További Média cikkek
-
Puzsér Róbert és a Fókuszcsoport is nekiment Dancsó Péternek - Ahol egy démon simán elmegy gyorsétterembe dolgozni
- Az Apatigris inkább házimacska, de kandúrkodni vágyik
- Meghalt Joe Ruby, a Scooby-Doo rajzfilmsorozat egyik alkotója
- Van olyan fajtája a szexuális erőszaknak, amiről én is most hallottam először
Mint ismert, a Pesty Fekete Doboz című dokumentumfilmsorozat egy nagy vitát kiváltó riportfilmmel indult március 7-én. A cigány-magyar együttélés című film után roma és nem roma közéleti szereplők, politikusok, szociológusok és antropológusok aláírásgyűjtést hirdettek, melyben követelték, hogy „a cigány közösségeket egységesen antiszociális, összeférhetetlen, bűnöző életvitelű, vérfertőző képben feltüntető" műsort az MTVA ne ismételje meg.
A riportfilm a cigányságtól magát nyílt levélben elhatároló Forgács István roma származású szakértő állításaira épült, aki úgy véli, hogy itt az ideje őszintén beszélni a cigányok „felelőtlen gyerekvállalási szokásairól”, az általuk elkövetett bűnesetekről, és a körükben tapasztalható munkanélküliségről. A riportfilm ugyanakkor az 1400 aláíró - köztük Sárközi Gábor, a Roma Sajtóközpont vezetője, Horváth Aladár roma polgárjogi aktivista, Osztolykán Ágnes országgyűlési képviselő, Muhi Erika, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda igazgatója - szerint egyoldalú tájékoztatást adott ezekről a kérdésekről, ezért alkalmas volt a romák elleni kirekesztésre és gyűlöletkeltésre.
Az MTVA a petíció átvétele után közleményt adott ki, melyben elismerték, hogy a film "nagy vitákat váltott ki, az elismerő szavak mellett több olvasói levél hívta fel a közmédia figyelmét az alkotás nem elég árnyalt látásmódjára. Az MTVA vezetése mérlegelte a véleményeket, s a társadalmi érzékenységre való tekintettel az ismétléstől eltekint".
Az NMHH Médiatanácsának szerdai állásfoglalása szerint ugyanakkor a dokumentumfilm "sem az emberi méltóság megsértésére, sem gyűlöletkeltésre, sem kirekesztésre nem volt alkalmas a roma közösséggel szemben, hiszen eleve nem annak egészét állította be negatív színben, az elítélendő jelenségeket pedig nem faji alapon ítélte meg, illetve nem a közösség kulturális beállítottságának tudta be (tekintettel a jelentős számban felmutatott pozitív példákra is). Nem vitás, hogy a műsor provokatív, vitára ingerlő volt, többek érzékenységét sérthette, és egy régóta vitatott közéleti-politikai kérdéssel foglalkozott, de a sajtószabadság joga elsősorban éppen az ehhez hasonló vélemények számára biztosít védelmet. A médiatanács ennek megfelelően úgy döntött, hogy nem indít hatósági eljárást az ügyben".
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
