A magyarok többségének nem számít a képernyő mérete

Amíg a hatvan vizsgált országban a megkérdezettek átlag 69 százaléka gondolja, hogy a személyes kapcsolatokat egyre inkább az elektronikus eszközök váltják fel, addig Magyarországon ez az csak arány 51 százalék. Többek között ezt állapítja meg a Nielsen most megjelent tanulmánya, ami „Harc a nézőkért világunkban, ahol a tévé mindenütt elérhető” címmel ismerteti a digitális technológia gyors fejlődését, valamint azt, hogy a fogyasztók leginkább mit szeretnek nézni egy olyan korban amikor bármikor bármilyen tartalomhoz hozzáférhetnek.

Minden második magyar válaszadó élvezi (49%) azt, hogy kapcsolatba kerülhet valakivel bárhol, bármikor digitálisan, míg a világátlag 76 százalék.

A Nielsen „Globális Digitális Helyzetkép” című felmérését hatvan országban végezték, köztük Magyarországon, internetes kérdések formájában, - így a kérdőívet csak internethasználók töltötték ki. Összesen 30 ezer internethasználó embert kérdeztek meg, melynek során feltárták, hogy miként alakul a digitális eszközök terjedése, és milyen tényezők befolyásolják azt, hogy hol, mikor és milyen módon nézünk videó programokat. Videó programnak tekintettek a kutatás során minden olyan tartalmat, amit tévéadás, kábel vagy professzionális videó szolgáltató nyújt, illetve valamely felhasználó generál.

„A videó programok életem fontos részét jelentik” – állítja globálisan a megkérdezettek több mint fele (55%). Szintén a válaszadók többségének (63%) véleménye, hogy „minél nagyobb a képernyő, annál jobb”. Ezzel szemben a magyar fogyasztók kevesebb, mint fele (48%) gondolja, hogy a nagyobb képernyő jobb. A videó programok pedig a magyar megkérdezettek mindössze 25 százalékának életében alkotnak fontos részt.

A kutatás eredménye szerint a személyes találkozásokat, összejöveteleket felváltják a közösségi médián folytatott valós idejű beszélgetések, és a résztvevők ott cserélik ki véleményeiket kedvelt tévéműsoraikról. Társasági esemény lett a közös tévénézés, ami már kilépett a nappali vagy hálószoba falai közül. A vizsgált országok válaszadóinak nagyobb része, 53 százaléka bizonyos tévéműsorokat azért néz meg, hogy utána tudjon róla csetelni a neten. Továbbá 49 százalék szívesebben megnéz videó programokat akkor, ha azok valamilyen módon kapcsolódnak a közösségi médiához.

Bár egyre inkább terjednek a különböző alternatív eszközök, a főszerep még mindig a televízióé; ez áll a fogyasztás középpontjában, akármit nézünk: filmet, sporteseményt, híradót, dokumentumfilmet vagy más műsort. A válaszadók leggyakrabban – szinte mindig – a tévé-készüléket említik, amikor a kérdések arra vonatkoznak, hogy milyen eszközön néznek különböző típusú programokat, videókat. A számítógép majdnem minden műfajnál a második leggyakrabban használt eszköz, és a fogyasztók kisebb, de figyelemre méltó része néz videó tartalmakat mobiltelefonon vagy tableten.

„A harmincöt évesnél fiatalabbak, tehát a Z és Y generációk, a 'digitális bennszülöttek' lelkes médiafogyasztók, a mobiltelefon pedig életük egyik központi eleme” – hangsúlyozza Megan Clarken Nielsen-alelnök. - „Fiatalabb fogyasztók a mobiltelefonokat már nem csak útközben használják, hanem mindenhol, így az otthonukban is.