A végén már én utasítgattam a macskát

Turturro filmes karrierje a nyolcvanas években kezdődött, de igazán nagy kritikai sikereit a Coen fivéreknek, a Hollywoodi lidércnyomásnak, vagy az Ó testvér, merre visz utad?-nak köszönhette. Az olasz felmenőkkel rendelkező színész a kisebb közönséget vonzó művészfilmek mellett időről időre azért bevállalt olyan filmeket, mint a Michael Bay-féle Transformers, de még abban is megmaradt igazi színésznek, aki nem hajlandó félmunkát végezni. A színészkedés mellett ráadásul rendez is, dolgozott már Woody Allennel (Bérgavallér) és James Gandolfinivel is (Románc és cigaretta).

Most az Aznap éjjel című nyolcrészes HBO-minisorozatban szerepel, ami igen nehézkes körülmények között született. Eredetileg 2010 körül keresték meg a csatornát azzal az ötlettel, hogy az angol BBC-n futott ötepizódos Criminal Justice című sorozatból érdemes lenne amerikai változatot is készíteni. A főszereplő és az egyik producer James Gandolfini lett volna, ami pont kapóra jött volna a csatornának, ugyanis az HBO nagy erőkkel kereste, hogy legnagyobb sztárjának milyen új sorozata legyen a Maffiózók befejezése után.

Az első epizódot Richard Price (többek között a Drót és A pénz színe forgatókönyvírója – a szerk.) írta, és Steve Zaillian rendezte (szintén forgatókönyvíró, ő írta például a Schindler listáját – a szerk.). Le is forgatták az első epizódot, ami alapján dönt róla a csatorna, hogy berendeli-e a többi részt, Gandolfini azonban 2013-ban, mindössze 51 évesen elhunyt, ezt követően pedig a sorozat sorsa is kérdőjelessé vált. Egy ideig úgy volt, hogy Robert De Niro veszi át a szerepet Gandolfinitől, de végül Turturro lett a befutó.

Egy csodabogár ügyvédet alakít, aki a rendőrőrsön szedi össze leendő ügyfeleit. A magánéletében szörnyen magányos és ekcémával is küzd, viszont szakmai felkészültségére nem lehet panasz. Ő kel majd a főszereplő Nasir Khan (Riz Ahmed) segítségére, akit egy fiatal lány brutális meggyilkolásával vádolnak úgy, hogy ő nem emlékszik arra, hogy elkövette volna. Az Aznap éjjel részeit hétfő este 8-tól vetíti az HBO, de az első epizód regisztráció nélkül megtekinthető az HBO Gón.

Nagyon sok sorozat készül mostanság. Miért pont az Aznap éjjelt kellene nézni? Hogyan győzné meg a nézőket?

A sorozat elsősorban az igazságszolgáltatási rendszerről szól, de ezen keresztül nagyon sok más, fontos témát is érint. Olyan gondossággal készítették el, hogy a teljes nyolc rész egy kielégítő élményt nyújt. Még nem láttam ugyan az összes epizódot, de már most biztos vagyok benne, hogy a sorozat nagyszerűen átadja azt az élményt, hogy milyen érzés lenne a főszereplő Naz (Riz Ahmed) bőrében lenni. Mintha minden a nézővel történne. A bűnről írt nagyszerű könyvek is gyakran erről az élményről szólnak. Ha valaki ezt ügyesen csinálja, akkor a néző el tudja képzelni, hogyan cselekedett volna hasonló szituációban.

Ráadásul olyan, mint egy regény. Dolgoztam már regényből készült filmeken, és általában pont az marad ki belőle végül, amit a könyvben annyira szerettél. A hossza miatt nem is fér bele. Az Aznap éjjelbe viszont rengeteg minden belefér, mert olyan, mintha egy nagy, kilencórás film lenne. 

James Gandolfini halála után került önhöz a szerep. Hogyan történt és hogyan befolyásolta a vele ápolt jó kapcsolat? 

James nemcsak a barátom volt, de a Románc és cigaretta című filmemnek a főszereplője is. A 90-es évektől fogva ismerjük egymást. Az Aznap éjjel első részét miatta néztem fél szemmel, pedig csak egy jelenetben szerepelt. Ez alatt a rövid idő alatt is látszott, hogy milyen emberi alakítást nyújtott volna az egészben. Ugyanakkor viszont azt is észrevettem, hogy nem igazán találta még ki, hogyan formálja majd a karaktert. Úgy éreztem, hogy szerencsét hoz nekem a tény, hogy Jamestől vettem át a szerepet. Mikor valami újba vág az ember, akkor csak úgy lehet, ha felhasznál mindent, amiből csak erőt meríthet. 

Hogyan készült az ügyvédi szerepre?

Volt két tanácsadóm is, igazi nagymenő ügyvédek, akik nagyon segítőkészen elmondtak mindent a munka részleteiről. A találkozókból arra jöttem rá, hogy a karakter, akit játszom, Jack Stone is igazán sikeres lehetne, mert megvan a szeme azokhoz az apró részletekhez, amik fontosak a sikerhez. Hiába nem járt a legjobb iskolákba, vagy rázós kicsit a múltja, mégis ügyvéd lett belőle. Viszont befutni soha nem fog, mert hiába vannak meg a képességei, nem tudja saját magát úgy menedzselni, amihez erre szüksége lenne. Ezt a saját szakmámon belül is látom. Vannak színészek, akik hiába tehetségesek, nem jutnak előre, mert nem bírják a negatív kritikákat, az elutasítást, vagy az állandó bizonytalanságot. Aki nem növeszt vastag bőrt, nehezen jut előre.

Nagyon jól ismeri New Yorkot, mit gondol, mennyire hiteles a kép, amit a sorozat a városról mutat?

