Nagyon félrehord az állami rádiós hallgatottságmérő

Az egész egyébként azzal kezdődött, hogy az NMHH kiírta a tendert a hivatalos hallgatottságmérői szerepkörre, és végül az M-Meter Kantar Hoffmann konzorcium mellett döntöttek, és nem az Inspira Media Research mellett. A két ajánlat között több eltérés is akadt, a nyertes olcsóbb (687,5 milliós) volt, de elavultabb, megbízhatatlanabb (izé, manipulálhatóbb?) módszerre épített, míg a vesztes drágábban mért volna (831,5 millióért), de modernebb módszerekkel. És ha ők futnak be, akkor vélhetően nincsenek azok az anomáliák, amelyek miatt a Radio Sales House eléggé berágott.

A dettó állami csöcsön lógó RSH-nak ugyanis nagyon nem mindegy, milyen adatokkal dolgozhat - márpedig az NMHH-tenderen győztes M-Meter adataira kell hivatkoznia az üzletkötéseknél, melyek viszont nem stimmelnek. A 24.hu számolt be először arról, hogy az állami mérés bevezetése óta látványosan csökkent például a Katolikus rádió hallgatottsága:

Egy másikat meg az a tény, hogy mindkét adatot ugyanaz a cég szállította.

Aztán az is furcsa, hogy a közzétett adatokban a Rádió 1 Szolnoknak 2018. január és 2018. március között 5 ezer fős közönsége, illetve 7 százalékos elérése volt a 15 éves és annál idősebb hallgatók között, miközben 2018. április 26-án este 7-ig meg sem kezdte az adását. Szóval volt miért vakarni a fejét az embernek, de a Radio Sales House-nál ebből ügyet csináltak, mert, miután alaposan átnézték a hallgatottsági adatokat, újabb anomáliákat találtak.

• Dunaújvárosban csak április 4-én indult el a Rádió 1, de így is szerepelnek az első negyedéves hallgatottsági adatokban.
• Veszprémben nincs a Rádió 1-csoportnak frekvenciája, mégis hallgatottságot produkált az állami mérőcég.

Az ehhez hasonló eseteket az NMHH az ingázókkal magyarázta, akik az utazás közben hallgatott rádiókat jelölték meg nekik, amiket valamiért a lakóhelyükhöz csaptak - ha volt ott olyan rádió, ha nem. Az RSH közleményében szereplő példa elég látványos: 

Az NMHH szerint az ingázók Szolnokon és Dunaújvárosban 10% körüli mértékben növelték a Rádió 1 hallgatottságát, Szegeden pedig 12%-kal. Ha ezt a számot a helyi Rádió 1 teljes mérési adatából levonjuk, akkor ebből az következik, hogy Szegeden csak 2% helyi lakos hallgatja a Rádió 1-et. A probléma azonban további kérdéseket is felvet, ezek szerint vélelmezhető, hogy egy-egy mérésben részt vevő hallgatót akár 2-3 alkalommal is figyelembe vehettek a Rádió 1 mérésénél, hiszen nemcsak megyeszékhelyen, hanem országosan is mértek.

Az NMHH tendernyertes Kantar Hoffmann - Mediameter konzorcium országos adatokat és megyeszékhelyre lebontottakat is közöl. Az országos adatbázis alapján a 15 év feletti megyeszékhelyi lakosok körében 1 180 661 fő hallgat naponta rádiót, addig a 18 megyeszékhelyre kiadott adatbázisok összesítéséből az derül ki, hogy a megyeszékhelyen 160 ezerrel kevesebb, azaz csak 1 020 409 fő számít napi hallgatónak.

Anomáliák jellemzik a negyedórás felbontású mérési adatokat is. A hallgatottsági kutatások egyik alapvetése, hogy a mérésben részt vevő rádióhallgatók egy adott negyedórában csak egy adott rádiót jelölhetnek meg, amit hallgattak. Ezért a negyedórák adataira igaznak kell lennie, hogy az egyes rádiók elérésének (reach) összege nem lehet több mint az összrádiós elérés. Ezzel szemben több város esetében számos negyedórás bontásnál az egyes rádiócsatornák összesített hallgatói elérése (reach) meghaladja az összrádiós hallgatói elérést, ami korrekt szakmai munka esetén nem lehetséges.

Az alábbi városoknál a megjelölt idősávokban lehet például rábukkanni a fenti eltérésekre: Eger: 11-16 óra között minden negyedórában; Győr: 21-12:45 közötti negyedórákban; Székesfehérvár: 18-21:45 közötti negyedórákat; Szolnok: este kilenc után hajnali 5-ig minden negyedórát érinti; de ilyen hibák találhatók még Szeged, Salgótarján, Pécs, Szekszárd, Szombathely, Zalaegerszeg, Békéscsaba egyes mért időszakaiban is.

A friss megyeszékhelyi adatok ezzel szemben számos megyeszékhelynél igencsak meglepő eredményt hoztak: Az adatok realitása erősen megkérdőjelezhető. Kaposvár esetében a 18-49-es korosztályban a Kossuth Rádió lett piacvezető 24,8%-os átlagnapi hallgatói eléréssel (reach), míg a Petőfi Rádió mindössze 14,6%-ot ért el. Hasonló mérési anomália mutatható ki Szeged, Békéscsaba, és még jó néhány város esetében is, ahol eredményként a Kossuth Rádió 18-49-es kereskedelmi célcsoportban való irreális mértékű, erőteljes előretörését adták közre. Ez azért igencsak érdekes, mert az NMHH országos adata szerint a Kossuth Rádió hallgatóinak 56%-a az 50 év feletti korosztályból származik.