Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMZombis western lett a Fear The Walking Dead
További Média cikkek
- Puzsér Róbert és a Fókuszcsoport is nekiment Dancsó Péternek
- Ahol egy démon simán elmegy gyorsétterembe dolgozni
- Az Apatigris inkább házimacska, de kandúrkodni vágyik
- Meghalt Joe Ruby, a Scooby-Doo rajzfilmsorozat egyik alkotója
- Van olyan fajtája a szexuális erőszaknak, amiről én is most hallottam először
Vancouver, Los Angeles, Rosarito/Tijuana és Austin. Négy évad alatt a Fear The Walking Dead stábja négy helyszínen forgatott, ami egy sorozat esetében meglehetősen szokatlan. Az általános gyakorlat ugyanis az, hogy a producerek megtalálják azt a várost, ahol a legmagasabb adókedvezmények és támogatások mellett a lehető legváltozatosabb környezetet kapják, van megfelelően rutinos stáb, és ami az egyik legfontosabb: ahol éveken át lehet forgatni. A Csillagkapu tévésorozat verziójában nem véletlenül volt minden második bolygón fenyőerdő - Vancouver környékén elég sok van belőlük, és a sorozat ugye tíz évadon át ott forgott. A The Walking Dead, a Fear The Walking Dead testvérsorozata májusban már a kilencediket kezdi Atlanta környékén, szóval, ha nem muszáj, a produkciókat nem szeretik költöztetni, mert csak kínlódással jár.
A Fear The Walking Dead sem azért hagyta ott Vancouvert a második évadra, mert baja volt a kanadaiakkal, hanem azért, mert akkora medence, amekkorában elfért volna a második évadhoz épített jacht, nincs Kanadában, sőt, az egész világon is csak vagy három. Ebből az egyik Mexikóban - ezt építtette fel magának James Cameron a FOX-szal a Titanic forgatásához, és ha valaki grandiózus, vizes filmet forgatna, azóta is ide jön első körben. A második évad második fele és a harmadik egésze Mexikóban, ill. a határ környékén játszott, ehhez nem kellett költözni, Mexikó északi részét simán el lehet adni az USA déli vidékének, a Tijuana melletti gát meg az egyik állandó helyszín volt. A negyedik etap azonban más, több szempontból is. Ez az első, amit nem a sorozat társalkotója, Dave Erickson irányít, hanem Andrew Chambliss és Ian Goldberg, ez az az évad, amiben a két sorozat összeér, és ez lesz az, amit egyfajta rebootnak is lehet tekinteni, az új nézők nyugodtan beszállhatnak az évadnyitónál, mindent érteni fognak. És a stáb ismét átcihelődött egy új helyszínre.
A set visitek, ahogy azokat a látogatásokat hívják angolul, amilyenre az AMC pár hete kivitt engem is, arra jók, hogy az adott film vagy tévésorozat készítői megmutassanak pár kulisszatitkot, és a színészeket/alkotókat egyszerre eresszék a sajtó elé. Kinéznek mondjuk két napot, az elsőn levezénylik az észak-amerikai sajtót, a másodikon meg a világ többi részét. Sokkal egyszerűbb így letudni ezeket a kötelező köröket - mert azért ahhoz nem férjen semmi kétség, hogy úgy kell az ilyen látogatás a forgatókönyvíróknak, díszlet- és jelmeztervezőknek, színészeknek és producereknek, mint üveges tótnak a hanyatt esés - mint telefonos- vagy email-interjúkat szervezni, az időeltolódás miatt hülyébbnél hülyébb időpontokra. Azt most hagyjuk, hogy az időjárás miatt mekkora szopó volt egyáltalán eljutni Austinba, az új évad forgatására, mert az ilyen utazási horrorsztorik úgyis csak annak érdekesek, aki a szopórollert tolta, legyen elég annyi, hogy délután 4 helyett másnap reggel 10-re értem oda a csomagom nélkül.
Texas, azaz Austin és környéke egyébként valahol pont olyan volt, amilyennek vártam, hely van bőven, így lehet szellősen várostervezni, a belváros élhetőnek tűnik, az emberek meg mosolyognak az utcán és ráköszönnek a tök ismeretlenre is hajnal hatkor, amikor a szálloda előtti járdán cigizik csipás szemmel. Egy nap persze nem elég arra, hogy egy közel egymilliós városról rendes képet alkothassunk, de ha már másért nem is, a SXSW fesztiválért tuti vissza fogok menni ide egyszer, mert az egyik legérdekesebb film-, tévé-, zene- és gaming-fesztiválról van szó, amit már 31. éve rendeznek meg errefelé. Maga a Fear The Walking Dead forgatása a városban és a környékén zajlik, amikor arra jártam, éppen egy olyan farmon, amit úgy tessék elképzelni, mint a Dallas Southforkjának (területre) kistestvérét, legelőkkel és marhacsordákkal, lovas cowboyjal és két tóval, melyek közül az egyiket állítólag az USA térképe alapján tervezték. 13 hektáros farmról van szó, amit direkt forgatásokra adnak bérbe a tulajdonosok (eredetileg a General Motors elnöke építtette 1983-ban), az HBO itt forgatta a Hátrahagyottak egyik évadát, de az Alkonyattól pirkadatig sorozatverziója is itt készült.
