Vadkeleti anzix pornósokkal, csalókkal és újgazdagokkal
További Média cikkek
- Puzsér Róbert és a Fókuszcsoport is nekiment Dancsó Péternek
- Ahol egy démon simán elmegy gyorsétterembe dolgozni
- Az Apatigris inkább házimacska, de kandúrkodni vágyik
- Meghalt Joe Ruby, a Scooby-Doo rajzfilmsorozat egyik alkotója
- Van olyan fajtája a szexuális erőszaknak, amiről én is most hallottam először
A nosztalgiára építeni egy sorozatot, a 3,60-as kenyéren, tejjegyen meg 12 forintos Marlborón merengeni komoly öntökönlövés lenne, de hálistennek a Volt egyszer egy Vadkelet nem ilyen sorozat - egyrészt azért nem, mert jó szakemberek készítették, másrészt nem ez volt a szándék, harmadrészt meg azért, mert a tévézés kőkemény üzlet, az AMC-nek meg olyan termék kellett, amit el lehet adni máshová is. A retró dokumentumsorozat meg pont ez a műfaj, mert ha a film jó, azt 12 év múlva is meg lehet nézni, és cseppet sem veszt az aktualitásából, hiszen nincsen neki, ugye.
Az öt rész egy-egy olyan témát jár körül, ami érdekesnek tűnik abból a vadkeleti korszakból, amiben a magyar családok a kispolskira felgumipókozott Gorenjével tértek haza a bécsi kirándulásból, a cseh és a magyar pornósok uralták a szakmát (olcsón és sokat dolgoztak) és a kelet-európai éttermekben végre kihajították a Vegetát a picsába. Nincs olyan epizód, amivel így 48 évesen nem tudok azonosulni valamilyen szinten, a jelenségek annak idején úgy beleégtek a tudatomba, hogy nem is lehetne menekülni tőlük.
A Volt egyszer egy Vadkeletben az a legjobb, hogy arról, amit én megéltem itt, megmutatja, mit jelentett a környéknek, Szlovákiának, Csehországnak, Romániának, vagy éppen Oroszországnak.
Csak egy példa: a keleti pornós részben nemcsak Kovi és Pierre Woodman szólal meg, hanem egy nekem eddig tök ismeretlen orosz pornópápa is, akiről kábé az derül ki, hogy a ő a mai napig tétel Szentpétervárott, és akivel soha nem szeretnék egy levegőt szívni. A sorozat viszont nekem kicsit szenvtelen, személytelen, és azon túl, hogy az alkotók a személyes preferenciáik alapján (is) válogattak a szereplők közül, a filmek inkább csak megmutatják a jelenségeket, de nem véleményezik. Ezzel akkor volt bajom, amikor a jósnők, boszorkányok és többi hasonló kókler feltűnéséről szóló epizódot néztem, mert valahogy az hiányzott belőle, hogy EZ EGYÉBKÉNT FULL KAMU, és annyira nem szép kicsalni mások pénzét. Az epizódot jegyező felelős szerkesztő, Kéky Kira más véleményen van:
Bizalmat kellett kiépíteni. Mindenki azzal fogadott minket, hogy ezotéria, le akarjuk őket járatni, tutira le akarjuk leplezni a csalásaikat, stb. Pedig nem így volt: a dokumentumfilm arról szól, hogy megmutatja a jelenséget, hogy hol volt, hol van és hol lesz, hogy létezik. Mindenki levonja a tanulságot magának. De hogy ezt elérjem, hogy beengedjenek, és adjanak úgy interjút, és megesküdtem százszor, hogy nem azt akarjuk, hogy őket nevetségessé tegyük, hanem megmutatni, hogy hogyan dolgoznak most és hogyan dolgoztak régen. Mi nem értékítéletet adtunk, hanem megmutattuk, hogy nézzétek csak, ilyen is van. Ezek táncoltatnak asztalt 2018 nyarán, nesze. Vagy ott van Maria Campina Romániában, akinél a végén 600 eurót be kellett dobni a kalapba. Ha ezek után nem világos, hogy miről van szó, nem tehetek róla.
Hadas Krisztina, a sorozat főszerkesztője ehhez azt tette hozzá, hogy szerinte mindenki abban hisz, amiben akar: "A pornó is egy létező dolog, és arról is mindenkinek megvan a véleménye. Szerintem az nem egy elegáns magatartás, hogy odamész, jó fej vagy velük, és aztán a végén kiröhögöd őket."
Az 1989-ben leköszönő szocializmus után a vadkapitalizmus minden előkészítés nélkül robbant be a térség életébe. Az emberek egy része csak bambán nézte, mi történik körülötte, az élelmesebbek villámgyorsan léptek, és családi vagyonokat alapoztak meg. Ehhez persze olyan dolgokat is be kellett vállalni, amiket előtte nem nagyon, így az alkotókat az is érdekelte, meddig voltak hajlandók elmenni az emberek a megélhetésért, ezért van külön epizódja az újgazdagoknak, a pornósoknak és a jósoknak is. Arra a kérdésre, hogy az egész ötlet honnan jött, Hadas Krisztina Máté Krisztina producerre mutatott: "Már évek óta dolgoztunk együtt, és jó ötletnek tartottam, hogy csináljunk valamit, ami nem az RTL, hanem valami, ami független. Úgy értem, hogy nemzetközi piacra készül. És Máténak volt egy több éve fiókban lévő ötlete, aminek akkor az volt a munkacíme, hogy Kelet-európai extremitások. De azóta már nagyon sok minden változott."
