Lukács
8 °C
22 °C
Index - In English In English Eng

A média az öngyilkosok gyilkosa?

2013.10.10. 21:57
Magyarországon mintegy 150 ezer mentális beteget tartanak nyilván, a pszichiátriai problémákkal élőkhöz kapcsolódó előítéletekre hívja fel a figyelmet a Lelki Egészség Világnapja október 10-én. Az öngyilkossági kísérletek többségéhez mentális betegség kapcsolódik, de a felelőtlenül összeállított öngyilkossági riportok hatására is megugorhat az önkezű halálok száma, éppen ezért a WHO és az NMHH is megfogalmazott tudósítási irányelveket a téma megfelelő kezelésére. A Facebook korában így is felkapottá válhat egy-egy szomorú eset, pedig a szélsőségesen nagy médiafigyelem akár utánzáshoz is vezethet.

Az öngyilkossági ráta Magyarországon igen magas: évente körülbelül 2500, vagyis naponta több mint hat ember követ el öngyilkosságot. Ez az arány jóval meghaladja az évi 1700 fős EU-átlagot, és világviszonylatban kiugróan magas. Egy olyan országban, ahol az emberek hajlamosak az öngyilkosságra, szakszóval a szándékos önártalomra, fontos, hogy a média elővigyázattal nyúljon a témához. A múltban számos hazai és nemzetközi példán láthattuk, hogy egyes esetek nem megfelelő médiaábrázolása öngyilkossági hullámot idézhet elő. A depresszióval vagy alkoholizmussal küzdő, magánytól szenvedő embereknek, akiknek egy ideje öngyilkos gondolataik vannak, ezek a történetek adhatják az utolsó lökést.

Akiket még a halálba is követtek

Az ismert emberek öngyilkosságát követően jelentősen növekszik azok száma, akik önmaguk is véget vetnek életüknek: egy-egy esetet követően három napig csúcspont mutatható ki az öngyilkosságok számában, ami körülbelül két hét elteltével áll vissza a korábbi szintre. Ez Marilyn Monroe halálát követően, 1962 augusztusában is megfigyelhető volt. A színésznő öngyilkossága utáni egy hónapban tizenkét százalékkal nőtt az öngyilkosok száma. Ez egy kirívóan magas arány, tekintve, hogy a médiában erősen reprezentált esetek után általában 2, 51 százalékkal nő az öngyilkossági ráta.

Hasonló hatást váltott ki hazánkban az 1985-ös magyar szépségkirálynő, Molnár Csilla öngyilkossága a 80-as évek közepén. A tizenhét éves lány halála nagy visszhangot kapott a médiában: hónapokon át egymást követték a rádió és az újságok híradásai életéről és végzetes tettéről, a következő évben könyv, majd film is készült a tragédiáról. A fiatal szépség emlékére született az Álmodj királylány című dal is, ami 1989-ben hónapokig vezette a hazai slágerlistát. Az újsághírek, a könyv, a film és a dal megjelenése után a fiatal nők hasonló módon (Lidocain tablettákkal) elkövetett öngyilkosságának száma jelentősen növekedett, miközben a tabletta fogyasztása általában csökkent.

Egy híres ember halálának szenzációként való tálalása vagy az érintett személy heroizálása sokakat sarkallhat az öngyilkosság módjának utánzására. Az ezzel foglalkozó szakirodalomban a legtöbbet hivatkozott példa Goethe Az ifjú Werther szenvedései című regénye, ami egyesek szerint a 18. század második felének egyik legnagyobb médiabotrányát váltotta ki. Bár Werther fiktív alak, a vele azonosuló fiatalok körében egyfajta kultuszfigurává vált: még az öltözködését is sokan másolták. A regény végén a főhős egy beteljesületlen szerelem miatt agyonlövi magát, így az akkoriban Európa-szerte megindult öngyilkossági hullámot Goethe regényével hozták összefüggésbe, a művet több helyen be is tiltották. Innen ered, hogy a pszichológiában a Werther-hatás kifejezést használják a modellkövetésen alapuló öngyilkosságokra.

Az újságcikkek vagy a tévériportok veszélyesebbek?

Egy 2003-as amerikai kutatás eredményei szerint megtörtént halálesetről szóló tudósítás esetén négyszer nagyobb annak a valószínűsége, hogy követni fogják az öngyilkos példáját, de az öngyilkosságot elkövető személy fiktív vagy nem fiktív volta mellett más tényezők is befolyásolják a Werther-hatás működésbe lépését: az öngyilkosságot ábrázoló médium típusa és a tudósítások mennyisége is ezek közé tartozik.

