Miklós
-5 °C
-2 °C
Index - In English In English Eng

Stephen Hawking megöli Istent

2012.10.03. 21:21
Befőttesüvegekbe zárva verdeső pillangók, pezsgőt kínáló pincérek és a kandalló párkányán végigfutó villanyvasút várta az újságírókat a londoni Royal Society székházában az angol Discovery Channel Stephen Hawking főszereplésével készült új tévéműsorának premierjén. A brit tudományos akadémiának otthont adó épületben tudósok és irodalmárok beszélgettek az élet, a világmindenség, meg minden nagy kérdéseiről, miközben a közönség soraiból maga a legendás fizikus is figyelte vitájukat, sőt néha hozzá is szólt.

A Discovery igazán patinás helyszínt választott A nagy terv launch partijára: az 1660-ban alapított Royal Societynek olyan tudósok voltak tagjai az évszázadok során, mint Isaac Newton, Charles Babbage, Wolfgang Pauli, Alexander von Humboldt, Albert Einstein vagy éppen  Erdős Pál. Stephen Hawking is a jelenlegi tagok közé tartozik, mint ahogy a királyi csillagász, Martin Rees báró is, aki szintén részt vett a beszélgetésen.

A Royal Society termeit hangulatosan feldíszítették az alkalomra: az állófogadás magas asztalkáihoz lépő vendégek meghökkenve nézegették az asztalokon álló befőttesüvegeket, melyekben kétségbeesett lepkék verdestek. Közelebbről szemügyre véve az üveget azonban kiderült, hogy csak robotlepkéről van szó: a festett papírszárnyakat egy gombelem mozgatja. Egyedül a kandallópárkányon álló üveggömbben úszkáló rezignált aranyhal tűnt valódinak, mögötte pedig békebeli villanyvasút zakatolt végig a párkányon. Az új tévésorozat az univerzum mibenlétét feszegeti, erre utaltak a robotlepkék és többi látványelem is, melyek a sorozat előzetesében is visszaköszöntek.

A húszéves kora óta egyre súlyosabb idegsorvadásban szenvedő Hawking jellegzetes, amerikai akcentussal beszélő robothangján narrálja a műsort – már több alkalommal felajánlották egyébként neki, hogy modernizálják, brit akcentussal látják el beszédszintetizátorát, ő azonban szereti ezt a kissé divatjamúlt modellt, és ragaszkodik hozzá. A Stephen Hawking: A nagy terv című sorozat három részből áll: az elsőből kiderül, miért létezik az Univerzum, a másikból megtudhatjuk, mi az élet értelme, a harmadikban pedig, ahogy Dara Ó Briain komikus fogalmazott, „Stephen megöli Istent“, vagyis megtudjuk, miért nincs hely a Teremtő számára az ismert világmindenségben.

Ez a helyszínt tekintve nem tűnt különösebben radikális vélekedésnek, Martin Rees abbéli kijelentése, hogy negyven-ötven éven belül találkozhatunk földönkívüliekkel, már annál inkább. A királyi csillagász és felsőházi tag szerint tíz-húsz éven belül lehetségessé válik megfigyelni a Földhöz hasonló bolygókat, melyek más csillagok körül keringenek, és fény derülhet az élet eredetére, arra, vajon létezik-e élet ezeken a bolygókon. A 70 éves Rees báró két másik tudóssal, Adam Rutherford biológussal, Athene Donald fizikussal és Will Self íróval beszélgetett a sorozat kapcsán felmerülő kérdésekről, Dara Ó Briain házigazda vezetésével.

Ó Briain leginkább arra volt kíváncsi, a jelenlévők hogyan képzelik el tudományos szempontból az elkövetkező fél évszázadot, milyen fejleményekre számítanak. Rutherford a szintetikus biológia terén számít nagy előrelépésekre, említette például, hogy olyan biológiai áramkörön dolgoznak tudósok, mely képes azonosítani és öngyilkosságra bírni a rákos sejteket. Donald főleg a bolygónk egészsége miatt aggódott, Self pedig azt kérte számon a tudósoktól, hogy a legmodernebb tudományos felfedezések és vívmányok az átlagemberek számára is legyenek elérhetőek.

Szóba került az emberi életkor meghosszabbítása is, és Rees elmesélte, mennyire magára haragította azokat az amerikaiakat, akik az örök élet reményében lefagyasztatják magukat. Mint mondta, járt egy kaliforniai kriogenikus tárolóhelységben, ahol folyékony nitrogénban tették el az élettartamuk drasztikus meghosszabbításában reménykedők testét, vagy éppen csak a fejüket, ha csak ennyire futotta a költségvetésből. Ők arra számítanak ugyanis, hogy a tudomány majd eljut a fejlődésnek egy olyan fokára, amikor majd kiolvasztják őket, és további évtizedeket vagy századokat élhetnek a távoli jövőben. Rees egy interjúban úgy nyilatkozott, szívesebben nyugodna egy angol templomkertben, mint egy kaliforniai hűtőszekrényben, mire a „halálpárti“ jelzőt ragasztották rá. Rutherford megjegyezte, hogy a folyékony nitrogénben tárolás tökéletesen tönkreteszi a szöveteket, így a halál utáni életre nem sok esélyt lát ebben az esetben. Donald szerint a tudósok egyik legnehezebb feladata megértetni a laikusokkal, mi az, amire a tudomány képes, és mi az, amire nem, sokaknak ugyanis a valóságtól elrugaszkodott elvárásaik vannak.

Hawking az első sorból követte figyelemmel a beszélgetést, és volt, hogy közbe is szólt. Amikor például Ó Briain felkonferálta a sorozat előzetesét, és úgy fogalmazott, Hawking aztán tudja, hogyan kell bestsellert írni, a fizikus robothangján közbeszólt: „Talán!“ Hawking betegsége és a beszédszintetizátor sajátosságai miatt csak ritkán tudott riposztozni, egy-egy szót ugyanis nagyjából egy perc alatt képes összeállítani a géppel. Az előre megírt szöveget azonban folyékonyan olvassa géphangja, a műsornak is ő a fő narrátora. Azért besegít egy megnyugtató színészi bariton is, mely az összekötő szöveget mondja.

A beszélgetés utáni állófogadáson a vendégek Hawking motoros kerekesszéke körül csoportosulva pezsgőztek – beszédbe elegyedni sajnos nem lehetett a professzorral, de úgy tűnt, ennek ellenére szórakoztatja az esemény. Dara Ó Briaint a humor és az ismeretterjesztés közös metszetéről kérdeztük – a komikus gyakori résztvevője a QI -  Quite Interesting (Egészen érdekes) című tudományos vetélkedőnek, és csillagászati műsort is vezetett Brian Cox professzorral (aki fizikusdiplomáját azután szerezte, hogy a D:Ream nevű popzenekarban szintisként futott be komolyabb karriert). Ó Briain szerint nem feltétlenül szükséges humor egy tudományos műsorba, bár kétségkívül hasznos. Szerinte inkább az a műfaj buktatója, hogy nehéz a célközönség műveltségi fokát előre eltalálni. A legnagyobb hiba, amit egy műsorkészítő elkövethet, hogy alábecsüli nézőit – mint mondta, a nézők többnyire jóval tájékozottabbak annál, mint amit feltételezünk róluk. És hogy vajon Stephen Hawking műsora alábecsüli-e a nézőit? Döntsék el maguk: az első rész szerda este 21:50-kor megy adásba a Discovery Science csatornán.