Még a fideszes elemzők szerint is alig van kritikus hang a Tényekben
További Média cikkek
-
Puzsér Róbert és a Fókuszcsoport is nekiment Dancsó Péternek
- Ahol egy démon simán elmegy gyorsétterembe dolgozni
- Az Apatigris inkább házimacska, de kandúrkodni vágyik
- Meghalt Joe Ruby, a Scooby-Doo rajzfilmsorozat egyik alkotója
- Van olyan fajtája a szexuális erőszaknak, amiről én is most hallottam először
A kormánypárti médiaelemzők szerint egyre korrektebb a magyar kormánypárti média
- és ez nem egy vicc, hanem egy halál komoly kutatás a Fidesz-közeli Médianézőtől. De lássuk miről is van szó.
Szabad sajtó: kormánykritikusabb híradók címmel tartott workshopot a Médianéző, az ex-államtitkár Győri Tibor tulajdonában álló, Fidesz-közeli Nézőpont-csoport egyik cége. Még 2016-ban nyertek gigaközbeszerzést a kormányzati médiamonitor szolgáltatásra: a 2018 végéig tartó, 4,4 milliárdos megrendelés a minisztériumok és több állami szervezet sajtófigyelésére vonatkozott, tehát az adófizetőknek négy és fél milliárd forintjába került a kormánybarát médiaelemző cég munkája. A Médianéző ezúttal a legnézettebb tévécsatornák híradóit elemezte, hogy milyen belpolitikai arányok és tendenciák voltak tapasztalhatóak 2017-ben.
Arra jutottak, hogy sokkal szabadabb a magyar sajtó, mint ahogy azt külföldön gondolják.
A számokat Boros Bánk Levente, a Ferencváros Szurkolók Szövetségének korábbi alelnöke mutatta be. A felmérésben hat TV-csatorna (RTL Klub, TV2, M1, ATV, HírTV, Echo TV) esti híradóját vizsgálták 2017 január 1-december 31 között. Ez 2190 adást és 51 057 hírt jelent.

A Médianéző adatai szerint 2017-ben a pártpolitika volt a politikai hírek legnépszerűbb témája a maga 35 százalékos arányával, ami 10 százalékos növekedés 2016-hoz képest, ez nyilván a közelgő választásokkal magyarázható. Azonban hiába többek között az ukrán nyelvtörvény, a határon túli magyarok mindössze a hírek 1,6 százalékában szerepeltek, ami megegyezik a 2016-os aránnyal.
Három fő szempont
Boros Bánk Levente szerint a Médianéző három fő szempont alapján vizsgálták a híradókat.
- Kik a legtöbbet megszólaló politikusok?
- Milyen arányban jelenik meg a kormány, a kormánypártok és az ellenzéki pártok a hírekben?
- Milyen képet közvetítenek a híradók a kormányról?
A legtöbbet megszólaló politikusok
A híradókban leggyakrabban megszólaló politikus továbbra is Orbán Viktor volt, aki kereken 1089-szor szólalt meg a hírekben. A második Szijjártó Péter volt 884 megszólalással, majd Lázár János 815-tel. A három fideszes politikus után jön egy nagy szakadék:
- Kósa Lajos (482)
- Szél Bernadett (429)
- Vona Gábor (398)
- Botka László (370)
- Hollik István (348)
- Gyurcsány Ferenc (347)
- Balog Zoltán (342)

A Médianéző szerint ez egészséges arány, hiszen 6-4 a kormánypártok:ellenzékiek meccse a top10-ben, de
a megszólalások számát figyelembe véve 72-28 százalék az arány, ami már nem is kétharmad, hanem majdnem háromnegyedes Fidesz-túlsúly.
Milyen arányban jelenik meg a kormány, a kormánypártok és az ellenzéki pártok?
Boros Bánk Levente egy ún. francia-modellre hivatkozott, eszerint 1/3-ad arányban kell szerepelnie a kormánynak, a kormánypártoknak és az ellenzéki pártoknak a híradókban, ezért szerintük az ellenzéki párok felülreprezentáltak a híradókban.

Az elemzés szerint a kormánypártok megjelenése a hat vizsgált csatorna közül egyiknél sem érte el a 33 százalékot: ez azért lehet, mert a Fidesz-KDNP és a kormány megjelenéseit külön számolták, ami bizonyos szempontból totális nonszensz, és erősen torzítja az elemzés hitelességét. Az ellenzéki pártok viszont mindenhol 30% felett voltak, sőt, az ATV-ben 50% feletti az ellenzéki megszólalók aránya, az Echo TV-ben pont 50%. A mérés annyiban is felületesnek mondható, hogy az ellenzéket általában nem megkérdezik, hanem reagáltatják őket valami vádra, amiben az ellenzék negatívan jön ki.
Milyen képet közvetítenek a híradók a kormányról?
A Médianéző szerint 24 százalékról 34 százalékra nőtt a kormánykritikus hírek száma 2016-ról 2017-re. Ugyanakkor a pozitív hírek aránya is nőtt 8-ról 14 százalékra, a hírek maradéka a kormány szempontjából vagy semleges, vagy nem értelmezhető.

Külön érdekes, hogy melyik csatorna mennyire kormánykritikus. A HírTV és az RTL listavezető, a politikai híreik 61 és 60 százaléka kritikus (25 és 15 százalékos aránynövekedés 2016-hoz képest), mindössze százból 4-5 hír mondható kormánybarátnak. Az ATV híreinek 50 százaléka negatív a kormány szempontjából és négy százaléka pozitív.
A kormánypárti médiumok ezzel szemben csak elvétve hoznak le kormánykritikus híreket. Az M1 híreinek 11 százaléka, az EchoTV híreinek az öt százaléka,
a TV2 politikai híreinek pedig mindössze két százaléka kormánykritikus.
Értelemszerűen pozitív hírből több van, bár nem olyan drasztikus mértékben: az M1 híreinek 27, az EchoTV politikai híreinek 22, míg a TV2 híreinek 23 százaléka kormánybarát.
A Híradó.hu tudósítása szerint Gajdics Ottó, az Echo TV állandó szakértője és a Magyar Idők főszerkesztője is mondott csupa remekül idézhető megállapítást:
- viszonylag kiegyensúlyozott helyzet a hazai médiaviszonyokban,
- a balliberális oldalnak azonban irgalmatlanul fáj, hogy már nem minden az övék,
- 2002 és 2010 között az "ellenzékből felépítettük azt a médiabirodalmat, amelyet a Simicska lenyúlt"
Utóbbit állítást egyébként egy ideje hallani a kormányoldalról, legutóbb például a témára különösen érzékeny Kocsis Máté emlegette fel a Hír TV stábjának, hogy Simicska ellopta a jobboldal médiáját, amit együtt építettek fel.
Ne maradjon le semmiről!