Kampányidőszakban azt mondasz a politikai reklámfilmedben, amit akarsz

Alkotmánybíróságon támadta meg a Magyar RTL Televízió Zrt. a Kúria végzését, mely a Nemzeti Választási Bizottság döntését jóváhagyva megállapította, hogy az RTL jogsértő módon kötelezte a Mi Hazánk Mozgalmat a „cigánybűnözés” kifejezés eltávolítására a szervezet saját politikai hirdetéséből. A Kúria szerint a csatorna mérlegelés nélkül köteles közzétenni az időben érkezett politikai reklámokat. Az Alkotmánybíróság ma elutasította az RTL alkotmányjogi panaszát.

A történtek röviden: 

• Az RTL 2019. május 10-én közölte a Mi Hazánk mozgalommal, hogy a politikai reklámfilmet változtatás nélkül nem tudja közzétenni, mivel szerinte az egyszerre sérti az Alaptörvényt és a médiatörvényt is. Kérték a Mi Hazánkat, hogy a reklámfilmen a szükséges módosításokat végezze el, azaz vegye ki belőle a „cigánybűnözés” kifejezést.
• A Mi Hazánk ezt nem tette meg.
• Az RTL kivágta az inkriminált szót, és a tervezetthez képest jelentős csúszással, de adásba küldte a filmet.
• A Mi Hazánk jogi képviselője alapelvek megsértéséről beszélt, és kérte, hogy az NVB adjon helyt a kifogásnak, az RTL-t meg tiltsa el a további jogsértésektől.
• Az NVB helyt adott a kifogásnak, megállapítva, hogy az RTL nem kötelezhet senkit politikai reklámja tartalmának megváltoztatására.
• Az RTL futott még egy kört a Kúriánál, ahol ugyanazt mondták nekik, azzal kiegészítve, hogy a Médiatörvény 32. § (3) bekezdése egyértelműen előírja, hogy a médiaszolgáltató a politikai reklám tartalmáért nem felel, amiből következik, hogy köteles az átadott médiatartalmat közzétenni, azon nem változtat, azt nem módosíthatja.

Az Alkotmánybíróság következett, de az RTL kifogását be sem fogadták, mivel, olvasható az indoklásban, ha egy médiaszolgáltató úgy dönt, hogy politikai reklámot közzétesz, a politikai reklámfilm átvételét követő három napon belül kifogást nyújthat be az NVB-hez, és csak akkor változtathat rajta, ha az NVB megállapítja a jogsértést és erről jogerős döntés születik. Azaz, ha az RTL-nek baja van a „cigánybűnözés” szóval, szólnia kellett volna az NVB-nek, és nem a Mi Hazánkat utasítgatni, vagy saját hatáskörben kivágni a reklámból bármit is. 

A probléma csak az, érvelt az RTL, hogy az NVB formai megfelelőséget vizsgál, pl. azt, hogy politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, vagy hogy a politikai reklám közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, és nem fogadhat el, illetve meghatározza annak időtartamát, stb. A szabályok azonban tartalmi válogatásra nem adnak módot. A Kúria meg rámutatott, hogy a politikai reklám az olyan, mint a Lola-T az autóskártyában,

• ha ingyen van,
• befér a játékidőbe,
• és kommentárt nem fűznek hozzá,

akkor mindent lehet neki. Az RTL nem tehető felelőssé a tartalmáért, pont úgy fut át rajtuk, mint a jósműsor. Sőt, ha innen indulunk ki, márpedig az AB döntése értelmében innen kell,

Mert kampányidőszakban a választási törvény dönt, és kész. Ha abban szerepel olyan kitétel, hogy „Alaptörvényt sértő tartalmakat ne tessen forszírozni”, akkor az RTL joggal hajt vissza ilyen böszmeségeket. Ha viszont nem, akkor el kell fogadni, hogy a minden politikai hirdetés kifejezés azt jelenti, hogy becsúszhat egy full rasszista erőszakszervezet kisfimje is, amit le kell adni. Azaz, ha az ember prostituáltnak áll, ne sírjon, ha megdugják.

Hogy aztán ez ahhoz vezet-e, hogy 

• kampányidőszakban egy tévé sem fog befogadni politikai hirdetéseket

vagy

• a választási törvényt átírják, és az NVB hatáskörét a tartalomra is kiterjesztik

esetleg

• a kampányidőszak politikai hirdetései mostantól kordokumentumként tükrözik majd vissza az egyes pártok világról alkotott elképzeléseit,

az hamarosan kiderül, ősszel önkormányzati választásokat tartunk.