Csinálja, amit eddig, csak szabadabban!

Miért hagyta ott az ATV-t?

14 év sok volt, elég volt. Az ember ilyenkor saját magában átgondolja, hogy voltak-e olyan pontok, amikor besokallhatott volna, de az én esetemben nem voltak ilyenek. A 14 évből nem tudok egyet, kettőt vagy hármat kiemelni, amikor felmondhattam volna. Egyrészt nem is kerestek más televíziótól, másrészt pedig nem volt olyan nagy dolog, ami miatt betelt volna a pohár. Egész egyszerűen sok volt ugyanott, ugyanazt 14 éven át csinálni.

Mi volt előbb, a besokallás vagy a Hír TV-s megkeresés? 

Időben nem volt nagy eltérés, nem úgy kell elképzelni, hogy megkerestek, és sokáig érlelődött bennem a dolog. A kettő összetalálkozott, és a döntést is viszonylag hamar hoztam meg, két nap alatt. Szeretem magam körül a rendet, leültem otthon egy négyzetrácsos papírral, húztam egy vonalat, és két oszlopba rendeztem a váltással járó előnyöket és hátrányokat. És az előnyök közé sokkal több dolog került.

Például mik?

Akarok-e váltani? Igen. Jó lenne máshol? Igen. Jó lenne mások között? Igen. Jó lenne valamilyen formában mást csinálni? Igen. A bőrömből persze nem tudok és nem is akarok kibújni, nagyjából ugyanazt fogom a Hír TV-ben is csinálni, mint az ATV-n: nincsenek, nem is voltak soha szerepálmaim, soha nem akartam zenés-táncos showműsort vezetni közönség előtt. Összegeztem a négyzetrácsos papírra írt dolgokat, és december 15-én felmondtam. Elég szerencsétlenül jött ki, hogy aznap volt az ATV karácsonyi bulija, és ezen a kormánypárti sajtó el is csámcsogott egy kicsit, mondván: milyen ember az, aki karácsony tájékán jelent be ilyet? Mennyivel lett volna jobb, ha várok január 1-ig, és két nappal az év első adása előtt jelentem be, hogy kösz, én mentem? A pletykákra egyébként rácsodálkoztam egy kicsit, mert egy szó sem volt igaz abból, hogy évek óta tárgyalunk, abból sem, hogy hívott az RTL, de csak az RTL II-n kaptam volna műsort, és nem fogok kapni 4 millió forintos fizetést sem. Aki ismeri a szakmát, pontosan tudja, hogy ilyen havi fizetés nincs a szakmában, mindenesetre köszönöm Habony Árpádnak, vagy aki ezt a kommunikációs bravúrt kitalálta, mert ezek szerint igen nagyra becsüli a piaci értékemet. 

Csak a Hír TV kereste meg?

Igen. Vannak olyanok az ember életében, amikor megérzi, hogy „na, most kell váltani”. Nekem nagyon kevés ilyen volt, egy kezemen meg tudom számolni. Ez is egy ilyen pillanat volt.

Az is ilyen volt, amikor otthagyta a köztévét 2002-ben?

Az picit más volt, akkor a főszerkesztőnk kirúgása miatt álltunk fel többen, úgy, hogy nem volt másik állásunk. Persze akik addig biztattak, nem kínáltak munkát, ennyit arról, hogy kellenek-e hősök a magyar médiába.

Az milyen köztévé volt?

A béke szigete. És nem igaz, hogy akkor nem létezett a politika vagy a politikai befolyás, csak ebből mi nem érzékeltünk semmit. A főszerkesztőnek vagy hírigazgatónak voltak tárgyalásai és egyeztetései, persze hogy voltak, ez is a dolga. Hozzánk ebből semmi nem jutott le. Az első Orbán-kormány alatt viszont már voltak jelei a befolyásnak, megkaptuk a magunkét, amikor nem kellő súllyal számoltunk be szegény Torgyán József chilei cseresznyebizniszéről. 

Amikor a táblázat készült, Simicska Lajos melyik oszlopba került?

Egyikbe sem. Ő a tulajdonos. Nem főnököm, nincs befolyással a munkámra. Ilyen alapon a köztévés munkánál is szerepelnie kellett volna a mindenkori miniszterelnöknek vagy kormányzó pártnak az egyik oszlopban. Le kéne akadniuk a magyar sajtómunkásoknak a tulajdonos kilétéről, mert nyilván vannak vállalhatatlan helyzetek, de az, hogy valaki, valamikor alapított egy céget, de a napi munkába nem folyik bele, az nem tartozik ezek közé. 

Ezen az alapon az Echo TV-hez is elmehetne dolgozni.