"Az eredeti verzió arról szólt volna - meséli tovább Máté Krisztina -, hogy a rendszerváltással a keleti blokkban megnyíltak a kapuk, és iszonyatosan sok minden egyszerűen rázúdult az emberekre, és megváltoztatta az életüket. A sokk attól, hogy már volt banán a közértben, attól, hogy színesebb ruhákat is lehet kapni, nem egyféle cipőből van a boltban, hogy más kaják is vannak, hogy mások a lehetőségek - egész egyszerűen ez annyit változtatott az embereken, hogy érdemesnek tűnt tematikusan feldolgozni."
Az eredeti koncepcióban még szerepeltek a futballhuligánok és a szélsőjobboldali szervezetek is, de a Spektrum erre nem volt vevő. Az alkotók az eredeti témalistát finomítva jutottak el a végleges verzióig - a prostitúcióból például pornó lett, de nem azért, mert az AMC-nek sok volt a Rákóczi tér.
Kurvák mindig voltak, a rendszerváltás előtt is, szóval abban nagy truváj nem volt. Az viszont specifikusan kelet-európai dolog volt, amikor Rocco Sifredi meg Pierre Woodman a Duna Plazában vadászta le a csajokat 10 dollárért
- magyarázza Hadas, aki azt szerint első körben a gasztró sem volt benne a témalistában, de az ezoterika és a fashionisták igen. "Volt egy ilyen, hogy nagyon gazdagok és nagyon szegények, ebből lettek az újgazdagok és a régi gazdagok."
Ötletük egyébként még van, például szívesen forgatnának az olyan régi relikviákról, mint Ceaușescu autója, a ledöntött Sztálin szobrok, vagy az albán bunkerek, szóval muníció a második évadra is van bőven. Ez, mármint a relikviák története a gasztróval szemben veszített, mondja Korn Anita szerkesztő.
Végül úgy döntöttünk, hogy legyen a gasztró, mert elég sok férfi nézi a csatornát. Ez is egy szempont volt. Hogy mi van a hitlerszalonnán, meg a löncshúson túl. Annak idején mindennek ugyanolyan íze volt. Volt az a Venesz-féle szakácskönyv, erről meséltek nagyon sokat az alanyaink. Minden központosítva volt, így a receptek is. Mindenki ugyanúgy csinálta a tatár bifszteket, ugyanúgy pácolta be a bélszínt, mindennek ugyanolyan íze volt, csak az anyaghányad változott, attól függően, hogy hányadosztályú volt az adott hely.
A témák között akadtak hálásak és kevésbé olyanok, Hadas Krisztina Woodman-sztorijait inkább most nem idézném fel. "Végigcsináltam vele három napot, volt úgy, hogy a klotyóban hánytam, pedig nem vagyok egy prűd kislány." A legnehezebbnek a gazdagokkal forgatott epizódot tartják, az alanyok sokat gondolkodtak azon, hogy egyáltalán megszólaljanak.
Ebben a térségben egy gazdag ember a: bűnöző, b: politikai bűnöző, c: nincs.
Ez az alapvetés. Olyan embert találni, aki nem Mészáros Lőrinc, nem volt egyszerű. És persze, nyilván Tiborczról kellett volna anyagot csinálni, csak az nem ment. Egy Nyúl Sándorral, a Trigránit-elnökkel, aki Demján Sándor jobbkeze volt 30 évig, elég sokat kellett beszélgetni, hogy elhiggye, tényleg nem a festményeket akarom megszámolni a lakásában. Ő 1970-től, tehát az első Skála nyitásától már ott volt, az élettörténete szorosan összefügg a szocializmus utolsó 18 évével."
Nem is mindenki vállalta el a szereplést, de ez rendben van, mondta Korn Anita, aki a fasionishta- és gasztró-epizódokat szerkesztette (Kéky Kira a jósokat csinálta, Hadas a pornót és a gazdagokat), az a problémás, amikor valaki lemondja a szereplést, mint az az ukrán csaj, akit ukrán Barbie-ként emlegetnek. "Minden megvolt, heteken át egyeztettünk, lefoglaltuk a szállodát, megvettük a jegyeket, majd pár nappal forgatás előtt közölte, hogy bocs, de más munkája lesz másutt, nem vállalja. " Az alanyok, mielőtt valaki feltenné az adekvát kérdést, általában nem kérnek és nem is kapnak pénzt a szereplésért, de az ukrán Barbie pont kapott, mert ő abból él, amivé műttette magát, és hát ezt vissza kell termelni valahogy.
