Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMTovábbi Média cikkek
- Puzsér Róbert és a Fókuszcsoport is nekiment Dancsó Péternek
- Ahol egy démon simán elmegy gyorsétterembe dolgozni
- Az Apatigris inkább házimacska, de kandúrkodni vágyik
- Meghalt Joe Ruby, a Scooby-Doo rajzfilmsorozat egyik alkotója
- Van olyan fajtája a szexuális erőszaknak, amiről én is most hallottam először
Jó hangzik a titulusa, de mégis, mi a munkája?
Nagyon frankó melóm van. Én felelek a Viacom közép-kelet európai jelenlétéért és az izraeli piacért. Imádom csinálni. Rengeteget utazom, és bármennyire is megterhelőnek hangzik egy ekkora területért felelősnek lenni, sokkalta inkább szórakoztató és érdekes a munkám, mint kihívás. Vannak jobb és rosszabb napok, de ez minden munkahelyre igaz. Ez már a tizedik évem a cégnél, nem csinálnám, ha nem lenne izgalmas. Az a dolgom, hogy a területen jelenlévő Viacom-csatornák a kitűzött célt elérjék, a cég elégedett legyen, a nézők pedig olyan tartalmat kapjanak, amire vágynak. Egyszerű, ugye?
Milyen helyzetben van ez a piac?
Legalább olyan érdekesen alakul a sorsa, mint amilyen nehéznek látszik kívülről a helyzet. A központi irodánk itt, Budapesten van, innen irányítjuk 13 ország Viacom-csatornáinak sorsát. Az üzleti modellek, hiába beszélünk különböző országokról, nagyjából hasonlóak, viszont pont annyira eltérőek, hogy más és más stratégiát kellejen követnünk. Más a gazdasági helyzet, más struktúrában tevékenykedünk, de az elmúlt két-három év bebizonyította, hogy jó döntés volt nem egyfajta stratégiát ráerőltetni a különböző piacokra, mert szép fejlődésnek indultak. A számok minket igazolnak, a régió évről évre két számjegyű növekedést mutat – annak ellenére, hogy a gazdasági válság még érezteti hatását.
Miért szűnt meg az MTV Hungary?
Ilyenkor arra gondolnak az újságírók, hogy valami elromlott, valamit rosszul csináltunk, nem hozta a számokat, és így tovább. Nem erről van szó. Az MTV-hez hasonló adók törzsközönsége a 15-29-es vagy 16-24-es korcsoport, és ez az egész világra igaz. Alapos felméréseket végeztünk, 25 országot fedett le a kutatás, angol anyanyelvűektől más nyelven beszélőkig rengeteg potenciális nézőt megkérdeztünk, és kiderült, hogy az ezredfordulós generáció médiafogyasztási szokásai nagyjából megegyeznek. A technológiai fejlődéssel és a határok kvázi eltűnésével a világ kinyílt, a tartalomnál pedig annak eredete, hogy melyik országban készült, már senkit nem érdekel. Ne értsen félre, a helyi igényeket továbbra is figyelembe vesszük, de az elvárások, az, hogy egy magyar néző vagy egy brit mit vár el adott kontenttől, nagyon hasonló. Ez definiálja az egész generációt.
Pár hete még MTV Hungary néven magyar nyelvű adásokat sugároztunk, most MTV a név. A tartalom 90 százalékban ugyanaz, mint korábban, és megegyezik azzal, amit a többi piacra is szánunk. Ezt jó lehetőségnek tartjuk arra, hogy a határok nélküli kontinens képét erősítsük. Az is mindegy, hogy a tartalmat a tévében vagy online fogyasztják, táblagépen vagy notebookon, második vagy harmadik képernyőn. Mindez teljesen lényegtelen. Egy skandináv országokban elvégzett felmérés szerint az MTV célcsoport alsó szegmense napi 18-19 órán át fogyaszt médiát.
Ez iszonyatosan magas szám.