Nem hívtak. De miért kellene, hogy érdekeljen, hogy azt a tévét annak idején Széles Gábor hívta életre, ha nem akar beleszólni a munkámba, és nem akar jegyzeteket lehozni, megjeleníteni a hírműsorban? Én úgy tudom, hogy Simicska Lajos nem folyik bele a napi munkába a Hír TV-nél.

Én akkor sem nagyon értem, hogyan lehet ezt összeegyeztetni azzal, hogy Simicska az Egyenes beszédben egy időben állandó beszédtéma volt, és nem pozitív hangvételben.

Amikor még politikai szereplő volt. Most már nem az. Most az emlegetési rangsorban a helyén Mészáros Lőrinc áll. Ez most egy más helyzet, Simicska Lajos már nem a politikai hatalom egyik oszlopos tagja. A G-nap eléggé átrendezte a viszonyokat. Nyilván, ha a kancelláriaminiszter alapítana egy tévét és odahívna dolgozni, az ő neve más helyre kerülne a négyzetrácsos papíromon.

A Hír TV akkor az ön értelmezésében egy teljesen vállalható munkahely?

Én korábban és most is azt mérlegeltem szakmai szempontból, hogy ki lesz ott. Nem azt, hogy ki a tulaj, ahogy az ATV-nél sem érdekelt, hogy a Hit Gyülekezete a tulajdonos. Nem szóltak bele a napi munkába, nem kaptam tőlük útmutatást, irányítást, javaslatot, semmit. A lényeg a szakmai, napi munka. A Hír TV-nél nekem Tarr Péter, M. Kiss Csaba vagy D. Bányász Gergő személye megfelelő szakmaiságot jelent. Nem Simicska Lajos lesz a főszerkesztő.

Találkozott már Simicskával?

Igen. Mindenképpen meg akartam nézni magamnak, a tárgyalások alatt mondtam, hogy szeretnék vele beszélni, mert kíváncsi vagyok arra, miért akar engem a tévéjébe. Azt mondta, hogy „Olga, csinálja tovább ugyanazt, amit eddig, csak szabadabban”. Ez elég jól hangzott.

Azt viszont semmiképpen nem mondhatja a Hír TV-re, hogy baloldali.

Miért kellene nekem baloldali tévében dolgoznom?

Az ATV azért inkább az volt, különösen az indulásakor .

Igen? Szerintem soha nem volt egyértelműen kimondva, és hosszú éveken át igyekeztünk levakarni magunkról a szoci vagy balos házitévé bélyeget. Konkrét műsorok szűntek meg ennek érdekében. Mindig megpróbáltunk korrekt tájékoztatást nyújtani, és szerintem sikerült is, és a Hír TV-nél is sikerülni fog. Az, hogy egy tévé a mindenkori hatalommal szemben kritikus, az újságírói evidencia. Rossz beidegződés az, amikor egy kormánykritikus műsorra vagy lapra azonnal rásütik, hogy balos vagy liberális. 

Az ATV-nél a végén tapasztalt bármilyen, akár politikai, akár másféle nyomást?

Én semmi rosszat nem fogok mondani az ATV-re sem most, sem később. Nekem ez a 14 év rengeteg munkával telt, és nem tartanám tisztességesnek, ha a volt munkahelyemre bármi negatívat is mondanék. Minden szakítás fájdalmas, én nagyon jó viszonyban voltam, sőt remélem, hogy vagyok is Németh Szilárddal, az ATV hírigazgatójával. Nekem sem volt könnyű az elválás.  

Mit szólt a migránsozó kormányhirdetésekhez, melyek a műsora környékén kerültek adásba?

Nagyon sok kritikát kapott az ATV emiatt, az én műsoromban, élőben is – Kovács Zoltán, az ÉS főszerkesztője mondta el róla a véleményét, meglehetősen élesen. Abból sem lett semmi konfliktus, nem lett letiltva a képernyőről, tiszteletben tartottuk a véleményét. Nyilván nem vagyok vak, nem az újságban olvastam, mi történik a műsorom előtt, után vagy éppen közben, de nem én voltam döntéshelyzetben. Nem én mérlegeltem, mennyire éri meg, mennyit bukunk vagy éppen nyerünk rajta. A véleményemet természetesen elmondtam Németh Szilárdnak. 

Mennyire kapott szabad kezet az ATV-ben?

Németh Szilárddal egyeztettünk , de olyan nem volt, hogy rám parancsoltak volna, hogy XY-t márpedig be kell hívni, Z-t meg nem lehet. Ez egyszer sem fordult elő. Olyan volt, hogy nem értettünk egyet, és ilyenkor megbeszéltük. Olyan vendégem nem volt soha, akire én nem bólintottam rá. 

Olyan téma volt, amiről nem lehetett beszélni? Drogok, prostitúció, melegek?