A farm közepén meg ott áll a Briarpatch nevű ház, már ha egy 1400 négyzetméteres ingatlant lehet simán csak háznak titulálni ugye. Az építészete szakavatott szemnek tuti mond valamit, én a giccs hatását véltem legmarkánsabban felfedezni a belső tereken, legalábbis a ház azon részén, ahol éppen forgatott a stáb. Süppedős, vastag, fehér szőnyegek mindenütt, faberakás, intarzia, lambéria, faburkolat az álmennyezeten, színek és korszakok tobzódnak benne csendes agóniában.
A sajtót egy olyan lakrészbe zavarták be, ahol az ágyon teremfoci-döntőt lehetett volna rendezni, még az ágytakaró színe is stimmelt hozzá, a falról meg egy kicsit kancsalra festett Dolly Parton nézett le ránk, arannyal futtatott, gazdagon díszített keretből.
Megváltás volt az interjúasztal mellé leülni, abban csak az volt a pláne, hogy egy bazinagy darab fából készült.
Aznap, amikor ott jártam, egy jelenetbe lehetett belenézni, Morgan (Lennie James) és Strand (Domingo Colman) szerepelt benne, és sajna ennél többet nem lehet róla elmondani, de tényleg, aláírattak velem egy papírt, amin szerintem a lelkemet is eladtam valami entitásnak, de arra határozottan emlékszem, hogy a kötbér szó és sok nulla is volt rajta. Amit elárulhatok, hogy Morgan egy büdös szót nem szól benne, nem mintha ez meglepő lenne, a karakter a The Walking Deadben is elég csendes típus volt, Stranden egy házikabát van és kissé be van csípve, ettől a cinizmusa még markánsabban kijön az egyoldalú dialógban (ami így monológ lesz, de mindegy már). A nyúlfarknyi jelenetet vagy hatszor felvette a stáb, Colman jól hallhatóan igyekezett kicsit variálni a hangsúlyon és a hanglejtésen is, hogy aztán magától vagy instruálták-e, nem tudom. A plánok elég sztenderdek voltak, az A kamera vette a közeliket, a B meg a tágat, ami egy ház pincelejárójában állva nehezebben értelmezhető, mint odakint.
Egy forgatási helyszín pont olyan, mint a többi, ahogy egy csapágygyárban sem lehet sokat variálni a gépsorral. Mindennek és mindenkinek megvan a funkciója és a dolga csak az újságírónak nem, aki láb alatt van, és potenciális spoilerveszély is, így amikor a viszonylag ártalmatlan jelenettel végeztek, minket udvariasan kizavartak a teraszra, mert a másik aznapi jelenet többet elárult volna a történetről. Ami, mondta rém lelkesen Alycia Debnam-Carey, a főszereplő Madison Clark lányát alakító ausztrál színésznő, több idősíkon játszódik, így a karaktere, Alicia több oldalát is megmutathatja, és ez már nagyon időszerű volt, legalábbis szerinte.
A harmadik évadra lett Alicia olyan, amilyennek az elsőben szerettem volna, hogy legyen. Nagyon rühelltem a jókislány szerepet, a The 100-ben badass harcos voltam, itt meg éppen csak nem írták a homlokomra, hogy tinikirálynő.
A változással kapcsolatban persze nem mondhatott semmit, ahogy a konkrét történeti elemekről sem beszélt sem ő, sem az aznapra a sajtónak beosztott többi színész. A titkolózás valahol érthető, egyrészt nem akarták lelőni a The Walking Dead 8. évadának végét, ami szorosan kapcsolódik a 4. Fear-évad elejéhez, másrészt meg minek lelőni valamit hónapokkal azelőtt, hogy adásba kerülne.
