Puzsér Róbert és a Fókuszcsoport is nekiment Dancsó PéternekNéhány órán belül kiderül, hogy képes-e az Egyesült Államok keleti partja kiállni egy olyan vihart, amely mintha a 2008-as világválság hatásának meteorológiailag kondenzált változata lenne. Az alábbi összeállításban összelapátolunk pár, katasztrofális-viharos végkimenetellel kecsegtető filmet: ezeket biztos nem adja le mostanában egyetlen amerikai tévé sem.
Mivel úgy néz ki, hogy a legnagyobb veszély jelen pillanatban valóban New Yorkot fenyegeti, talán nem árt megemlékezni arról, hogy ezt a várost holmi szeleknél jóval extrémebb erők is pusztították a filmtörténelem folyamán. Emmerich Godzillája például szó szerint teletojta (Roland katasztrofális munkásságáról lásd még alább is), Cloverfield leradírozta a térképről, Bloomberg polgármester pedig sétálóutcát csinált a 42th streetből. Szóval kijutott a szörnyekből a lakóknak rendesen.
Roland Emmerich nem az eredetisége miatt keres olyan jól. A Holnapután sem tobzódik az újításokban: pontosan az a katasztrófakedvelő film, amilyet Hollywood begyakorolt szakmai fogásokkal képes újra- és újra eladni mindenkinek. Jake Gyllenhaal Katarina Witt ügyességével szökken el a New Yorkot bekebelező cunami víztömegének útjából – olvadnak ugyanis a jégsapkák, globális a felmelegedés. Sajnos mint Emmerich filmjeiben általában, a speciális effektek fontosabbak, mint a színészek – szó szerint bárkivel el lehetett volna játszatni ezt a greenscreenes majdnem-videojátékot.
Viharfaktor: 8 – mert a pusztítás nem éri el Emmerich magnum opuszának, a 2012-nek rombolási kedvét, de azért sokan meghalnak.
Határeset a Vízözön, egy b-mérföldkő, amely a kilencvenes évek filmvákumában lebeg, Ez az örökbecsű a közkedvelt Christian Slater karrierjének leszálló ágát jellemzi, de az abban az évtizedben készített munkái közül a kevés emlékezetes film közé tartozik. A gigantikus gát átszakadása bibliai vízmennyiséget zúdít a hősre aki a megfulladás mellett igyekszik elkerülni, hogy Morgan Freeman kilyukassza a bőrét. Természetesen azzal az aprósággal, hogy Morgan Freeman mégis mit keres egy ilyen filmben most ne csináljunk problémát.
Viharfaktor: 5 - Középszerű filmhez középszerű árvíz illik. Plusz eleve egy gát szakad át, nem az ég le.
A Twister az a film, ami mindenkinek beugrik, ha viharok tépázta amerikai moziról van szó. Jan De Bont, aki a Féktelenül tomboló sikerét szerette volna egy tornádó segítségével túlrepülni, Helen Huntot és a szimpatikus Bill Paxtont küldte bele egyenesen a vihar szemibe. A közönség világszerte vevő volt a többé-kevésbé eredeti alapötletre, hiszen efféle katasztrófafilmet, a gyilkos természet szeszélyességét megelevenítő kommerszt addig, és efféle precizitással azóta sem, vittek filmre.
Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a Twister reális lenne, vagy ne nélkülözné a kötelező melodrámai elemeket, amiknek láttán lassan már mindenki a szemét forgatja. A film erénye azonban, hogy sikerült a viharból, a maga kiforratlan CGI-eszközeivel szinte élőnek ható entitást kreálnia. Viharfaktor: 7
A Viharzóna azért a legjobb az összes, általunk felemlegetett mozi közül, mert a rendezője, Wolfgang Petersen a kevés, valóban tehetséges európai emigráns közé tartozik. (Elég, ha a Tengeralattjáróra gondolunk) A gigantikus víztömeg közé keveredett halászhajó tragédiája azért olyannyira átérezhető, mert képes a színészekből kiváló alakításokat kisajtolnia. A feltartóztathatatlan óriáshullámok látványa ráadásul hátborzongatóbb, mint egy BKV-s ellenőrcsorda. Viharfaktor: 9 - Az eposzi jelleghiányzik a filmből, és a pusztítás mértéke is jóval kisebb, a tragédia ennek ellenére erősebb, és a vihar félelmetesebb, mint szuperköltségvetésű társaiban.
