Nehéz tisztességesen megélni a mai Magyarországon

Az HBO a kilencvenes években mozicsatornaként mutatkozott be Magyarországon, mára már túl vannak többévadnyi, külföldi formátumok alapján, de magyar nézőknek gyártott sorozaton: elsőként jött a Társas játék, majd a Terápia, a díjnyertes dokumentumfilmekről nem is beszélve, mint például a Szerelempatak. De van még tere a fejlődésnek: a tavaly meghirdetett First Draft című forgatókönyv-pályázatra kortárs sorozatokat vártak. A nyertest nemrég hirdették ki,  Fazekas Máté az HBO-nál fejlesztheti a forgatókönyvét:

De nem ez az egyetlen sorozat, ami a csatornánál készül, a finn minta alapján készülő Aranyéletnek hamarosan indul a forgatása, novemberben pedig már a tévében nézhetjük a stiklikből élő magyar család kalandjait. Erről beszéltünk Krigler Gábor HBO forgatókönyv-fejlesztési producere és Benda Gergely HBO Magyarország country managerével.

Miért jó megoldás külföldi sorozatokat átvenni?

Krigler Gábor: Mert ad egy alapot. A kezdetekkor ez kényszerűség volt, nem opció. Konkrétan azért kezdtünk a Terápiával és a Társas játékkal, mert ott volt egy máshol bizonyított alap, át tudtunk venni bizonyos elemeket, amiket a tapasztalattal, gyakorlattal nem rendelkező íróstáb tudott mankóként használni. Ez nem azt jelentette, hogy nem kellett komoly munkát fektetni az adaptációba, de mégis hamarabb lehetett elérni jó eredményt. Soha nem alakul úgy, hogy egy az egyben át lehet valamit venni, de sokkal kevesebb az ismeretlen tényező. Egy teljesen eredeti ötlet fejlesztése legalább egy-másfél év. Most éppen kidolgoztunk egy új rendszert, amivel még hatékonyabbá akarjuk tenni a fejlesztéseket, ezzel a rendszerrel is alsó hangon hét hónappal számoltunk, ha nagyon ráfókuszálunk. Ha átveszünk valamit, az megkönnyíti a munkafolyamatot, mert van alap, amire lehet építeni. A Terápiánál a Be Tipul első évada egy nagyon komoly alapot adott, ami ráadásul már nem egy helyen bizonyított, többek között az amerikai HBO-nál is. Az egy nagyon jó ugródeszka volt. Aztán a második évadnál már sokkal jobban elrugaszkodtunk az eredetitől, magabiztosabban magyarítottuk az egyes szálakat. A harmadiknál pedig ötből három teljesen hazai történet lesz. Más adaptációknál is ez figyelhető meg – ma már szinte elképzelhetetlen, hogy egy az egyben adaptáljunk valamit. Nincs is rá szükség, hiszen van elég tapasztalatunk és gyakorlatunk.

Mi alapján választotok formátumot?

KG: Attól függ, hogy mit keresünk az adott pillanatban. Minőséginek kell lennie, és látnunk kell benne a DNS-t, amitől egy HBO-sorozat lehet belőle. Még akkor is, ha a másik országban mondjuk kereskedelmi csatornán ment.

Benda Gergely: Amikor én a céghez kerültem, és először foglalkoztam átvett tartalommal, laikus fejjel azt gondoltam, hogy csak átírják a szinkront és aztán ennyi. Ez nagyon nem így van. Jó példa erre a Társas játék, ami először Magyarországon indult el. Volt szerencsém belenézni a cseh és a román változatokba, elég nagy különbségek vannak közöttük. Szórakoztató azt látni, hogy mennyire számít egy másik rendező vagy egy másik kulturális háttér, ami megpróbálja ugyanazt a sztorit feldolgozni.

De mik a különbségek? A román például viccesebb, a cseh pedig komolyabb?

BG: Ezt nem szeretném ilyen egyértelműen kijelenteni, hazugság lenne, ha azt mondanám, hogy a teljes három évad Terápiát és Társas játékot megnéztem csehül, románul és lengyelül egyaránt, de érdekes volt látni a különbségeket. Ez most egy fontos törekvés az HBO Europe-nál, hogy a régiós saját gyártású sorozatokat elkezdjük bemutatni a többi országban is. 

