Árpád
-2 °C
4 °C

Az NMHH vizsgálja Bayer Zsolt uszító cikkét

Index, MTI
2013.04.11. 18:24 Módosítva: 2013-04-11 18:42:28
A médiahatóság megerősítette a Népszabadság azon értesülését, miszerint a médiaalkotmány gyűlöletkeltés és kirekesztés tilalmára vonatkozó paragrafusának vélhető megsértése miatt indított vizsgálatot Bayer Zsoltnak a Magyar Hírlapban, Ki ne legyen? címmel megjelent írásával kapcsolatban.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának szóvivői irodája szerint a Magyar Hírlapban és annak internetes kiadásában január 5-én megjelent Bayer Zsolt írásával kapcsolatban február 27-én indult az eljárás, amelyre negyven nap áll a hatóság rendelkezésére, de ez szükség esetén további harminccal hosszabbítható meg. Az eljárás lezárása után a médiatanács haladéktalanul nyilvánosságra hozza az ügyben hozott határozatát.

A médiaalkotmány kimondja: a médiatartalom nem lehet alkalmas valamely nemzet, közösség, nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbség vagy bármely többség, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport elleni gyűlölet keltésére vagy kirekesztésére. A jogszabály életbe lépése óta első alkalommal indul hatósági eljárás írott és online sajtótermékkel szemben a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvényében foglalt, az alkotmányos alapjogokat védő előírások megsértése kapcsán, ezért a döntés az írott sajtóval kapcsolatos jogállami gyakorlat kialakítása szempontjából is kiemelt jelentőséggel bír.

Bayer Zsolt nagy visszhangot kiváltó publicisztikájában a szigethalmi késelésre utalva úgy fogalmazott: akiket megkéseltek "a gyáva, undorító, kártékony állatok". Hozzátette: "a tények pedig ezek, a cigányság jelentős része nem alkalmas az együttélésre. (...) A cigányság ezen része állat, és állatként viselkedik. ( ) Állatok meg ne legyenek. ( ) Ezt kell megoldani - de azonnal és bárhogyan!".

Az írás megjelenése után a Magyar Hírlap először bocsánatot akart kérni, de végül olvasóik kiállását kérték a publicista mellett. A publicisztika miatt számos baloldali elkötelezettségű közéleti ember és civil szervezet mellett Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter is tiltakozott. Navracsics úgy vélte, hogy az 5-ös számú tagkönyvével gyakran büszkélkedő Bayernek ezek után nincs helye a Fideszben, Bayer második cigánysággal kapcsolatos írása után, melyben leszögezte, hogy nem akarja likvidálni a cigányságot, már úgy vélte, hogy a szerző sok mindent helyre tett.

Az írás ellen tiltakozott Viviane Reding, az Európai Bizottság igazságügyi, szabadságjogi kérdésekben illetékes alelnöke is, aki teljességgel elfogadhatatlannak minősítette azt és figyelmeztett arra, hogya  rasszizmusnak, gyűlöletbeszédnek, illetve a türelmetlenség más megnyilvánulásainak nincs helyük az Európai Unióban.

A Ki ne legyen? szerzője ellen közösség elleni izgatás bűntette miatt feljelentést tettek. Az ügyészség bűncselekmény hiányában elutasította a feljelentést, ezt azzal indokolták, hogy a kialakult bírósági gyakorlatban nem számítana közösség elleni izgatásnak, amit Bayer írt a cigányokról.

A publicisztika miatt számos civil szervezet, köztük Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság és az Amnesty International nyílt levélben kérte a magyarországi nagyvállalatok vezetőit, hogy határolódjanak el az írástól és ne hirdessenek a Magyar Hírlapban és online felületén. Kampányuk hatására öt cég, az IKEA, a FedEx, a GDF Suez, az Erste Bank és a CIB Bank bojkottálja a lapot.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?