Mindenképpen többe fog kerülni a tévézés

Kolosi Péter az Indexnek azt nyilatkozta, hogy nem szokott számokkal dobálózni, így most sem fog, ráadásul a tárgyalások már folynak a szolgáltatókkal, így elegáns sem lenne. A TV2 sem árulta el egyelőre, hogy mennyiért adja majd a műsorát, bár az egész napos közönségarányát elnézve, nagyon sokkal többet nem kérhet a műsorért, mint egy jobb kábeltévé, hiszen 13-14 százaléknál nagyobb közönségaránya az egész TV2-csoportnak nem nagyon szokott lenni, abban pedig benne van a Fem3, a Pro4 és a Super TV2 is. Dirk Gerkens, a TV2 jelenlegi, az RTL korábbi vezérigazgatója pér éve egy eurós, azaz kb. 300 forintos terjesztési díjban gondolkodott, Simon Zsolt pedig pár éve emlegetett 4-6 milliárd forintos bevételt.

A Magyar Kábelkommunikációs Szövetség (MKSZ) elnöke, Kéry Ferenc a terjesztési díj beszedését engedélyező rendelet közzététele után nem sokkal nyilatkozta, hogy mindenképpen drágulni fog a tévézés, igaz, azt nem mondta, hogy mennyivel - nem úgy, mint 2010-ben, amikor az MKSZ azzal riogatta a terjesztési díj engedélyezését fontolgató NMHH-t, hogy a kábelelőfizetési díjakat a duplájára emelné, ha az RTL és a TV2 a szolgáltatóktól pénzt kérhetne a műsoráért.

A mostani döntés egyébként másfél éve húzódik, a két tévének ugyanis az NMHH-val érvényes szerződése volt arra vonatkozóan, hogy 2015 január 1-jétől terjesztési díjat szedhessen. Ezt tekintette semmisnek a kormány egészen mostanáig. Érdekes, hogy az akkori, 2015 elejei és a mostani időszak közötti egyetlen látványos különbség az, hogy akkor Simin Zsolt és Yvonne Dederick volt a TV2 tulajdonosa, most pedig az a Vajna András filmbiztos, aki az Eximbanktól vett fel hitelt a tévé megvásárlására.

Ami az MKSZ-t a leginkább aggasztja, az, hogy a  kormány csak engedélyezte a terjesztési díjat, de annak mértékét nem akarja befolyásolni (nincs is rá törvényi lehetősége), így effektíve a két tévé annyit kér a terjesztésért, amennyit nem szégyell, a szolgáltató pedig vagy áthárítja a költségnövekedést az előfizetőre, vagy más módszerekkel pótolja a kieső bevételt. Ennek a legegyszerűbb módja a csomagokból egy vagy több (ebben az esetben inkább több), kevésbé nézett csatornát kivenni, de ez a legolcsóbb alapcsomagokat nem nagyon érintheti, márpedig minden szolgáltató ilyen kínálata tartalmazza a két nagy kereskedelmi tévét.

Jelenleg Magyarországon 3,5 millió tévés előfizetést tartanak nyilván, ebből 600 000 szobaantennás, azaz ingyenes van, írja a Népszabadság. A lap cikke rámutat arra, hogy a 16 évvel ezelőtt indult kereskedelmi tévék az államtól komoly pénzért béreltek frekvenciát, és cserébe azért, hogy nem kértek pénzt a terjesztésért, csak ők ketten (RTL és TV2) kaptak országos frekvenciaengedélyt, és tettek szert lévek alatt igen magas reklámbevételekre (csak egymás konkurenciái voltak). Azóta viszont sokat változott a piac:

• Ma a Nielsen jelenleg 125 (ebből 113 magyar nyelvű) adót tart számon, és a két nagy már korántsem tudja úgy letarolni a tévés reklámköltést, mint korábban.
• A nézettség a kínálat növekedésével egyenes arányban csökkent, a mostanában örömtüzekkel fogadott egymilliós nézőszám tíz évvel ezelőtt még bukásnak számított volna.
• Már nemcsak két országos tévé van: a digitális átállás óta az RTL, a TV2, a Euronews és a C8 országosan, ingyenesen elérhető adó.

Ha a két adó, fejtegeti a Népszabadság 310 forint + áfát kér el az adásért, és tegyük fel, hogy nem versenyeznek egymással, az 770 fontos áremelést jelentene. Ezt a pluszt a nagyobb cégek (UPCM Telekom, Digi) simán kigazdálkodják, itt a kisebb piaci szereplők kerülnek csak bajba, ezért nyilatkozta azt Magyar Kábeltelevíziós és Hírközlési Szövetség (MKHSZ) elnöke, hogy mindössze 100 forint hasznuk van egy-egy előfizetőn.

Idén nem várható emelés egyébként, az ilyen tárgyalások elég sokáig el szoktak húzódni. A 2x310 forintos drágulás sem megvalósítható, hiszen egyik tévének sem érdeke, hogy kevesebben nézzék. Jövőre azonban mindenképpen többet fizetünk majd ugyanazért a szolgáltatásért.