Az, de azt maga sem hiszi, hogy ezt a tévé előtt ülve töltik az északiak, igaz? Nem hát. Táblagépek, mobiltelefonok, internet a notebookon, a közösségi médiafogyasztás és a hagyományos tévézés összessége adja ki a mellbevágó számot. Ez a generáció már nem passzívan tévézik, hanem aktívan, közösségi médián kommentel és oszt meg tartalmat. Át kellett gondolnunk a nekik szánt tartalmak felépítését, hiszen rá kellett jöjjünk, hogy az egyes piacok igényeit tekintve a hasonlóság nagyobb, mint a különbség. Mindenki azt akarja látni, amit a többiek, mindegy, melyik országban élnek is. Ami a legérdekesebb, hogy a totális globalizációt leginkább a gyerekműsorok esetében tapasztalhatjuk. A Nickelodeon nézői az egész világon ugyanazt a tartalmat fogyasztják, és hogy a stratégia működik, azt abból lehet legjobban lemérni, hogy mi vagyunk a piacvezetők a gyerekeknek szánt csatornák között, hiába nincs akkora lefedettségünk, mint vetélytársainknak.
Egyelőre önök előtt van az RTL, a TV2 és a Viasat is. Hogyan akarják beérni őket?
A két szabadon fogható kereskedelmi tévét sehogy. Az elmúlt egy évben a Chellóval küzdöttünk a negyedik helyért, volt, amikor ők voltak előrébb, volt amikor mi. December óta viszont elhúztunk, és egyre biztosabb a pozíciónk. 18-49-ben a Viacom csoport tavaly 4,8 százalékos piaci részesedéssel bírt, egy évvel azelőtt pedig 3,8 százalékunk volt. A cél az 5,8 százalék. Úgy állítottuk össze a portfóliónkat, hogy lefed minden korcsoportot kétéves kortól (Nickeloden Junior) a Nickelodeonon, a Viván, az MTV-n, a Comedy Central Extrán és Comedy Centralon át az idősebbekig (Paramount Channel).
A célunk az, hogy a Viacom legyen a harmadik legnagyobb piaci szereplő, egyben a második legerősebb kábelportfólió Magyarországon, ami nagy falat, hiszen a Viasat3 és a Viasat6 nagyon erős, több háztartásban vannak jelen, mint mi, és kiváló tartalmat sugároznak. A Paramount Channellel viszont 6-9 vagy 12 hónapon belül elérhetjük azt a szintet, amivel leelőzhetjük őket. Erre a hónapra például már 5,38 százalékon állunk, mert október óta az RCS/ RDS-szel, azaz a Digivel is sikerült megegyeznünk a Comedy Centralról és a Nickelodeonról.
A Paramount csatornát február közepén indították be Magyarországon. A régióban miért pont nálunk? A piac nagyon zsúfolt, 104 magyar nyelvű csatorna küzd nem túl sok nézőért. Tényleg megéri Magyarországon befektetni?
A Paramount csatornát valóban itt indítottuk be elsőként, de Nickelodeon, vagy a Comedy miatt tapasztalatunk van azért arról milyen a zsúfolt, a nézőért állandó harcot folytató magyar piacon jelen lenni, hiszen Spanyolországban és Franciaországban is piaci szereplők vagyunk. Ez lesz a hetedik lokalizált csatornája a Viacomnak Magyarországon, és szeretnénk követni vele az elmúlt évek tendenciáját, azaz egy százalékponttal növelni a piaci részesedésünket. Ez ugye nem nagy elvárás, nem azonnal akarunk hat-nyolc százalékpontot nőni, hanem lassan, de biztosan. És igen, megéri itt befektetni, egyébként nem csinálnánk. Félreértés ne essék, a Viacom nem egy jótékonysági szervezet, hanem egy a tőzsdén magasan jegyzett médiavállalat, amit a profit érdekel. Ha mást mondanék, félrevezetném. A siker kulcsa, hogy jó minőségű tartalom álljon a csatorna rendelkezésére.
Miben lesz más a Paramount, mint a Film+ vagy a többi filmcsatorna?
A Paramount stúdió tavaly volt 100 éves, az archívuma 2500-nál is több filmet tartalmaz. Megvolt a lehetőségünk, hogy az MGM-hez és a TCM-hez hasonlóan egy klasszikusokat sugárzó adó legyünk, de az túlságosan is rétegtelevíziózás lett volna. Mi inkább úgy gondoltuk, hogy a csatornát nem a filmek első vagy második körös vetítéseket megvásárló adókkal versenyeztetjük. Megtehetnénk, de nem lenne értelme, mert akkor a filmcsomagokba kerülünk a szolgáltatóknál.