A Fear The Walking Dead rárúgja a budiajtót az anyasorozatra
Aki azért hagyta ott a TWD-t, vagy akar lejönni róla, mert unalmas, szürke, repetitív, érdektelen, tét nélküli, és mert a főgonosz annyira elnyomja a karaktereket, hogy semmi teret nem kapnak, az nyergeljen át a FTWD-re, mert képi világban több szinttel felette áll, a történetvezetése sokkal érdekesebb, a szereplői izgalmasabbak, és életszerűbben viselkednek, köszönhetően a dialógusoknak, amikben van élet végre. Az új színészek közül Dillahuntnak két perc is elég, hogy ne akarj elkapcsolni a sorozatról menten, a pali olyan karizmatikus, hogy beszarás, David Milch például a Deadwoodban két szerepben is foglalkoztatta. Az évadnyitóról írt kritikánk itt olvasható >>>
Debnam-Carey azt elmondhatta, hogy az új évad történései a különböző idősíkokban teljesen másként néznek ki. "Minden más. Másképp néz ki, máshogy vették fel, más a színvilága, más beállításokat használtak, tán még a kamerát is lecserélték, nem viccelek, amit eddig láttam az évadból, az teljesen letaglózott. A kettőssége rendkívül hatásos." Az ugye nyilvánvaló, hogy ahhoz, hogy Morgan karaktere csatlakozhasson a történethez, a Fearnek időben ugrania kellett egyet, mert csak így érnek össze az idősíkok. Hogy mennyit, azt pontosan senki nem tudja, vagy nem mondja meg, Lennie James (Morgan) pláne nem. "Én leszek az utolsó, aki erről beszél. Komolyan, hamarabb hallhatják a szakácstól, mint tőlem." "A pláne," mondja, "hogy ebben a világban, vagyis ezen a részén, Morgan egy senki, egy csendes faszi a hülye botjával, és kész. Nincs múltja, nincsenek viszonyai, nincs kapaszkodó, semmi. És ez állati izgalmassá teszi, mert a néző többet tud róla, mint a Fear szereplői. Mások a viszonyok, más a rendszer." A két sorozat más, meséli, és persze, hogy hiányozni fognak a többiek neki, de itt is haverokra lelt, és jól érzi magát. Azt pedig senki nem mondta, hogy nincs visszaút a másik sorozatba, ahogy azt sem, hogy más nem megy-e át abba.
Az évadra James mellé három új színész is beszállt, Garet Dillahunt, Maggie Grace és Jenna Elfman, közülük Dillahunt forgatott aznap, amikor ott jártam, aminek örültem, mint majom a farkának, mert az egyik kedvenc karakterszínészem a Deadwood óta.
Évek óta szerettem volna részese lenni a franchise-nak, de valahogy sose jött össze. Amikor az ügynököm szólt, hogy van egy szerep, amit szerinte rám írtak, ugrottam rá menten.
Dillahunt egy olyan faszit alakít, aki nagyon jól bánik a fegyverrel, de azt nem lehet tudni róla, hogy jó ember-e vagy sem, bár az első két rész alapján én azt mondanám, hogy a jobbak közé tartozik. "Küldetése van, amiről persze nem beszélhetek, de az biztos, hogy az évad stílusa, a fényképezés, a rendezés, az pont témába vág neki." Dillahunt arra gondolt, hogy ez az évad a reboot jelleg és a két új showrunner miatt is teljesen másképpen néz ki, mint az előző három. "A tévében követtem persze mindkét sorozatot, és voltak elképzeléseim arról, hogy fog kinézni, akit forgatok. Az első nap hajíthattam ki mindent." A negyedik évad sokkal filmszerűbb, westernesebb, mint az előzőek, a stáb maximálisan kihasználja a természeti adottságokat, meséli lelkesen, és több a tág kép, a nagytotál, amitől teljesen más hangulata lesz a történetnek, mint a sokkal zártabb, klausztrofóbiásabb The Walking Deadnek.
A Walking Dead-univerzum a tévé egyik legértékesebb terméke jelenleg: a két sorozatot az összes tévés piacon el lehet érni (igaz, a FOX kivonulásával egyelőre kérdéses, nálunk melyik adón lesz majd látható a kilencedik), az amerikai, nem előfizetős kábeltévék sorozatai közül még a mai napig jó nézőszámokat hoznak, igaz, korántsem kiemelkedőeket, talán ezért is került egymás mellé a két széria. A pletykák szerint az AMC egy harmadik sorozatban is gondolkodik, ami dettó ebben a világban játszódik, hogy ennek van-e bármi értelme az anyagin kívül, azt nem tudom, nekem bőven elég ez a kettő is. Az új évad első részét az AMC itthon az amerikai premierrel egy időben, április 16-án hajnal 4-kor sugározza angolul, este 11-ről pedig szinkronosan. A forgatáson készült színészinterjúkat hamarosan olvashatják az Indexen.