Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMMit szólna egy viking migránshoz a szomszédban?
További Média cikkek
- Puzsér Róbert és a Fókuszcsoport is nekiment Dancsó Péternek
- Ahol egy démon simán elmegy gyorsétterembe dolgozni
- Az Apatigris inkább házimacska, de kandúrkodni vágyik
- Meghalt Joe Ruby, a Scooby-Doo rajzfilmsorozat egyik alkotója
- Van olyan fajtája a szexuális erőszaknak, amiről én is most hallottam először
Norvégia a mostaniaké!
– hirdeti egy graffiti egy oslói ház falán az Időbevándorlókban. És ebben szinte minden benne van, amiről az Időbevándorlók (angol címén: Beforeigners) szól. Ebben az HBO Europe által gyártott norvég sorozatban ugyanis nem más országokból, hanem más időből érkeznek a bevándorlók. Norvégok ők is, vagyis Norvégia területén éltek valaha: a 19. század végén, a vikingek idején vagy éppen a kőkorszakban.
A más országokból érkező bevándorlókkal szemben az érkezésüknek nem volt semmilyen előjele. Egyszer csak különös fényvillanások jelentek meg a fjordok fölött és a vízben ott úszott (vagyis többnyire inkább fuldoklott) több ezer ember. A sorozat csak felvillantja az első időbevándorlók érkezését, valójában ott kezdődik, amikor az időbevándorlók már évek óta a norvég társadalom részei.
Mivel folyamatosan érkeznek, a rendszer már kialakult: egészségügyi szűrések, karantén, oltások, aztán jöhet a nyelvoktatás és a különféle, beilleszkedést segítő tanfolyamok. Mindezek végén ott áll a múltból jött ember, készen arra, hogy új életet kezdjen a jelenben. De persze csak elvileg.
Mindez azonban csak háttér, a közeg, amiben a sorozat hősei egyre természetesebben mozognak. Legyenek akár jelenbeliek, mint a rendőrnyomozó Lars Haaland (Nicolai Cleve Broch) vagy vikingek, mint újdonsült társa, a rendőrakadémia frissen végzett tisztje, Alfhildr Enginsdottir (Krista Kosonen). Alfhildr nem azért kerül a nyomozócsoportba, mert bárki is nélkülözhetetlennek tartja a munkáját. Inkább amolyan reklámarc ő, bizonyíték, amit mutogatni lehet a médiának, hogy a norvég rendőrök nem előítéletesek az időbevándorlókkal szemben, sőt, együtt is tudnak dolgozni velük.
Az ügy pedig, amit fel kellene göngyölíteniük, éppen a múltból érkezett embereket érinti. Találnak egy halott őskori nőt a tengerparton, aki nem vízbe fulladt, hanem megölték. Gyűlöletbűncselekmény vagy személyes okok állnak a halála mögött? Miközben Lars és Alfhildr megpróbálják kideríteni az igazságot, a saját problémáikkal is meg kell küzdeniük. Larsnak például azzal, hogy a felesége elhagyta egy 19. századi férfiért, akivel úgy tűnik, hogy sokkal sikeresebben alkot családot, mint vele.
Alfhildr pedig kénytelen szembenézni azzal, hogy vele ellentétben viking időbevándorló társai közel sem asszimilálódtak olyan sikeresen napjaink Norvégiájában. Ha pedig igen, azt is fájdalmas látnia: gyereket nevelő, teregető, főzőcskéző családapaként és biciklis futárként találkozni újra az egykori nagy viking vezérrel, Kutya Toréval.
Az Időbevándorlók egyszerre teljesen konvencionális és meglepően eredeti sorozat.
Ami a nyomozást, a tapasztalt és az újonc rendőrpáros munkáját, konfliktusait illeti, ebben a szokványos panelekből dolgozik. De a világ, amiben az események zajlanak, annyira megdöbbentő, vicces és groteszk, hogy az első évad hat része egy percig sem válik unalmassá. Miközben Lars és Alfhildr tanúkat faggatnak, gyanúsítottak után kajtatnak, adatbázisokat bújnak, látjuk az őrülten kaotikussá vált Oslót. A parkokban jógázó mostaniakat viking hordák kerülgetik, a csilivili lakóparkokban kecskéket vágnak le, a rádióban pedig külön hírblokkot sugároznak a 19. századiak számára összeállítva.
Az Időbevándorlók természetesen napjaink egyik legkomolyabb problémájára reflektál, egy olyan kérdésre, amivel Európának szembe kell néznie, és válaszokat kell találnia. A sorozat tükröt tart jelenlegi európai életünk elé, annak minden szépségét, ellentmondásosságát, hazugságát megmutatva. Ennyivel tehát több, mint a korábbi hasonló témájú filmek, a Jöttük, láttunk, visszamennénk vagy a Kőbunkó, ahol általában egy-két múltból jött szereplő botladozásait követhettük.
De a sorozat közben végig könnyed és szórakoztató marad, elsütve minden poént, amit egy ennyire képtelen helyzet adhat. Ebben a sorozatban az újságíró könnyedén vághat vissza a kamuzó riportalanynak, hogy őt aztán ne akarja átverni, mert már vagy kétszáz éve kezdte a pályát. Az ősember pedig felháborodva rója fel a rendőröknek, hogy tönkreteszik a felesége blogbemutató partiját, ahol az intertemporális kapcsolat buktatóiról szóló Az ősember felesége című remekművét ünneplik.
Az Időbevándorlók első évada egy óriási cliffhangerrel ér véget, így joggal reménykedhetünk a folytatásban. És arra is elég nagy összegben mernénk fogadni, hogy az amerikai remake-re sem kell túl sokáig várni.
(Az Időbevándorlók első évada az HBO GO-n és az HBO műsorán látható.)
(Borítókép: IMDB)