Például ami nekünk elsőre egy furcsa vállalkozásnak tűnt, az a lengyel HBO A falka című sorozatának hazai bemutatása volt. Amikor felmerült, hogy bemutatnánk-e a magyar HBO-n, először nekünk is prekoncepcióink voltak: biztos egy klassz KGST-sorozat, halál ciki lesz, próbáljuk meg eldugni valahova. Aztán megláttuk az első kockákat, és rájöttünk, hogy ez egy marhaság. Első blikkre tényleg furcsa, hogy a szereplőket nem Johnnak meg Michaelnek hívják, de én az első rész után nem tudtam abbahagyni. Már a főcíme is zseniális. A nézettségi számok is visszaigazolták, hogy ez egyáltalán nem volt egy rossz ötlet. Nyilván nem ez a mainstream, nem ez jut mindenkinek az eszébe, amikor az HBO-ra fizet elő, hogy hú de szuper lesz, lengyel és cseh sorozatokat tud majd megnézni. De ebben igenis van érdekesség, és ez egy jó döntés volt.

Visszatérve a fejlesztésekre, én kettőről hallottam, amivel foglalkozott az HBO, az egyik egy Kádárról szóló sorozat lenne, amit Köbli Norbert írt, a másik pedig Kondor Vilmos Budapest Noir című regényének adaptációja, amit azért passzolt a cég, mert túl nagy lett volna a költségvetése.

KG: Azért nem szeretünk a futó fejlesztéseinkről nyilatkozni idejekorán, mármint a pályázatunk első helyezettjén, a Gyilkos halmon kívül, mert nem tudjuk, hogyan fognak kifutni. Ugyanúgy, ahogy az íróinknak, ez nekünk is egy tanulási folyamat. Akkor szeretünk bejelenteni egy fejlesztést, amikor biztossá válik, hogy gyártásba is fog kerülni. Remélem, hogy egyre több ilyen lesz. Azt elmondhatom, hogy amiatt még sosem fejeztünk be fejlesztést, mert valami túl drága lett volna.

És van valami, ami gyártásba fog kerülni nemsokára?

KG: Az Aranyélet című krimi, családi dráma. Nagyon izgalmas, nagyon büszkék vagyunk a forgatókönyvekre. Ahogy összeállni látszik a gyártása, abból azt gondolom, hogy sikerült szintet lépnünk.

Mit lehet róla tudni?

KG: Egy diszfunkcionális családról szól, ahol a családfő kisebb-nagyobb stiklikből tartja fenn magát, de aztán egy családi dráma rávilágít arra, hogy szeretne tisztességesen élni.

Novemberre tervezzük a premiert, a forgatás pedig hamarosan kezdődik. A bővebb részleteket majd egy hónap múlva, egy sajtótájékoztatón jelentjük be. Azt el tudom mondani, hogy egy finn sorozat magyar átértelmezése. A formátumot ugródeszkának használtuk, és sikerült úgy átültetni magyarra, hogy most már tematikáját, történetvezetését tekintve szinte teljesen eredeti.

Más országokban is érdeklődtek már utána?

KG: Úgy tudom, hogy az ABC megvette, aztán a pilotfázison megakadt. Fejlesztették Amerikában. Ami megfogott benne konkrétan pár évvel ezelőtt, az az volt, hogy mennyire hasonlóan gondolkodnak a finnek és a magyarok. Meglepő módon nekünk úgy él a fejünkben Finnország, mint az egyik nagy skandináv álomország, az elképesztően hatékony szociális hálójával. Pedig ott is nagyon nagy számban nem szeretnek az emberek adót fizetni. Ez a bindzsizés ilyen finnugor vonulat lehet.

Amikor bejelentette az HBO a First Draft című forgatókönyv-pályázatot, akkor az egyik kikötés az volt, hogy ne gondolkodjon senki az új Trónok harcában. Miért? 