A Paramount inkább maradt a családi csomagban, és a kínálatot az ún. közelmúlt nagy klasszikusai vonalon állítottuk össze, az elmúlt 20-25 év filmjeiből – de nem csak a saját tartalmainkból válogatva. A többi nagy stúdiótól és független cégektől is vásárolunk, nemrég állapodtunk meg például az NBC Universallel, mert tartani akarjuk magunkat ahhoz, hogy minőségi tartalmat kínálunk.
Úgy igyekszünk felépíteni a csatornát, hogy egész évre jusson a jó, nézőket érdeklő filmekből. Negyedévenként veszünk újabb tartalmakat, és integráljuk be azokat a csatorna kínálatába. Lesznek sorozataink is, de csak akkor, ha megtaláljuk azt a tartalmat, amiről úgy gondoljuk, hogy színvonalában megfelel az elvárásainknak. Csak azért nem lesznek sorozatok a csatornán, hogy legyen az is.
Ön mit tart ilyen színvonalúnak?
Alig várom, hogy folytatódjon a Sons of Anarchy (Kemény motorosok), a Trónok harca és a Gengszterkorzó. Így be tudja lőni, milyen színvonalra céloztam.
A Paramount Channellel szinte egy időben indult a Fox. Közvetlen konkurenciának tartják?
Nagyon erős, irigylésre méltóan erős tartalommal kezdtek. Prémiumsorozatok mindennap, új, Magyarországon be nem mutatott szériák, elismerésem, de tényleg. A mi stratégiánk más, mi hosszú távban gondolkodunk, az előkészített filmek és más tartalmak összeállításakor azt tartottuk szem előtt, hogy egyenletes színvonalat tudjunk tartani 12 hónapon át. Folytatunk még tárgyalásokat más stúdiókkal is, ez beleszólhat majd a műsorstruktúrába a jövőben, de a műsorpolitikán nem változtatunk. Nem sprintnek, hanem maratonnak tekintjük a programmingot.
Milyen lefedettséggel indultak?
Erősen, sokkal erősebben, mint a konkurencia.
Örök kérdés, hogy a tévék miért nem eredeti nyelven vetítik a filmeket, magyar felirattal. A digitális korban ez már nem lehet akadály, több hangsávot és feliratsávot is kezelnek a médiaboxok. A Paramount miért szinkronizált tartalmat ad?
Mert a magyar piac a szinkront igényli. Más országokban a feliratos filmeket, és akad olyan terület is, ahol még 2014-ben sincs senkinek baja az alámondásos verzióval, például Lengyelországban. Mint említettem, stratégiánk része a folyamatos építkezés, hogy a piac mindig kaphasson valami újat. Ha a csatorna nagyobb penetrációt ér el, könnyen elképzelhető, hogy ez, mármint a több hangsáv és a felirat lesz az egyik újdonságunk.
Ide tartozik az esetleges digitális terjeszkedés is? VOD? Streamelt tartalmak? A mobileszközök és a széles sávú internet elterjedésével már bárhol lehet tartalmat fogyasztani.
Érdekes kérdés, meglepő válasszal. A magyar piacon a mobiláttörés egyelőre nem érzékelhető. Annak ellenére, hogy a piac tartalmakkal nagyon jól ellátott, a technológiai újdonságokra kevésbé nyitott, akár a HD-penetrációt, akár a VOD-használatot nézzük. A magyar néző ugyanis továbbra is ragaszkodik a tévéjéhez, azon keresztül leginkább valós időben fogyasztja a tartalmat, és hiába beszél mindenki a nem lineáris médiafogyasztásról, és mutogat a táblagépekre, a magyar nézők nemhogy kevesebbet, hanem egyre többet ülnek a tévé előtt.
A legfrissebb felmérések szerint az elmúlt négy évben folyamatosan emelkedik a tévézéssel töltött órák száma. A 15-29 éves korcsoportban átlag öt óra, 18-49-ben öt és fél óra, a gyerekeknél pedig hat óra. A másik ok az, hogy az online hirdetési piac még mindig csak a töredékét hozza a tévésnek – márpedig a Viacom csatornái ebből élnek. Romániában például egy nagy helyi mobilszolgáltatóval üzemeltetünk egy mobil-előfizetési csomagot is, amelynek része, hogy MTV-s saját gyártású tartalmakhoz és zenékhez is hozzájuthatnak az előfizetők. Ugyanakkor a mobilterületen és főleg inkább ezen a piacon mi kicsit óvatosabban változtatunk.