Az újságban megjelenő cikkeket elraktározhatjuk, újraolvashatjuk, kiragaszthatjuk a falra, míg a tévében látottakra körülbelül húsz másodpercig emlékszünk, majd egy következő téma eltereli a figyelmünket, így az újságok ilyen szempontból veszélyesebbek lehetnek. Továbbá azok a média és az öngyilkosság kapcsolatával foglalkozó kutatások, amik tévés riportok elemzésén alapulnak, 82 százalékkal kisebb valószínűséggel jutnak arra a következtetésre, hogy az utánzásnak szerepe van az öngyilkos magatartásban, mint az újsághíreket elemző kutatások. Mégsem egyértelmű a válasz a fenti kérdésre, mert egy másik kutatás szerint pont a tévés riportok növelik az öngyilkosságok számát, mind a nők, mind a férfiak körében.

A médium fajtája mellett az öngyilkossággal kapcsolatos riportok mennyisége is meghatározza az öngyilkossági hullám kialakulásának valószínűségét. Minél nagyobb visszhangot kap egy eset a médiában, annál nagyobb az esély arra, hogy utánozni fogják. Már azon is sok múlik, hogy egy hírt csak egy vagy több tévécsatorna közvetít. Ezt támasztja alá a 80-as években folytatott bécsi kísérlet is, aminek keretében a média négy évig nem számolt be a metróban elkövetett öngyilkosságokról. Ennek tudják be, hogy ebben az időszakban 70 százalékkal csökkent a szerelvény alá ugrók száma.

A médiának is lehet szerepe a megelőzésben

A média fontos szerepet tölthet be az öngyilkosságok számának növelésében, de azok megelőzésében is, ezért a témakör megjelenítése körültekintést igényel.  Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megelőzés céljából 2008-ban a gyakorlatban is alkalmazható irányelveket fogalmazott meg az öngyilkosság sajtóban történő megjelenítésével  kapcsolatban. A dokumentum szerint kerülendő az öngyilkosság okának leírása, mert soha sem egyetlen ok áll a háttérben, hanem összetett kérdésről van szó. Nem ajánlott megjeleníteni a módszert és a helyszínt sem, mert az mintául szolgálhat vagy ötleteket adhat az öngyilkosságot fontolgatóknak. A WHO szerint nem szabad az öngyilkosságokkal foglalkozó híreket címlapon közölni, mert a kiemelt helyen való közlés nagyobb valószínűséggel vezet utánzáshoz, mint a visszafogottabb beszámoló. Sajnos kevés országban tartják be ezeket a kifejezetten médiaszakembereknek szánt elveket.

Magyarországon sem régóta téma a média pozitív szerepe az öngyilkosságok megelőzésében. 2013 márciusában került fel a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) honlapjára A média- és hírközlési biztos ajánlása az öngyilkosságokról szóló tudósításokhoz című dokumentum, ami 16 pontban írja elő, hogy a sajtó munkatársai hogyan kezeljék az öngyilkosság témáját. A biztos magyar szakemberek segítségével dolgozta ki az ajánlást, és a WHO irányelveit vették alapul. A dokumentumban szerepelnek a szóhasználatra vonatkozó javaslatok is, például helytelen sikeres vagy sikertelen öngyilkosságról beszélni, hiszen azt sugallja, hogy a halál a kívánt eredmény, ehelyett a befejezett vagy a befejezetlen jelző használata javasolt. Az ajánlás kitér arra is, hogy az ilyen témájú tudósításokban érdemes egy lelkisegély-szolgálat elérhetőségeit is közölni, amihez az öngyilkosságot tervező személy segítségért fordulhat.

Bár ezek az irányelvek szakmailag megalapozottak és a gyakorlatba is átültethetők, a médiaipar érdeklődésének felkeltése valószínűleg nem lesz könnyű feladat. Ráadásul a közösségi oldalak is megnehezítik az öngyilkosságok elhallgatását, mivel ezeken a felületeken pillanatok alatt elterjed egy-egy tragikus eset híre. Ha hosszabb idő elteltével be is épülnek a szakemberek tudatába, és társadalmi szinten hozzájárulnak a probléma megoldásához, az egyének szerepvállalására is szükség van. Az öngyilkosság témakörének felelősségteljes és etikus médiaábrázolása, és persze a segélyszolgálatok munkája mellett, a legfontosabb, hogy odafigyeljünk egymásra. A pszichológusok szerint az öngyilkosságot elkövetők többsége valamilyen formában előre közli szándékát a környezetével. Ezeket a közléseket minden esetben komolyan kell venni, hiszen az ilyesmivel fenyegetőző ember mindenképp segítségre szorul.

Ha Ön vagy valaki a környezetében krízishelyzetben van, hívja a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségét a 116-123 hívószámon, ami a nap huszonnégy órájában egész Magyarországról elérhető, és mobilról is ingyenesen hívható (www.sos505.hu)!

Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.

Indamedia Csoport