KG: Azt emeltük ki, hogy jelen idejűek legyenek, hogy a mai Magyarországról szóljanak. Ez volt a kiindulópont, nem feltétlenül a költségvetés. Tényleg azért, mert rengeteg Trónok harca- és Tudorok-utánzat érkezett azokban az időkben.

Nem biztos, hogy nem lesz egyszer egy ilyen projektünk, sőt, gondolkodunk történelmi ötletekben is. De a pályázat kiírása arról szólt, hogy szerettem volna, ha arról beszélnénk, mi van ma Magyarországon.

És ilyenek is érkeztek?

KG: Persze, mivel ez konkrét kiírás volt. Majdnem 400 forgatókönyv érkezett, ebből százan jutottak tovább az első körön. Abból 11-et választottunk ki, amivel esetleg szeretnénk majd foglalkozni. A szerzőkkel a következő hetekben találkozunk, és átbeszéljük a terveiket. Akár további 3-4 ezek közül aktív fejlesztésbe kerülhet a közeljövőben. Egy konkrét nyertes volt: Fazekas Máté Gyilkos halom című könyve, aminek a fejlesztése már el is kezdődött.

Hogy zajlik egy ilyen fejlesztés?

KG: Házon belül. Ezen a ponton még nem csatlakozik producer, gyártó cég az egyes projektekhez. Attól függően, hogy milyen a projekt – műfaj, stílus, epizódok száma stb. –, vagy létrehozunk egy írócsapatot, vagy ha az adott író azt mondja, hogy szeretné a teljes évadot megírni, vagy egyedül fejlesztené, akkor is szokott csatlakozni hozzá egy sztorikonzulens vagy egy dramaturg. Ezt mindig az adott íróval beszéljük meg. Fazekas jelen esetben egy dramaturgot választott; ambíciója, hogy a teljes évadot egyedül írja meg, és elkezdtek együtt dolgozni a sztorin. Az is előfordulhat, hogy már a fejlesztés korai fázisában belép egy rendező is egy adott projektbe, ami másik szemszöget és kreatív víziót ad a sorozattervhez.

És ilyenkor mi történik? Leforgat az HBO egy pilotot?

KG: Magyar viszonylatban, legalábbis nálunk nem annyira reális a klasszikus pilotrendszer, hiszen arra ugyanúgy össze kell hozni a teljes gyártási kapacitást. Az amerikai rendszerben és büdzsékkel ennek van létjogosultsága, meg értelme, egyelőre itthon nincsen. Mi csak akkor vágunk bele a gyártásba, amikor nagyon biztosnak érezzük a projektet. Illetve az adott évben, műfaját tekintve illik-e az adott év programmingjába. Pont ma írtam meg áprilisra a fejlesztési tervet, amibe már belekerült a Gyilkos halom is, és én azt gondolom, hogy erre a sorozatra reálisan egy év fejlesztést lehet számolni, mert ez egy viszonylag kezdő író első komoly drámasorozata, úgyhogy ezt a hat részt előreláthatólag egy évig fogjuk gyúrni.

Akkor a Gyilkos halom lesz a magyar HBO első, saját kútfőből gyártott sorozata?

KG: Jelenleg hét sorozat fejlesztése zajlik nálunk, és ebből öt saját fejlesztésű. Ha minden jól megy, még három saját sorozatot fogunk fejleszteni ezeken felül. Nem tudom, hogy melyik fog eljutni arra a pontra, hogy valóban az első teljesen eredeti magyar sorozat legyen. Azt szeretnénk, hogy minden pillanatban legyen legalább öt végig fejlesztett sorozatterv, amik közül választhatunk, és azt tudjuk mondani, hogy jó, az elmúlt évben volt egy romantikus drámánk, akkor most csináljunk egy thrillert, vagy pont fordítva. 

Az HBO most Amerikában két dokumentumfilmmel került be a sajtóba. Az egyik a végül gyilkosságért letartóztatott Robert Durst millárdosról szóló Az elátkozott:  Robert Durst halálos élete, a másik pedig a szcientológiát kritizáló Going Clear. Készülhetnek majd Magyarországon is ilyen belemenős dokumentumfilmek?