Riz Ahmed karaktere Queensből származik, ezen belül is annak északnyugati részéből, amit Jackson Heightsnak hívnak. Azon a környéken nagyobb az etnikai sokszínűség, mint bárhol máshol az Egyesült Államokban. Mindig is sok különböző nemzetiségű ember élt itt, de közel sem annyi, mint manapság. Ezt pedig sikerült nagyon hűen ábrázolniuk a készítőknek. A sorozatból hiányzik egy társadalmi réteg, ugyanis nem igazán szerepel benne senki a felsőbb osztályból. Richard Price, a sorozat szerzője már korábban is írt regényeket erről a közegről, legutóbbi The Whites (magyarul nem megjelent) munkája is hasonló témát jár körül. 

Maga is rendező. Vannak olyan pillanatok, amikor ez előbújik önből?

Néhány apró technikai esetben előfordul, hogy nem tudok kibújni a bőrömből, de igyekszem ezt elkerülni. Általában megkönnyebbülés, hogy az embernek nem kell azzal a rengeteg mindennel foglalkoznia a forgatáson, ami a rendező feladata. Mostanra már olyan sok különböző rendezővel dolgoztam, hogy ránézésre meg tudom állapítani a stílusukat. Vannak, akik csak minél hamarabb le akarják tudni az egészet. Az Aznap éjjel hét epizódját rendező Steven Zaillian minden egyes apró részletre hatalmas figyelmet fordít. Olyan alapos munkát végzett, hogy a sorozat tulajdonképpen egy nyomozás utáni nyomozás. Ez azzal is jár, hogy néha könyörtelen. Én annyit tettem hozzá, hogy igyekeztem az epizódokban lévő hosszú monológokat sétákkal kiegészíteni, hogy kevésbé legyen statikus egy-egy jelenet. Nem lehet mindig egy asztal felett beszélgetni. De egyébként eszem ágában sincs rendezni, amikor színészként forgatok. 

Van olyan technika, amit más rendezőtől lesett el?

Mindenkitől loptam. Peter Weir (Holt költők társasága, Kapitány és katona: A világ túlsó oldalán) például zenét szokott játszani a forgatáson, és ez nagyon megmaradt nekem, úgyhogy az Aznap éjjel készítése közben megkérdeztem Steve Zailliant, hogy beleegyezik-e. Nem volt vele gondja, sőt miután lejátszottam, megkérdezte, hogy mi volt az, és szinte a megszállottja lett a számnak. Egyébként a Zene szenvedélye című filmemből játszottam az első dalt.

A sorozat első epizódjában úgy tűnik, mintha karaktere, Jack szinte megérezné a fiú, Naz, ártatlanságát, vagy azt, hogy milyen nagy szüksége van a segítségre. Ez valami olyasmi, amit tanítanak is az embereknek, hogy ne a külsejük alapján ítéljenek meg másokat?

Nem a külső a lényeg. Hanem az, hogy mit érzel, amikor először találkozol valakivel. Az emberek között van egy ilyen szemmel nem látható kapcsolat. Ezen múlik, hogy szerelembe esnek-e, vagy barátok lesznek-e, esetleg akarnak-e együtt dolgozni. Ez azonnal ott van. Később persze, ahogy megismeri a másikat az ember, rájön, mennyit ér ez a kémia valójában. Ami engem illett, nagy szerencsém volt Riz Ahmeddel, aki a főszereplőt alakítja. A minél hitelesebb alakítás miatt szándékosan a forgatáson találkoztunk először. Jól megértettük egymást és remek volt együtt dolgozni. Bill Camppel (aki Box nyomozót játssza a sorozatban) annak idején a legelső filmjén is együtt dolgoztunk, úgyhogy vele is nagyon simán ment minden. Az ügyészt alakító Jeannie Berlinnek pedig az édesanyjával játszottam együtt korábban, vagyis voltak ismerősök a sorozatban. Steve válogatta a színészeket, és azt hiszem, nagyon jó munkát végzett, Jeanie például úgy néz ki, mint az ügyészek a valóságban, és nem úgy, ahogy általában a sorozatokban.

A sorozat hangulata elég komor és sötét, az ön figurája azonban mégis ad az egésznek egy kicsit keserű humort. Hogyan találta meg ebben az egyensúlyt?

Az a tapasztalatom, hogy azoknak az embereknek, akik ilyen foglalkozást űznek és folyamatosan gyilkosságokkal kell szembesülniük, szükségük van a fekete humorra. Nélküle nem is bírnák ezt a munkát hosszú távon. Richard Price pedig nagyon jól tud olyan szöveget írni, ami ezt hitelesen bemutatja. Szerintem ezek a beszólások sokkal inkább hitelesebbé teszik az egész sorozatot. 

A sorozat folyamán a karaktere befogad egy kismacskát. Mesélne bővebben, hogy mit gondol erről a szálról, illetve hogy milyen volt hosszabb időn keresztül együtt dolgozni  egy állattal ?

A magányos emberek állatokat tartanak, és ez még az egészségüknél is fontosabb. A karakterem, Stone allergiás a macskára, de ezt elviseli, mert így legalább nincsen egyedül. A feleségétől elvált, gyereke nincs ott vele, a klienseivel szexel, és még ekcémája van. 

A forgatás remek volt, pedig én magam is allergiás vagyok rájuk. Azt szintén lenyűgöző volt látni, hogy Steve rendezi a macskát, és bízott benne, hogy az majd színészkedni fog. Végül ügyes volt, de mégis egy cicáról beszélünk, amit nem lehet úgy betanítani, mint egy kutyát. Végül azonban már én magam is azon kaptam magam, hogy instruálom őt.