Vadonatúj versenyző ebben a meglehetősen kis szubzsánerben, már ha a vihartépázta filmeket nevezhetjük annak, Wes Anderson furcsán üres Holdfény királysága. A figurák kidolgozottak, és szenzációs színészek játsszák el őket. Anderson életművének extrém édeskéssége természetesen ugyanúgy átjárja minden részletét, mint korábbi alkotásaiban. Feltartóztathatatlan („a II. Világháború óta a legnagyobb!”) vihar közelít hőseink cseppcsoda élettere felé, úgyhogy még a mindent átitató feszültség is adott, mégis, a Holdfény királyság minden kidolgozottsága ellenére a rendező legerőtlenebb filmje. Viharfaktor: 4
Persze nem csak a hagyományos viharok pusztítanak Hollywoodban. M. Night Shyamalan minden tekintetben röhejes Az eseménye erre a legjobb példa. Ebben az esetben nem egy kimondott vihar okozza az emberiség jórészének kipusztulását, de hogy ludas benne, az kétségtelen. A kellemetesen lengedező szellő szállítja ugyanis azokat a gyilkos spórákat, amelyeket a Föld növényvilága dafkéból ránk ereszt, mire mi kénytelenek vagyunk, az idők szavára hallgatva, kötőtűt szúrni a nyakunkba, magas helyekről ugrunk le, és egyéb szuicid tevékenységre ragadtatjuk magunkat. A film üzenete átszökött a valóságba is: M. Night Shyamalan ezen baromsága láttán sokan szívesen magukra gyújtottak volna egy melegházat.
A tévés viharok jóval alacsonyabb költségvetéssel dolgoznak, mint a nagy hollywoodi katasztrófafilmek, vagy éppen a természet, így a kisképernyős viharok természetesen látványra jóvak gagyibbak, mint az, amibe George Clooney belehalt. A TvLine szedett össze párat, mi viszont pontozzuk is a viharokat annak megfelelően, milyen hatást gyakoroltak a történetre.
A Született feleségek Universal Studios-ban álló kulisszáira a negyedik évad kilencedik epizódjában csapott le egy tornádó, és szórta szanaszét a babaházakat. A viharban összedől Mrs. McCulskey háza, meghal Victor, Gaby akkori ura és megvakul Carlos, Gaby előző és jövendőbeli férje. Viharfaktor: 10.
Az X-Akták Agua Mala című epizódjában (hatodik évad) a vihar csak háttér, nem vitte előre a történetet, amiben egyszerre haldoklott Mulder, vegzálta a világot egy bazinagy víziszörny és segített világra egy gyermeket a csuromvizes Scully. Viharfaktor: 6.
Kisgyerek a Friday Night Lights című kiváló amerikaifocis sorozat viharos részében nem volt, de tornádótól az edző lányát mentő középiskolás futballsztár annál több. A Taylor Kitsch karrierét végképp beindító sorozatnak nem ez volt a legjobb pillanata. Viharfaktor: 2.
Giccs, dráma és könnyek a tinédzserek igen keserves életéről szóló Tuti gimiben akadtak eleve bőven, de amikor egy vihar csap le a történet helyszínére, elszabadul a pokol, egy karaktert a klinikai halálból hoznak vissza, egy másikat lelőnek, de a kisváros nem dől össze. Viharfaktor: 4.
A Dr. Csont hatodik évadában nem nagyon mutatják azt a hóvihart, ami a két főszereplőt egy két emelet között megálló liftben sodorja, pedig igen fontos motívumot, Bones és Booth kapcsolatát erősíti tovább, és bontja ki a kettőjük közötti szexuális vonzalmat, vagy hogy is fogalmazzuk meg azt szépen, hogy ezek ketten már ekkor nagyon egymásra voltak kattanva. Viharfaktor: 7.
Az egyik legepikusabb viharos tévéepizódot a Vészhelyzet prezentálta még 1995-ben. A Hell or High Water című részben a George Clooney alakította Ross doktor már fél lábbal kint van a chicagói közkórház ajtaján, de mielőtt az új melóját elkezdhetné, útközben egy 12 éves sárcot kell kimentenie egy vízelvezető csatornából. Jó, nem azért állt meg a kocsival, mert hős akart lenni a viharos időben, hanem mert defektet kapott, de így is róla szólt minden, amikor egy tévéstáb lefilmezte, ahogy menti a gyereket. Viharfaktor: 9.
Egy ilyen listáról sem maradhat le az Évszázad vihara című minisorozat, amiben Stephen King írta meg egy Maine állambeli kisváros történetét, amelynek lakóiért egy borzasztó hóvihar alatt jön el az ördög és vinne el egy gyereket, hogy legyen neki utódja. Viharfaktor: 10.
Szerepet játszott a vihar egy Jóbarátok-epizódban is, de ott inkább a mostoha időjárás okozta áramkimaradás volt a lényeg, a Rejtélyek városa (Invasion) egész sztorija azon alapul, hogy egy hurikán után furcsa fények villognak egy floridai mocsárban, és mindenki furcsán viselkedik egy kisvárosban, de ezeken kívül is akadtak még időjárás sújtotta tévés epizódok.
Nekünk is jutott pár viharos sorozatepizód, legutóbb például a Jóban rosszban Tamás atyáját a templomkertben ütötte agyon egy villám, korábban a Szomszédok 165. részében rekedt egy lakásban Etus és Virág doktor gyertyafényben.
Az időjárást a sorozatokban egyébként előszeretettel használják arra, hogy egy karaktert kiírjanak, egy másikat hőssé tegyenek, vagy kettőt összehozzanak, ráadásul a kívánt hatáshoz kvázi elég, ha valaki a háttérben egy bádoglapot ver izomból, közben a díszletlakás ablakát izomból rángatja két díszletmunkás, egy harmadik meg fentről locsolja azt egy gimicsőből.
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