KG: Persze! Ez attól függ, hogy miket hoznak hozzánk. A dokumentumfilmeknek a fejlesztése máshogy zajlik, mint a fikciós projekteknek. Hoznak hozzánk egy ötletet, általában egy producer vagy egy rendező, akik általában már dolgoztak rajta. Sőt, általában az sokat lendít az egészen, ha van valami készen. Mire ideér hozzánk egy dokumentumfilm, sok esetben már hónapokat vagy éveket dolgoztak azon a témán. Bármit lehet hozzánk hozni.

Ha valaki beállítana egy Pintér Sándorról szóló dokumentumfilmmel, nem hajtanák el?

KG: Attól függ, hogy miről szól, és milyen egyedi szemszögből mutatja be az adott témát a filmkészítő. Nincs olyan téma, amitől elzárkózunk a legelső pillanattól fogva. Még egy bulvárnak hangzó témából is valaki ki tud hozni valami olyat, ami abszolút minőségi.

Magyarországon szerintem még mindig elenyésző azoknak a száma, akik ilyesmi tartalomért fizetnek.  Nézzük például a Spotify esetét, ahol a prémium verzióért csak nagyon kevesen fizetnek. Mik az HBO tapasztalatai e téren az HBO Góval?

BG: Szerencsére vagy pechemre én a zeneiparból jöttem az HBO-hoz. Sok hasonlóságot tudok a zeneipar és a filmipar között felfedezni, azért nem húznék párhuzamot mondjuk a Spotify és az HBO Go között, mert egészen más a brand ismertsége.

Ráadásul, észlelve azt, hogy a video-on-demand felhasználás mennyire gyerekcipőben jár Magyarországon, mi is azt gondoltuk, hogy egyelőre nem érdemes itt külön termékként piacra dobni, mert az előfizetők többsége nem tudja, hogy mit kap ezért cserébe. Nem fogyasztott még így tartalmat soha.

Az HBO Go az HBO-előfizetők 85 százaléka számára ingyenesen elérhető. Semmi más dolga nincsen a felhasználónak, mint regisztrálni, aztán nézheti a 2000 órányi tartalmat, amiből 100 havonta frissül. Teljes sorozatokat nézhet. A Terápiánál például az egész hét anyagát felraktuk előre hétfőnként. Vannak olyan tartalmak, amik akár az amerikai premierek előtt hónapokkal felkerülnek az HBO Góra. Az Átmeneti üresedés című háromrészes minisorozat két hónappal az amerikai premier előtt került fel, a Trónok harca új évadának első részét pedig az amerikai premierrel egy időben lehet majd nézni. Egyelőre azt akarjuk elérni, hogy minél többen használják, ez egy nagyon fontos irányelv lett, hogy az aktivitást növeljük.

De az HBO most nagyjából egyeduralkodó a Góval. Mi történik akkor, ha megjelenik a Netflix?

BG: Nekünk van tapasztalatunk ebben a régióban, van egy komoly sikereket elért bizniszünk, és mi erre a bizniszre fókuszálunk. Nem foglalkozunk más cégek üzleti eredményeivel, arra koncentrálunk, amink van. Már harmadik éve két számjegyűt növekedünk úgy, hogy nem nyomjuk le a végtelenségig az előfizetői díjakat. És csak most kezdünk el adatokat látni arról, hogyan és milyen időszakokban használják a tartalmakat az előfizetők.

Hogyan lehet ezt továbbfejleszteni?

BG: Rengeteg dolgot nem csinálunk még. Az ember kutat, adatot bányász és elemez. Mi azt szűrtük le az adatokból, hogy ha valaki az HBO Gót kipróbálja, az sokkal valószínűbb, hogy ehhez tér vissza, mint más Magyarországon elérhető VOD-szolgáltatáshoz. De rengeteg teendőnk van még. Intelligensebb ajánlókat akarunk fejleszteni, ami erősen idomul a felhasználóhoz. Digitális marketingkampányokat akarunk, amikben sokkal célzottabban ajánlunk tartalmat.