Az egészet pedig összefogja Emir Kusturica rendező, akit egyrészt mi magyarok istenként tisztelünk a Macska-jaj óta, másrészt elég hiteles arcnak tartunk ahhoz, hogy ha ő mesél egy epizód elején két percen át a budapesti pornóról, azt szentírásnak vegyük.
Nem ő volt az első választása az alkotóknak, azaz inkább volt egy listájuk olyan arcokkal, akik a nyitás utáni éveket hitelesen tolmácsolhatták volna.
Hadas: Először volt Gorbacsov. Akkor rájöttünk, hogy szegény nagyon rossz állapotban van. Ott volt Katarina Witt, de ő tízezer euró alatt ki se kell az ágyból.
Máté: Volt egy listánk azokról a kelet-európai figurákról, akiknek a neve Nyugat-Európában mond valamit, és van saját élményük is erről a korszakról. Kusturicáról álmunkban nem gondoltuk, hogy összejön.
Hadas: És tök kelet-európai volt ez is. Három hónapon át szerveztük. A férjem zenei producer és dolgozott Boban Marković-csal, aki ismeri. Marković megadott valami telefonszámot, azt hívtam, ott kaptam megint egyet... Három hétig semmi válasz, aztán valaki, akiről fogalmuk sincs, hogy kicsoda, felhív azzal, hogy ő nem a kompetens ugyan, de majd valaki hív, aki igen. Kusturicáról tudni kell, hogy nem nagyon használ mobilt, így elérni szinte lehetetlen. A férjem viszont szólt, hogy jön Kusturica nyáron zenélni a No Smoking Orchestra nevű zenekarral, és ütni kell a vasat, mert ez soha vissza nem térő alkalom. Az volt az elképzelés, hogy ha már úgyis itt van Budapesten, akkor maradjon még egy ideig.
Máté: Szóval itt maradt a Hősök terén adott koncertje után. Kiderült, hogy a szervezési nehézséget az okozta, hogy külön filmes és zenei producere van. A kettőt össze kellett hangolni. A téma egyébként nagyon érdekelte, kifejezetten lelkes volt.
A forgatást és annak hátterét simán filmre lehetne vinni egyébként, Kusturica például az egész zenekart kivitte a forgatás helyszínéül szolgáló gyártelepre. Aztán ott van az a jelenet, amikor először ültek be vele az autóba, és a rendező odafordult Hadashoz:
Az nagyon kemény volt, Máté Kriszta az utolsó pillanatig azt mondta nekem, hogy nem fog eljönni, kizárt. Mondtam, hogy de, el fog jönni. Ott állunk Anitával, és tényleg az egész Macska-jaj banda megjelent. Beültünk a stábautóba. És az volt Kusturica első kérdése, hogy ugye ez nem valami Soros-cég? Én mondom neki, hogy nem. Egyébként tényleg nem az. Én erről mit gondolok? - folytatta. Mondtam, neki, ezt ne most beszéljük meg, hanem a forgatás végén, mert nem fogunk egyetérteni.
Nem voltak sztárallűrjei, mesélik tovább, egy dolgot kért csak: hogy ne sminkeljék ki, és azt sem azért, mert ez a heppje, hanem mert érzékeny a bőre, és ha lehet, nem ken rá semmit. "Alázatos volt és fegyelmezett" - mondja Hadas.
Csak sietett, és előre szólt, hogy ne nagyon szarakodjunk, mert várja egy magángép, amit Putyin küldött érte. Ment a foci vb-re ugyanis. Nagy haverok.
Azt, hogy Kusturicának valóban tetszett a koncepció, onnan lehet tudni, hogy nem szokott tévés szerepeket elvállalni, de ezt menőnek, vagy inkább pikánsnak tartotta. "Az tök érdekes ebben az egészben, hogy volt egy alapvető koncepciónk arra, hogy az egész kelet-európaiság, meg a rendszerváltás előtti idők, hogyan nyomja rá mindenre a bélyegét. De mindenre - folytatja Máté. És akkor erre a prekoncepcióra kerestünk példákat a különböző témákban, és minden figuráról, beleértve Kusturicát is, kiderül, hogy ez a kelet-európaiság valóban mindenre rányomja a bélyegét.
A lelki nyomorúságtól a lehetőségeken keresztül, ki így, ki úgy használta ki. De hogy ezt az időszakot valaki átélte, és volt egy azt megelőző élete, és lett egy az utáni élete, az rém érdekes.
A folytatás, mert ezt is érintettük, nem holnapra várható. Anyag, téma, jelenség van még, akár öt órányit simán ki tudnak hozni az esszenciális kelet-európaiságból, de az AMC most erre az évadra fókuszál. "Sok helyen bemutatják majd" - mondja Máté Kriszta. "Azokban az országokban, ahol ott van az AMC, reméljük, bemutatják a Vadkeletet. Ha elég sikeres lesz, ha érdekli az embereket a folytatás, rajtunk nem fog múlni."
A sorozat első évadának utolsó része csütörtökön este 10-kor látható a Spektrumon.
Borítókép: Kéky Kira és Hadas Krisztina. Bődey János / Index.