Mi nem Charlie, mi az al-Dzsazíra vagyunk!
További Média cikkek
- Puzsér Róbert és a Fókuszcsoport is nekiment Dancsó Péternek
- Ahol egy démon simán elmegy gyorsétterembe dolgozni
- Az Apatigris inkább házimacska, de kandúrkodni vágyik
- Meghalt Joe Ruby, a Scooby-Doo rajzfilmsorozat egyik alkotója
- Van olyan fajtája a szexuális erőszaknak, amiről én is most hallottam először
Miután egyre több nagyobb nyugati lap kezdte használni az "Én vagyok Charlie" szlogent a szolidaritásuk jeléül, a lap főszerekesztője, Salah-Aldeen Khadr levelet írt a szerkesztőségi levelezőlistára - írja a National Review Online.
Kérlek vegyétek figyelembe, hogy amikor írom ezt a levelet, a célom az, hogy a lehető legalaposabban számoljunk be a történtekről. Mi az al-Dzsazíra vagyunk.
- kezdte a levelét, ami egy felsorolást tartalmaz azzal kapcsolatban, hogy milyen irányelvek mentén kell szerinte foglalkozniuk a témával.
Khadr arra buzdítja kollégáit, hogy gondolják át, hogy tényleg a szólásszabadság elleni támadásnak kell-e értelmezni a mészárlást, és felveti, hogy a "Charlie vagyok" szlogen olyan állítás, ami "velünk, vagy ellenünk vagytok" helyzetet hoz létre, miközben szerinte valaki kiállhat a szerinte rasszista Charlie Hebdo-karikatúrák ellen, miközben elítéli a gyilkosságot is.
A főszerkesztő szerint ezért éreztetni kell az olvasókkal, hogy nem a szólászabadság és az európai értékek elleni támadásról, hanem a szélsőségek összecsapásáról van szó.
"A szólásszabadság védelme fontos, de a bunkósághoz és sértegetéshez való joghoz ragaszkodás egyszerűen gyerekes" - írta, majd hozzátette, a szélsőségesek piszkálása nem túl bátor dolog, ha mindezt úgy teszed, hogy közben mérsékelt emberek millióit sérted meg vele.
És egy olyan helyzetben, amikor esélyes, hogy erőszakos lesz a reakció, egy olyan dolog ilyen módon való kifejezése, ami mindenki számára egyértelmű, nem csak felesleges, de feleslegesen öncélú is
- írta.
A főszerkesztő levelén többen is kiakadtak: Tom Ackerman, az újság amerikai tudósítója a New York Times szerdai véleménycikkéből idézett egy részt, ami arról szólt, hogy azért kell továbbra is ilyen karikatúrákat publikálni, hogy "a gyilkosok egy pillanatig se gondolhassák, hogy ilyen módszerekkel elérhetnek valamit".
Ezen viszont a lap katari újságírója akadt ki: "Ha megsértesz 1,5 milliárd embert, jó eséllyel lesz köztük egy-kettő, aki meg akar majd ölni" - írta, majd így folytatta: "és ha arra buzdítod az embereket, hogy sértegessenek 1,5 milliárd embert azzal kapcsolatban, ami nekik a legszentebb, akkor még több gyilkosságot akarsz, mert a 1,5 milliárd ember közt biztos lesz egy-két hülye, aki nem akarja tiszteletben tartani a szólásszabadságot".
Mohamed Vall Salem ezzel fejezte be: "A Charlie Hebdo nem a szólásszabadságról, hanem a szólásszabadsággal való visszaélésről szólt. Ha ezt nem látjátok be, nézzétek meg még egyszer azokat a grafikákat! Nem arról van szó, hogy mit mondtak azok a karikatúrák, hanem hogy hogy mondták. Elítélem ezeket a szörnyű gyilkosságokat, de ÉN NEM VAGYOK CHARLIE" - írta.
Jacky Rowland, a lap párizsi tudósítója csak annyit írt: #azújságírásnembűn. Ezen viszont Omar Al Saleh, jelenleg Jemenben lévő riporter akadt ki. Azt írta csupa nagy betűvel, hogy
az újságírás nem bűn, de a mocskolódás nem újságírás, és az viszont bűn, ha valaki rosszul csinálja az újságírást.
Az angol nyelvű al-Dzsazíraszerkesztőségét pár évvel ezelőtt nagyrészt lecserélték, mert meg akarták változtatni a lap sokszor nyugatellenesnek vélt profilját. Ekkor sok európai és amerikai újságírót vettek fel a laphoz: főleg köztük és a korábbiak közt alakult ki vita a Charlie Hebdo kapcsán most.
A teljes levelezést angolul itt, a cikk alján lehet elolvasni.