltségű szervezetnek ezúttal sem sikerült politikai motivációktól és értékeléstől mentes jelentést adnia – a tavalyi értékelést követően az idei nem más, mint önbeteljesítő, hipokrita jóslat" – írta Kovács Zoltán. Hozzátette: a mostani jelentés jól illeszkedik az elmúlt hónapok következetes, Magyarországot lejáratni igyekvő kampányához, és a kettős mérce használatának kitűnő illusztrációja.
Magyarország az Európai Unió tagja, demokratikus jogállam – közölte az államtitkár. Hozzáfűzte: a sajtó, a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságát az Alaptörvény, a médiaalkotmány és a médiatörvény is garantálja. Szerinte az elmúlt másfél év rágalmai ellenére éppen a médiatörvényről kialakult vita bizonyítja a sajtó stabilitását és szabadságát, az Alkotmánybíróság ide vonatkozó döntései pedig azt, hogy a "fékek és ellensúlyok" rendszere kellően működik.
"A magyar médiatörvény ellen másfél éve folyó hisztérikus és képmutató kampányból vett példákon kívül a Freedom House jelentéséből hiányoznak a bizonyítékok, és zavarba ejtően ellentmondásos az érvelés. Attól a szervezettől, melytől mindannyiunk elvárása az objektivitás és az igazságosság, megdöbbentő ez az elfogultság – magyarok milliói tekintenek sértésként a szervezet megállapításaira" – fogalmazott Kovács Zoltán.
Elindult az Indamedia média és marketing-kommunikációs kiadványa.
További szakmai tartalmakért kattints és kövess bennünket!
MEGNÉZEM