Így, ebben a formában ez nem igaz, lehetett beszélni róla, de ez megint egy olyan típusú játszma, ahol vannak játékszabályok. Ha valaki elvállal egy melót egy önkormányzati lapnál, nyilván nem azzal nyit, hogy vezércikkben teregeti ki a polgármester szennyesét. Lehet, csak akkor nem kell ott dolgozni. Vannak bizonyos elvek, szabályok, amiket be kellett tartani. Nekem nem esett le a karikagyűrű az ujjamról, hogy nem közvetítettünk élőben a Pride-ról. Beszélni viszont lehetett ilyen témákról is, csak a felfuttatásuk megmaradt hírszinten.  

Sok telefont kapott balos politikusoktól, hogy hívja már meg őket?

Én nem. Nem engem kerestek, mert én eddig is és a jövőben is nagyon fogok arra ügyelni, hogy a politikusokat megfelelő távolságtartással kezeljem. Nagyon ritkán emeltem csak fel a telefont, de egy kezemen meg tudnám számolni, hányszor. Kimondott kérésem volt például, hogy amikor már a sminkben ülök, ne engedjenek be hozzám senkit, mert minek – ami mondanivalónk van egymásnak, azt majd műsorban lerendezzük, az interjú szempontjából nem jó, ha előre bármit is megbeszélünk. Nem vagyok baráti viszonyban egyetlen politikussal sem. Ez nem azt jelenti, hogy nem innék meg velük egy kávét, de, és ezt nem kell félreérteni, ők a munkaeszközeim. 

Orbán Viktort hányszor hívta be a műsorba?

Sokszor. Az egy legenda, hogy Orbán nem nyilatkozott ellenzéki médiumnak, egyszer járt bent nálam 2010 után is. Csak azóta nem. Mindig közbejött valami. Pedig a sajtósa nagyon rajta volt, csak másképp alakult – mondta nekem.  

Melyik az az interjú, amit szeretne megismételni? 

Hogy jobb legyen? Mindet.

Az ominózus Schiffer-interjúban mi ment félre?

Nem tudom. Az nekem egy nagy rejtély a mai napig, minden szempontból. Ha csak a magyar médiapiacot nézzük, azért az interjúért nem a Kuruc.info jött nekem, hanem kimondottam az ún. liberális, baloldali sajtó szedett szét megkérdezés nélkül. Így, hogy látom, mi lett belőle, másképp csinálnám, de ha nem lett volna belőle balhé, ismerem magam annyira, hogy azt mondjam: ugyanúgy csinálnám végig.

Szakmailag semmi baj nem volt vele?

Dehogynem! Nem jelenthetem ki, hogy minden stimmelt vele, ha mindenki másképp látja. Ez nagy tanulság volt számomra, én másképpen éreztem a szakma szabályait, a többség nem. Oké, vettem. Én azt hittem egyébként, hogy az a téma olyan, amire minden ellenzéki politikus ugrik, nem így történt, félrement. 

Az új műsora mennyiben lesz más? Ha csak a címéből indulok ki, nem nagyon.

Én ilyen műsort szeretek és tudok csinálni. Lesznek vendégek, akiket megkérdezek, és akikkel jó beszélgetéseket igyekszem csinálni. A díszlet persze más, és biztos lesznek kisebb-nagyobb vizuális változások is, de alapvetően a műsor műfaja ugyanaz marad. Az ATV-nél egyszer kipróbáltuk, hogy két zseniális riporterünk leforgat egy-egy anyagot az utca emberével, azaz mire a vendég bejön, már van mivel szembesíteni. A nézőknek nagyon nem tetszett a dolog, ők a megszokott műsorukat akarták nézni, azt, hogy az a nagyszájú nő megfogja a politikust. Én viszont a mai napig azt mondom, hogy ez egy jó ötlet volt.

Attól nem tart, hogy ebben a műsorban nem fognak olyan számban kormánypárti politikusok megszólalni, mint az ATV-n? Nem lesz unalmas nélkülük?

Milyen számra gondol? A nullára? Nagyon remélem, hogy ez megváltozik majd, és nem a kincstári optimizmus mondatja velem, hanem az állampolgár őszintesége, aki nem érti, a kormánypárt hogyan teheti meg azt, hogy csak bizonyos csatornákon keresztül tájékoztat. Nem hasíthatnak ki a társadalomból ad hoc egy halmazt, és nem mondhatják azt az ebben élőknek, hogy bocs, de titeket nem tájékoztatunk. Ez így nem helyes. Hogy mi történt Orbán Viktor és Simicska Lajos között, ahhoz mi köze van a Hír TV nézőinek? Haragudjanak egymásra, de a tévénézőkkel ezt nem tehetik meg. Bojkottálják egymást, ne kávézzanak együtt, mit érdekel az engem, de az ezt a csatornát választókat ne zárják ki a körből.

Az Egyenesen Kálmán Olgával március 13-tól látható a Hír TV-n.